Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1993 (126. évfolyam, 1-6. szám)
1993-09-01 / 5. szám
1993. március 31 -ével a Mátraaljai Szénbányák is megszűnt, mint cégnév. A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. kivásárolta a Mátraaljai Szénbányákat, és az beolvadt a Mátrai Erőmű Rt-be. Ebből az alkalomból a hazai lignitbányászat legnagyobb medencéjének több évtizedes önálló tevékenységéről szeretnék röviden megemlékezni, emléket állítva az 1950-től 1993-ig működött nagyvállalatnak. Rövid földtani és előtörténeti áttekintés A Mátra-Bükkaljal összefüggő, földes-fás lignitelőfordulás egy hatalmas, felső pannon korú belsőnak kb. 5-6 km széles peremi partszegélyén alakult ki. Földtani szempontból eléggé egységes a felépítése, eltérések csupán a negyedkori összletek vastagságában és kőzettani összetételében, valamint a lignittelepek számában, vastagságában mutatkoznak. A telepösszletek vastagsága változó, 2-14 m közötti. Belső szerkezetük erősen inhomogén, szén-, szenes agyag- és agyagrétegek változó vastagsággal települnek egymásra. Több helyen a telepek szétválnak, helyenként vetők is mutatkoznak. A fedőréteg vastagsága a külszíni domborzati viszonyoktól függően 14-100 m körül van. A tédnösszlet rendkívül heterogén: agyagot, agyagos homokot, esetenként homokkőpadokat, valamint 2-20 m vastag, feszített vizet tároló homokot és agyagos homokréteget találunk benne. A fekükőzetek szintén változóak: agyagból, agyagos homokból és vizet tároló homokrétegekből állanak. A telepek közötti, valamint a fedőben és feküben lévő vízvezető rétegek szivárgási tényezője átlagban 1,2-1,3 10~6-10~3 m/s között mozog. A széntelepeknek az artézi víz nyomásával szemben, összefüggő védőrétegük általában nincs. A lignit minőségét a következő néhány adat jellemzi: - átlagos nedvességtartalom 43-49%, - térfogatsúly 1,22-1,35 t/m3, - átlagos fertőérték 5860-6700 kJ/kg, - hamutartalom 22-24%. A művelés során a fedőréteg kellő mértékű víztelenítésén kívül a lefejtendő mindenkori legalsó telep feküje alatti vízadó rétegek feszültségmentesítését is el kell végezni. A legnagyobb feküvíznyomás eléri a 10-12 ótti értéket is. A nyugalmi talajvízszint általában a 100-130 mmf. magasságban van, a terepszint alatt 4-10 m-re. A fejtett kőzetrétegek általában könnyen és közepesen jöveszthetők, kivételt képeznek a helyenként előforduló homokkőpadok. A munkaszintek megfelelő teherbírása és a rézsűk állékonysága a kellő időben végrehajtott elővíztelenítéssel biztosítható. A mátraaljai medencében, Rózsaszentmárton körzetében már a múlt század végén próbálkoztak föld alatti művelésű széntermeléssel, több kis bánya nyílt itt, de a kezdetleges technológia, az alacsony technikai színvonal a gazdaságos termelést nem tette lehetővé. Lényeges változás az 1919— 1920-as években következett be, amikor megépítették a Rózsaszentmárton és Apc közötti, mintegy 6 km hosszú kötélpályát, s így a folyamatos szállítást biztosították. 1918-ban a lignittermelés csak 2850 tonna volt, 1929-ben már túllépték a 100 ezer tonnát is. Ez a széntermelési szint 1930 után 160 000 tonnára emelkedett. Az 1940-es évek elején a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., a szénterület birtokosa, elhatározta, hogy Pernye-pusztán - a mai Petőfibányán - korszerű altárót és Lőrinciben erőművet létesít. A munkálatokat elkezdték, de 1944-ben a háborús események miatt az építés félbemaradt. Csak 1945 után folytatta az államosított szénbányászat a bánya és erőmű építését. 1949-ben indult meg a széntermelés a Petőfi-altáró bányaüzemben az erőműre- Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 126. évfolyam, 5. szám