Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1993 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
153 KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 26. (126.) évfolyam 5. szám, 1993. május EGYESÜLETI HÍREK Francia-magyar geotermikus szakmai nap Az egyesületközi Geotermikus szakcsoport a MOL Magyar Olaj-és Gázipari Részvénytársaság támogatásával, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Hidrológiai Társaság és a társegyesületek rendezésében, a MOL Rt. kongresszusi termében. 1992. június 30-án Francia-magyar geotermikus szakmai napot tartott a franciaországi geotermia természeti adottságainak, műszaki lehetőségének és gazdasági megítélésének megismerése, valamint a hazai viszonyokkal való összehasonlítás céljából. A rendezvényen részt vett dr. Teleki Pál ún kormánytanácsos, a MOL Rt. igazgatóságának elnöke, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a Központi Földtani Hivatal, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Központi Kémiai Kutatóintézet, az Olajterv Rt., a Kőolajkutató Vállalat, a Vízkutató és Fúró Vállalat, a Rotary Fúrási Kft., az ABB-Láng Kft., a Vagyonkezelő Rt. Hódmezőrészleg és a házigazda MOL Rt. igazgatóságainak, üzemeinek és laboratóriumának kereken 60 szakembere. Dr Pataki Nándor elnök úr üdvözölte a francia vendégeket az Ademe, Paris (Agence de l’environnement et de la maitrise de l’énergie) Földhőhasznosító vezetékrendszerek (Réseaux de Chaleur Géothermie) részlegének vezetőjét, Lemale, Jean urat, és gazdasági szakértőjét, Pivin Madeleine úrhölgyet, az S. M. G. M. geotermikus erőmű-vállalkozás (Syndicat mixte pour la géothermie a Meaux, le Meaux) igazgatóját és a BRGM. szolgáltató vállalkozás (L’entreprise au service de la terre, Orléans)energiainformációt szolgáltató részlegének (Service d’information sur l’Énergie) munkatársát, a résztvevőket, és vázolta az eddigi francia- magyar geotermikus kapcsolatokat. Lemale úr ismertette a különféle franciaországi geotermikus tárolók hidrogeológiai viszonyait, a hasznosítás energetikai vonatkozásait, az alkalmazott technikai megoldásokat, a projektkészítés és a telepítés gyakorlatát és követelményeit, a geotermikus vállalkozások tulajdonosi, szervezeti és gazdasági alternatíváit, valamint a földhőhasznosítás megítélésének sajátos vonásait. Dubieff úr a nagy entalpiájú fluidum hasznosítására alapozott, geotermikus villamosenergia- és hőtermelő vállalkozás létrehozásának helyi környezeti, technikai, gazdasági és finanszírozási kérdéseiről adott elő. Pivin úrhölgy a hasznosítás helyi jellegét, s párhuzamosan a helyi érdekeltség felismerésének nehézségeit tárgyalta, különös tekintettel a geotermikus létesítmények hasznos élettartamával kapcsolatos valószínűségi (bizonytalansági) tényezőkre és kockázatra. Az előadások után számos kérdés és észrevétel hangzott el, ezekre az előadók és részben a jelenlévő hazai szakemberek válaszoltak, néhány vitát az elnök úr zárt le. Az élénk véleménycsere eredményei - főként hazai vonatkozásban - a következőkben összegezhetők. A franciaországi geotermia természeti adottságai és műszaki lehetőségei hasonlóak a magyarországiakhoz, de a kutanként kitermelt hőmennyiség, és különösen a hasznosított hő részaránya ott nagyobb. Ezért figyelmet érdemel meglévő geotermikus létesítményeink felülvizsgálata és racionalizálása. Franciaországban a hőmennyiség nagyobb hányadát lakosságikommunális és ipari felhasználók hasznosítják, szemben a Magyarországra jellemző mezőgazdasági felhasználókkal, és a geotermikus villamosenergia-hasznosítás területén előnyben vannak. A vállalkozási forma és a piaci kapcsolat ott többféle, a geotermikus létesítmények egy része a felhasználók tulajdonában van, más része hőt szolgáltat. Utóbbiak eredményes működését a hagyományos energiahordozók világpiaci ármozgását rugalmasan követő, helyi hőár és elszámolási struktúra segíti elő. A geotermia fejlesztésének megítéléséhez - a projektek gazdaságossága mellett - a meglévő szakismeret és munkaerő hasznosításával, a környezeti előnyökkel, az importfüggőség csökkenésével és a külföldi fizetőeszköz-megtakarítással járó gazdasági hatásokat is célszerű mérlegelni és lehetőség szerint kalkulálni. A geotermikus vállalkozások kockázata a bizonytalansági tényezők (a forrás és a szükséglet tartóssága, valamint az importenergiaárak, a devizakurzus, az inflációs ráta és a föld alatti és felszíni fejlesztési és üzemköltségek alakulása) következtében számottevő. A vállalkozók kockázatát Franciaországban központi eszközök (az eredménytelen fúrások költségének megtérítése, kis kamatráta, kedvező visszafizetési feltételek) mérsékelik. Egyes vállalkozásokat az EGK is támogat környezetvédelem céljából. Az EGK-forrás Lemale úr javaslata értelmében Magyarország számára is hozzáférhetővé tehető francia-magyar vegyes vállalkozás formájában. Pogány László szakcsoporttitkár kulturális cserelátogatás Magyarországon Robinson, J. C. közgazdász mérnök, a londoni Tudományos Múzeum munkatársa a múlt év őszén meglátogatta hazai műszaki múzeumainkat. E látogatásra a British Council és a Magyar Művelődési Minisztérium között létrejött kulturális csereegyezmény adott módot. Vendégünk látogatásának célkitűzései az alábbiak voltak: 1. Szakmai kapcsolatok erősítése a magyar szervezetekkel a hazai ipari műemlékek megőrzése és leltározása vonatkozásában. 2. Annak megvizsgálása, hogy az e célból Magyarországon alkalmazott eljárások és módszerek közül melyek használhatók Angliában. 3. A gyakorlati együttműködés lehetőségeinek megvizsgálása az ipari és műszaki műemlékek megőrzésével foglalkozó magyar és angol szervezetek között. A magyarországi látogatásra az OMBKE hívta meg Robinson urat, és biztosította az előre megtervezett program zökkenőmentes megvalósulását. Vendégünk a legnagyobb dicséret hangján szólt a helyi fogadtatásokról és arról a lelkesedésről és udvariasságról, melyet a meglátogatott intézményekben tapasztalt. A meglátogatott hazai műszaki múzeumok: Műszaki Múzeum, Budapest, Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, Központi Bányászati Múzeum, Sopron, Fertőrákos és Brennbergbánya meglátogatása, Magyar Vízügyi Múzeum, Esztergom, Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény, Visegrád, A budapesti hidak és hajózás, Aquincum, majd úttörővasút, s a fogaskerekű, Budapesti Közlekedési Múzeum, Miskolci Egyetemi Könyvtár és Múzeum, Miskolc, Központi Fémkohászati Múzeum, Miskolc-Hámon Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya, Ganz Öntödei Múzeum, Budapest, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest Vajdahunyad vár, Földalatti vasút Múzeum, Budapest, Hadtörténeti Múzeum, Budapest, Vegyipari Múzeum, Várpalota, Alumíniumipari Múzeum, Székesfehérvár Vendégünk az alábbiakban foglalta össze tapasztalatait, véleményét .Tanulmányútjaim során meggyőződtem arról, hogy milyen büszkeség tölti el a magyarokat az ipari fejlődés történetével kapcsolatban. Én egy olyan szigetország leszármazottja, melyet sűrűn fonnak át tengeri szálak, így számos téma ismeretlen volt előttem, melyet a magyar múzeumok tártak fel számomra s melyek fontos tényezők voltak Magyarország fejlődésében. Például, hogy Magyarország összes folyói az országhatáron kívül erednek, s így az országnak korlátozott lehetősége van a vízgyűjtőterületek ellenőrzésére. A mezőgazdasági és ipari fejlesztés ezért nagyban függ a mélyfúrású kutakból nyerhető tiszta víz előfordulásától, amely felett teljes ellenőrzést gyakorolhat. A Duna fontossága, mint kereskedelmi út a vasutat megelőző korban, jelent egy olyan témát, mely ismételten kitűnik a múzeumi tárlatokból. Látogatásom nem a vakáció időszakára esett, mégis nagyon meglepett a múzeumi látogatók csekély száma. A legtöbb múzeum az iskol