Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1999 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
Geotermikus Regionális Kutatóhely is a Magyar Olajipari Múzeum TÓTH JÁNOS okt. gépészmérnök, a MOIM igazgatója Széleskörű összefogás eredményeként 1969. szeptember 27- én nyílt meg Zalaegerszegen a Dunántúli Olajipari Múzeum. A Művelődésügyi Minisztérium 1971. március 26-i keltezésű működési engedélye már országos gyűjtőkörű Magyar Olajipari Múzeumról (MOIM) szól. A magyar olajipar ipar-, technika-, technológia-, gazdaság- és életmód-történeti emlékek gyűjtésére, tudományos feldolgozására és bemutatására létesítette a múzeumot. A 3 hektáros kiállítási terület az 1968-ban megnyílt Göcseji Falumúzeum mellett helyezkedik el. A két múzeum egyedülálló látványosságként néprajzi és ipartörténeti ismereteket közvetít a látogatóknak. A múzeum feladata sokrétű, gyűjteményei őrzik, kiállításai bemutatják, kiadványai közkinccsé teszik a magyar szénhidrogénipar emlékeit. Külön kell kiemelni az 1991 óta múzeumunkhoz tartozó Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, amely a vízkutatás és vízkútfúrás emlékeit mutatja be. Hasonló jellegű a Vecsésen 1995-ben létesült filiálé, ahol a kőolaj és földgáz csővezetékes szállításának eszközeit, dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők. Az 1991 februárjában aláírt alapító okirattal, illetve az 1991. június 24-i bírósági nyilvántartásba vétellel létrejött a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány. A három alapító: az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, a Budapest Bank Rt. 1991. október 1 -jétől a két előbbi alapító jogutódja, a MOL Rt., figyelemmel kíséri és támogatja a múzeum tevékenységét. A MOIM aló tagú, országos gyűjtőkörű szakmúzeumi hálózat egyik kiemelkedő intézménye. Ezt bizonyítja a szakmai munka, a tudományos és kutató tevékenység, az időszaki és vándorkiállítások, az állandó kiállítást évente megtekintő mintegy 30 000 látogató. A szakmúzeumok, műszaki múzeumok a hőskorban nemcsak múzeumok, hanem szakiskolák és/vagy ipari tevékenységet (minőségvizsgálatot, kutatást, fejlesztést stb.) folytató intézmények is voltak. A MOIM hosszú távú programjával ehhez a klasszikus múzeumtípushoz tér vissza. Mi indokolja, hogy a MOIM foglalkozzon a geotermikus energiával, a geotermikus energia hasznosításával? - A termálvíz, gyógyvíz legjelentősebb részét a kőolaj- és földgázbányászat céljára lemélyített - meddő vagy kimerült - kutakból nyerik. Hazánk világviszonylatban is élenjár a gyógyfürdőkre épülő gyógyturizmusban. - A termálvíz a jövő ígéretes - környezetbarát - energiahordozója. A gyógyvíz természetes hatóanyagaival a jobb életminőség elérésének fontos eszköze. - A MOIM Zsigmondy Gyűjteménye a vízkutatás és vízkútfúrás emlékeit kutatja, gyűjti, feldolgozza és bemutatja, így e gyűjteményünk foglalkozik a „célzott” vízbányászattal. A MOIM a nemzeti kulturális örökséget védő feladatai részének tekinti, hogy szerény eszközeivel - a szokványos múzeumi lehetőségeken kívül is - hozzájáruljon az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, a földhőhasznosítás kérdéskörének mind általánosabb megismertetéséhez, gyakorlati alkalmazásának elterjesztéséhez. A Geotermikus Regionális Kutatóhely létrehozásának eddigi tapasztalatai FARKAS IVÁN okl. gépészmérnök A PHARE (Poland-Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) támogatásával 1999-ben a Magyar Olajipari Múzeumban Zalaegerszegen, a magyar bányatörvényben meghatározott tevékenységi kört bővítve, Geotermikus Regionális Kutatóhely kialakítását kezdték meg. A létrehozás előzményeit, a projekt során szerzett eddigi tapasztalatokat és a jövő évszázadba átnyúló elképzeléseket közli a szerző. árom évtizede a nagylengyeli kőolajmezőben az elvizesedés fokozódása következtében az addig szennyezésként kezelt rétegvíznek felszíni vízfolyásba történő elhelyezése helyett annak a rétegbe való visszajuttatása ígérkezett Kőolaj és Földgáz 32. (132.) évfolyam 5. szám, 1999. május előnyösebbnek. Az itt kitermelt kőolaj sajátosságaiból következett, hogy a mező technológiai termelőrendszerének üzembe helyezésétől kezdve részletes hőmérsékletméréseket és hőtechnikai vizsgálatokat végeztek a kútfejeknél, a kútvezetékeken és a gyűjtővezetékeken is. A hagyományos mélyszivattyúkkal és rudazatmozgatókkal kitermelt fluidum mennyisége a korábbi kisebb értékekről az elvizesedéssel a 300 mVnap érték felé tolódott el. Elemzések folytak a több mint 100 db üzemelő kutat magában foglaló rendszerben, hogy meddig gazdaságos egy-egy elvizesedő kutat üzemben tartani, milyen módon választható szét a fluidum, és a leválasztott, egyre növekvő térfogatáramú rétegvíz hogyan juttatható vissza a kijelölt rétegekbe. A nagylengyeli mező termeléstechnológiai felszíni rendszerének szélsőérték-vizsgálatai során született a gondolat, hogy ezzel a rendszerrel a földhőz - a geotermikus energiát - megfe-H 97