Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1987 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

amikor is a koncepciós perek egyik első áldozataként, koholt vád­ak alapján halálra ítélték, majd életfogytiglani börtönre vál­toztatták büntetését. Személyiségét ismerve, munkáját tanulmá­nyozva, képtelenség és a szakma megcsúfolása volt róla feltéte­lezni, hogy a felszabadulást követő években szándékosan úgy irányította a kutatásokat, hogy azok eredménytelenek maradja­nak, és a háborús gazdálkodást követően tudatosan törekedett az akkor „életet” jelentő olajtermelés csökkentésére. Emlékeznünk kell a kritikus három év (1945—1948) eddig nem eléggé hangsúlyozott dokumentumaira is, a korabeli sajtó­nak nemcsak a MAORT szükségszerű államosítását előkészítő cikkeire, hanem a legtöbb MAORT-szakember jószándékú ki­állására a hosszú távú racionális termelés érdekében. A Bányá­szati és Kohászati Lapok 1947. március 15-i számában Vitális István többek között a következőket írja: „Tudjuk azonban azt is, hogy Papp Simonnak, mint a MAORT vezérigazgatójának, évek óta úgyszólván vért kellett izzadnia, hogy a földolaj gazda­ságtalan kitermelését megszüntethesse... hallgassuk meg, hogy mit is mondott Papp Simon, mint a legilletékesebb szakember és üzletember. Az olaj- és gáztermelésben járatlanok előtt is na­gyon feltűnő az a körülmény, hogy naponként 600 ezer m3-nél több gáz megy ki felhasználatlanul a levegőbe!... A még rendel­kezésre álló 5 202 070 tonna nyersolajtartalékot csak akkor le­het kitermelni, ha a jelenlegi túlhajtott termelést beszüntetjük.” Ugyanezt dr. Kertai György geológus is megírta „A magyar olajmezők veszélyeztetettségéről” szóló jelentésében — 1945. augusztus 18-án. (Pedig ennek ellenkezője is vádpont volt Papp Simon ellen a MAORT-perben.) Máig is érthetetlen, hogy mun­kájával és meggyőződésével ellentétes, számára a legkedvezőt­lenebb vallomást tette a tárgyaláson. A börtönben is többször munkaasztalhoz ülhetett: többek között olaj-, szén- és ércgeoló­giai feladatokkal bízták meg (8. tárla). Szabadulása után kis nyugdíja kiegészítésére foglalkoztatta az olajipar: több szakmai kérdésben kikérték véleményét, szakiro­dalmi fordításokat végzett, olajipar-történeti tanulmányokat írt. 1970. július 27-i elhunytáról több külföldi szaklap is meg­emlékezett (9. tárló). A sorban utolsó Papp Simon egykori íróasztala, amelyen né­hány személyes vonatkozású tárgy is látható. Papp Simon nem gyűjtött vagyont, nem volt gyermekük. Hobbija a szakmája, a becsületes, emberközpontú munka volt. Nem politizált, a kritikus helyzetekben is határozott volt és ön­mérsékletre intett. Idejét és energiáját nem kímélve fáradozott a magyar szénhidrogénipar felvirágoztatásán. Igaz embersége, nagy szaktudása, korrektsége, kitartása és hazaszeretete példa­képe lehet a mai műszaki értelmiségnek is. Galilei­ sorsa, szemé­lyes tragikus balszerencséje volt igazságtalan börtönbüntetése, továbbá az is, hogy az 1952-ben elinduló rehabilitációs hullám az 1955-ös szabaduláson és a vele szemben hozott büntető ítélet­hez fűződő hátrányos következmények alóli — kegyelembeli — mentességen túl nem hozott számára teljes elégtételt, bár tudo­mányos életünk számos jeles egyénisége hallatta szavát érdeké­ben, mind ez ideig csak a szakmai rehabilitációra futotta. Gal­­góczi Erzsébet „Vidravas” című regénye és az erre reagáló 15—■ 20 kritika jelentős mértékben hozzájárult, hogy felkeltse a sző­kebb közvélemény, a történészek, a szakma, az iparág képvise­lőinek érdeklődését a Papp Simon működésével fémjelzett — most már — olajipar-történeti korszak egyértelmű újraértéke­lésére. A kiállítás megtekintése után hangulatos és hosszan tartó beszélgetés, visszaemlékezés kerekedett az egybegyűltek között. Több — idősebb — szakember a történtek mesélése során szinte ismét átélte néhány „hőskori” élményét. IRODALOM [1] Dank V.: A „Papp Simon emlékkiállítás” megnyitó előadása. Elhangzott 1986. júl. 10-én Zalaegerszegen. [2] Alliquander D.: Emlékbeszéd Papp Simon születésének 100. évfordulóján. Elhangzott Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1986. febr. 14-én. [3] Csiky G.: Emlékbeszéd Papp Simon születésének 100. évfordulóján. El­hangzott Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1986. febr. 14-én. [4] Csiky G.: Dr. Papp Simon emlékezete (1886—1970). Földtani Közlöny, 101/4., p. 351 (1971). [5] Csiky G.: A mester és két tanítványa. Kőolaj és Földgáz, 7—8. p. 252 (1982). [6] Csiky G.: Papp Simon és Pávai Vajna Ferenc. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1986. MTESZ, Bp. 1985. p. 88—91. [7] Gyulay Z.: Dr. Papp Simon (1886—1970). Kőolaj és Földgáz, 10, p. 323 (1970). [8] Binder Z.: Dr. Papp Simon 80 éves. Bányászati Lapok, p. 215 (1966). [9] Vitális Z.: Négy megoldásra váró problémánk. Bányászati és Kohászati Lapok, márc. 15. p. 79 (1947). [10] Szágli L.: A MAORT állami kezelésbevételének és államosításának körül­ményei (1948—1949). MSZMP Zala megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ság Évkönyve 1985, p. 73—84. [11] MOIM-archivum: Papp Simon-iratok. [12] MOIM-archivum: Gyulay-iratok. [13] Galgóczi E.: Vidravas. Szépirodalmi K. Bp., 1985. [14] Balogh S. ...et al.: Magyarország a XX. században, Bp. Kossuth K. 1985. Tóth János múzeumigazgató KÜLFÖLDI HÍREK Tengeri fúrási rekordot ért el a Chevron cég Az eddigi rekord 6666,5 m volt, melyet 1977-ben értek el. Most 6773 m mélységet sikerült elérni. Ebben a kútban a 95/e"-es és a 10"-es béléscső 5870 m mélységig van leültetve. A béléscső tömege 476,3 t volt. Ez a legmélyebb fúrás, melyet úszóárbocról, fúrtak és egyben a legnagyobb tömegű béléscsőrakat is, amelyet ilyen árboccal süllyesztettek. A rekord béléscsőrakatot 32 óra alatt építették be, problémamentesen. Petroleum Engineer International, 1986. május. Turkovich Gy. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 20. (120.) évfolyam 1. szám, 1987. január 30

Next