Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1993 (126. évfolyam, 1-6. szám)
1993-01-01 / 1. szám
sével, a pályázatok elbírálásával, s a megvalósítás ellenőrzésével, valamint segítséget nyújtunk a beüzemelésekhez. Feladatunk az egységes számviteli és pénzügyi rendszer kidolgozása, annak számítógépes megvalósítása, a geológiai, bányászati, ásványelőkészítési, és környezetvédelmi szolgáltatások nyújtása. Teendőink közé tartozik a tőkebefektetések és mozgások irányítása, bonyolítása mind a külső, mind a belső területeken egyaránt. A vezetői és menedzsment tevékenység megítélése is fontos részét képtezi munkánknak a holdinghoz tartozó kft-kre vonatkozóan. További feladat egy szervezetfejlesztési koncepció kidolgozásának megvalósítása. Itt a nagyobb horderejű témákra gondolok, mint például Rudabányán a gipszkarton feldolgozó üzem létesítése a Domtár kanadai céggel, mellyel jelenleg tárgyalunk a közös megvalósításról, vagy az egyházaskeszői bánya megnyitásával kapcsolatos feladatokra, e témában a spanyol Tolsa céggel folytatunk tárgyalásokat a bentonit hasznosítására. A földtani stratégiák kidolgozása, s az ásványvagyonnal kapcsolatos feladatok koordinálása szintén munkánk részét képezi. A holdingban csak kis létszámú csapat jött létre, s ez látja el az ismertetett tevékenységeket. A csapat a vállalati központ legjobb szakembereiből tevődik össze. Ezeknek a szakembereknek egy részét az OKA a teljes privatizáció befejezéséig szintén nem tudja nélkülözni, ezért négyen az OBA központjában továbbra is ellátják korábbi feladataikat, és mellékfoglalkozásban dolgoznak a holdingban. Horváth Jánosné (Az Érc- és Ásványbányász c. üzemi lap 1992. novemberi számából részlegesen átvett interjú. A szerk.) Felavatták a rekonstruált Turul-emlékművet Tatabányán Az óriási Turul-szobor nemcsak Tatabánya város jelképe, jóval több annál: múltunk, örökségünk, történelmi utunk jelképe. A honfoglaló Árpád fejedelem a hagyomány szerint itt, Bánhidánál vívott győzelmes csatát Szvatopluk morva fejedelemmel. Jókai Mór ötlete nyomán országos bizottság jelölte ki több mint 100 éve azokat a nevezetes településeket, ahová a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére, 1896-ban, millenniumi emlékművet kívántak felállítani. Bánhida először kimaradt közülük, mert a tervet, hogy az ősmagyarok jelképes madara, a turul hirdesse a bánhidai csata emlékét, nem támogatta az országos bizottság. Az akarat, az összetartozás ereje azonban legyőzte a bizottságot. A Turul-emlékmű azóta is sok viszontagságon ment keresztül. Az 1920-as, 1930-as években díszeit ellopták. A negyvenes évek végén be akarták olvasztani, mert szükség volt a bronzra. Az idők folyamán a hatalmas ércmadár acél tartószerkezete is erősen megrozsdásodott. Pár évvel ezelőtt ezért leszerelték, hogy felújítsák, de finanszírozási gondok merültek fel. Végül társadalmi összefogással sikerült a rekonstrukciós munkát elvégezni, és 1992. november 29-én sor kerülhetett a felújított Turulemlékmű felavatására. Az ünnepségre érkező köztársasági elnököt Bencsik János polgármester köszöntötte Tatabánya város polgárai nevében, majd dr. Göncz Árpád mondott rövid ünnepi beszédet, melyben összefogásra szólított fel minden magyar polgárt, hogy újabb ezer évre építsék maguknak e házát. Beszéde után elvegyült a város polgárai között. Az előző napi városi ünnepi közgyűlésen díszpolgári címet kapott Magyar József karmester zenei munkásságáért, mellyel 1945 után megszervezte a bányász zenekart. Az ünnepség emelkedett hangulatát beárnyékolta a rendkívüli rendőri készültség, mert olyan hírek terjedtek el, hogy szélsőjobboldali szervezetek provokációra készülnek. Erre szerencsére nem került sor. Szabó Károly Munkásgyűlés és sajtótájékoztató Dunaújvárosban 1992. december 7-én dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter munkásgyűlést és ezt követően sajtótájékoztatót tartott a Dunai Vasmű tanácstermében, melyre meghívást kaptak egyesületi szaklapjaink is, így a minisztériumi különbuszon helyet foglalt lapunk képviseletében Kárpáty Lóránt felelős szerkesztő-helyettes, két testvérlapunk képviseletében dr. Verő Balázs, illetve Kassai Lajos felelős szerkesztő. A munkásgyűlésen dr. Szabó Iván a hazai ipar általános helyzetképébe ágyazva külön hangsúllyal elemezte kohászatunk problémáit, s köztük a szerencsésnek minősített dunaújvárosi szerkezetátalakítási törekvéseket. A vas- Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 126. évfolyam, 1. szám 103