Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 1999 (132. évfolyam, 1-6. szám)
1999-09-01 / 5. szám
AKNA BAU Kft. csősajtolása Szakmai kirándulás Budapestre. Az oroszlányi szervezet életéből A meglátogatott munkahelyen a már említett utcák kereszteződésében 54 m hosszú csatornaszakaszt építenek sajtolásos módszerrel, de a rákosvölgyi főgyűjtő csatorna építése során hasonló módszerrel keresztezték a Rákosrendező pályaudvar vágányegyüttesét és az M3-as út Kacsó Pongrácz úti bevezető szakaszát is. E két kereszteződés 2 m belső átmérőjű csövekből készült, egy-egy indítóaknában a sajtoló hidraulikákat átfordítva, ellenkező irányba még 156 métert sajtoltak, keresztezve az Ungvár utcát is. A feltárás nélküli építési módszerek alkalmazásakor az AKNABAU Kft kiválóan tudja alkalmazni a bányászatban gyakorlatot szerzett vájár képzettségű dolgozókat. Kárpát Csaba érdekességképpen elmondta, hogy Németországban hasonló technológiával egy indítóaknából 1 km hosszú, 3,4 m belső átmérőjű főgyűjtő csatornát épített a cégük. A nagyobb hosszúságú rakatok sajtolásakor úgynevezett közbenső állomásokat építenek be, amelyek olyan speciális szerkezetek, amiket a csőrakaton belül helyeznek el, és segítségükkel a csőrakat sajtolása szakaszonként történik. Itt több, kisebb méretű, és nyomóerejű hidraulikát építenek be (500 bar üzemi nyomásnál 770 kN nyomóerő). Mindebből a felszínen semmi sem látszik. Annak ellenére, hogy a világ nagyvárosaiban egyre inkább szempont lesz az, hogy az emberi környezetet kevésbé zavaró, tehát környezetbarát építési módszereket alkalmazzanak, hazánkban csak nehézkesen terjednek az úgynevezett „árok nélküli” (trenchless) építési módok. Ezek egyikének, a csősajtolásnak elterjesztésében az AKNABAU Kft. úttörő szerepet vállalt. Az oroszlányi szervezet 1999 június 22-én szakmai kirándulást szervezett Budapestre. A szervezet tagjai meglátogatták a dorogi AKNABAU Kft. (A Bányászati Aknamélyítő Vállalat egyik utódvállalata) egyik munkahelyét. A meglátogatott munkahely a Rákos patak jobb partján található, ahol az úgynevezett főgyűjtőcsatorna építése folyik. Kárpát Csaba ügyvezető igazgató ismertetője szerint maga a főgyűjtő mintegy 5 km hosszúságban épül 1,2-2,2 m belső átmérőjű vasbeton csövekből. A meglátogatott munkahelyen a csatorna 1,6 m átmérőjű szakasza a Miskolci úttal párhuzamosan haladva keresztezi az Egressy utat. Az útvonalon jelentős közforgalom zajlik, ezért csak feltárás nélküli módszer jöhetett számításba. Az AKNABAU Kft. rendelkezik az úgynevezett csősajtolásos technológiával, amellyel 1 métertől 3 méter belső átmérőig körszelvényű csöveket tud feltárás nélkül beépíteni, de 3,4 m x 6,9 m külső méretű négyszögszelvényű vasbeton műtárgy sajtolására is képesek. A meglátogatott munkahelyen egy 8 m x 3,5 m méretű, mintegy 5 m mély indítóaknából végeztek sajtolást. Az indítóaknában helyezték el a csövet előretoló hidraulikus hengereket, amelyekből 3 dbot építettek be. Egy-egy henger 500 bar üzemi nyomásnál 3080 kN préselőerőt tud kifejteni. A hidraulikák egy speciális nyomógyűrűvel, amely a csővéghez kapcsolódik, és egy acél háttámszerkezettel vannak egybeépítve. Az acél háttám általában egy vasbeton háttámlemez közbeiktatásával támaszkodik az indítóakna mögötti talajra, vagy a már előzőleg megépített csőrakatra. A sajtolt csőrakat elején acél vágóél helyezkedik el, amelyet a csővéghez képest kis szögben el tudnak mozdítani. Erre a sajtolt csőrakat kormányzásakor van szükség, hiszen az épülő csatorna gravitációs rendszerű, így nagy építési pontosság érhető el, nevezetesen a nyomvonal bármely pontján a tervezett tengelyhez képest 5 cm-nél kisebb eltérést vállalnak, amely eltérés akár több száz méter hosszú sajtolt csőrakat esetében is vállalható. A vágóélben fejtik a talajt, amit a sajtolt csőrakaton keresztül, csillében hátraszállítanak az indítóaknába, ott a felszínre emelik és a földdepóra viszik. Normál esetben napi 7-12 méter előrehaladást lehet elérni. Öntödei Múzeum A szakmai kirándulás következő állomáshelye az Öntödei Múzeum volt Budán ( az egyesület központja közelében, a Ganz utcában), ahol Lengyel Katalin múzeumvezető tartott tájékoztatást. A kiállítási tárgyakat Humics György úr mutatta be a szakszerűen és látványosan kialakított múzeum területén. Az öntödét Ganz Ábrahám építette 1854-ben, amely - nemzetközi elismerést kivívva magának - 1964-ig üzemelt folyamatosan. A leállítás után nyilvánították ipari műemlékké, ahol az ország különböző területein gyártott műemléktárgyak is helyet kaptak. A múzeum csarnokában kapott helyet a műemléki kiállítás, mely a Ganz kéregöntöde ma is üzemképes emléktárgyait tartalmazza, a felső- Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 132. évfolyam, 5. szám 413