Bányászati és Kohászati Lapok - Öntöde, 1985. (36. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Szerkesztésért felelős : ÓVÁRI ANTAL Szerkesztő : KOVÁCS LÁSZLÓ Másodszerkesztő : DR. KOVÁCS TIBOR Szerkesztő bizottság : DR. BAKÓ KÁROLY, HOLLÓSI BÉLA, LADAI BALÁZS, DR. NÁNDORI GYULA, DR. PETŐ MÁRTON, DR. PILISSY LAJOS, PINTÉR ANDRÁS, SZENDE GYÖRGY, DR. VARGA ENDRE, DR. VÖRÖS ÁRPÁDNÉ A rajzokat készítette: LOÓSZ JÓZSEFNÉ BRNYASZIITI ÉS KOHÁSZATI LAPOK ÖNTÖDE AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA 36. (118.) évfolyam 1. szám 1985. január Százéves a diósgyőri acélöntészet. II. rész* KISZ­E­L­Y GYULA — TÓTH ANDEÁS — NYIZSNYÍ­­ISZKY TIBOR technikatörténész oki. kohómérnök oki. kohómérnök DK 621.74 .,467.100” Diósgyőr A diósgyőri acélöntészet a világgazdasági válság után. A 2. világháború kihatásai. A ter­melés újraindulása a háború után, jóvátételi szállítások. Az öntöde fejlesztése, termékei, ter­melési adatai napjainkig. A diósgyőri acélöntészet fejlődése 1933 és 1945 között Termelésirányítás A kapitalizmus történetében egyetlen válság­­ sem volt olyan nagy hatású, és nem okozott oly számottevő gazdasági és politikai változásokat, mint az 1929—33-as túltermelési válság. 1933-tól megindult a gazdasági élet lassú ja­vulása. A fokozott állami beavatkozás követ­keztében néhány év alatt valamennyi iparág kilábalt a válság okozta visszaesésből. A legtöbb tőkés országban, így Magyarországon is gyorsan elterjedtek a modern közgazdaságtan elméletei, amelyek a tervszerű gazdálkodás bevezetésében jelölték meg a megrendült kapitalista gazdaság megszilárdításának módját [40]. Diósgyőrben az előző évek bírálatai alapján kiválasztották azokat a hibákat, amelyeken va­lóban segíteni lehetett és kellett is, és megindult egy egészséges fejlődési folyamat. Ennek első állomása egy termelésirányító szervezet felállítása volt. Ezt a szervet — a diósgyőri gyárban üzemi iroda elnevezéssel — a két hengerműben 1933 tavaszán, az acélöntődében 1934. február 17-én alakították meg [41]. A programirányítási rendszer az idők folyamán annyira bevált, hogy 1945 után a Nehézipari Központ, a Kohóipari Központ, majd a KOHERT is ezt a rendszert alkalmazta. A tervszerű gyártást a havi programozás biz­tosította, amelynek alapja az acélönt­vény kartell, az export és a nagy öntvényeknél a hazai gépipar szükséglete volt. A kartellben részt vevő vállalatok mindinkább élesedő versenye, a hajógyáraknak, különösképpen az észak-európai hajógyáraknak a megrendelése kötelezően előírta a pontos szál­lítást, ezt pedig tervszerű programozás nélkül végrehajtani nem lehetett. Üzemfejlesztés Tovább folytatódott az 1914-ben elhatározott üzemfejlesztés. A II. és a III. csarnok építésének befejezése után hozzáláttak a IV. csarnok épí­téséhez. A beruházás folyamatosságát erősen befolyá­solta az a körülmény, hogy a programot nem minden esetben hagyta jóvá a képviselőház. A MÁVAG akkori vezérigazgatója az üzemek fej­lesztése érdekében kénytelen volt minden lehe­tőséget felhasználni a felújítások és beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében. Ezekről a manőverekről, az 1937. június 4-i zárszámadási bizottsági ülésről az Országgyűlési Bizottságok jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy a MÁVAG-ba is nagy összegeket fektettek be, ezeket az állami költségvetésben hamis címek alatt igyekeztek eltüntetni. Mint Fabinyi pénzügyminiszter bi­zalmas körben elmondotta: ,,a felújítások egy része olyan, hogy nem is szeretném, ha azok ki­tűnnének az elszámolásokból” [42]. Az acélön­tödében folyó fejlesztések is ebbe a körbe tartoztak. Mint tudjuk, az öntvénygyártás egyik fontos anyaga a formázóhomok. Miután a felhasznált homokokból sok hiba származhatott. 1935-ben az öntöde részére értékes homokvizsgáló műszereket szereztek be a Ströhlein cégtől. Magyarországon elsőként ezekkel a műszerekkel indult meg az öntödei homok rendszeres vizsgálata. A méréseket az öntöde üzemvezető mérnöke végezte. Az adatok alapján összehasonlítást tettek az üzemi ered­ményekkel, így derült ki, hogy az üzembe beérkező homok alkotóelemei nagymértékben változnak, s ezért az öntvények felületi simaságában is kisebb­­nagyobb eltérés tapasztalható. Ez a megfigyelés indította el a megfelelő homoktelepek utáni ku­ * A cikk első részét az 1984. 10. számban közöltük. Bányászati és Kohászati Lapok — ÖNTÖDE 36. évfolyam, 1985. 1. szám 1

Next