Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 2000 (133. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1-2. szám
kapcsolatos elképzelésekről, céljáról, tervezett tartalmáról, terjedelméről, szerkesztő bizottságáról írásos javaslat készült. A javaslat és a hozzá fűzött kiegészítő ismertetés alapján a bizottság úgy döntött, hogy minden segítséget megad a kiadvány elkészítéséhez, annál is inkább, mert az Akadémia századfordulós hétkötetes kiadványában - annak tématerve szerint - meglehetősen kevés szó esik majd a bányászatról. A bizottság elnöke keresni fogja a módját, hogy miként kapcsolódhat ez a kiadvány a hasonló célú akadémiai kiadványokhoz. Megállapodás történt abban, hogy a bizottság jelen nem volt tagjaihoz rövid úton jusson el a javaslat, és mindazok, akiknek erre vonatkozóan bárminő észrevételük, ill. javaslatuk van, közöljék azt február közepéig az előterjesztőkhöz. Buócz Zoltán tájékoztatta a bizottságot a Mérnöki Kamarában a szénbányászat problémáival foglalkozó megbeszélésről, ahol a bizottságot Tihanyi Lászlóval képviselte. Beszámolójához Csethe András fűzött kiegészítést. Faller Gusztáv tájékoztatta a bizottságot az ezévi Akadémiai Díj odaítélésére vonatkozó javaslatról. Lakatos István kérte, hogy a munkabizottságok márciusi-áprilisi rendezvényeiről február 15-ig kapjon információt, hogy ezeket az akadémiai programfüzetbe bejelenthesse. Dr Horn János a XX. századi magyar ércbányászat legnagyobb álma. Laár Tibor: A magyar ezüst előállításának előzményei. - Mikus Károlyné: Weisz Manfréd, a gyáralapító és telepfejlesztő. - Sélei István: A Magiston 6 gyorsesztergaacél és feltalálója, Topitzer János. - Porkoláb László: Fazola Frigyes, a diósgyőri gyárfejlesztő és acélgyártó. A zárszót dr. Vámos Éva, az OMM elnöke tartotta, megemlítve az évek óta tartó sorozat fontosságát, szükségességét és bejelentette, hogy a 2000. évi ankét „2000 év műszaki, természettudományos és orvosi innováció Magyarországon” címmel kerül megrendezésre. Csath Béla Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből c.ankét 1999. november 22-25. között került sor az MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága, az Országos Műszaki Múzeum, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Magyar Orvostörténeti Társulat közös rendezvényére együttműködésük 16. országos ankétjára „Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből” az „Útkereső évszázadok” témakörben. Dr. Szabadváry Ferenc, az MTESZ TTB elnöke nyitotta meg az ankétsorozatot, majd a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének képviseletében Rónai István üdvözölte a megjelenteket. Nagy Ferenc (MTESZ) bemutatta az 1998. évi ankét kötetét, melyet dr. se. dr. Móra László tiszteletének szenteltek, valamint az MTESZ „Évfordulóink a Műszaki és Természettudományokban 2000” című kötetét. Ezt követően Móra László „A Collegium. Hungaricumok a két világháború között” című ismertetést tartotta meg. A következő három napon szekcióüléseken hangzottak el előadások. A „Tudománytörténet kiemelkedő személyiségei” című szekcióból azokat az előadásokat emeljük ki, amelyek iparágainkkal (bányászat, kohászat) kapcsolatosak. Bircher Erzsébet, a KBM igazgatója: Recsk, Második MOL Tudományos Konferencia (Siófok, 1999. november 10—12.) A konferenciára összesen 163 pályamű érkezett be, s ezekből a három szekció előzsűrije választotta ki azt a 75 előadásra és 36 poszterbemutatásra javasolt pályamunkát, amelyről a siófoki seregszemlén tanácskoztak a MOL-szakemberek. A rendezvényt Mándoki Zoltán általános vezérigazgató-helyettes, a konferencia elnöke nyitotta meg. Ezt követően három szekcióban - dr. Bérczi István, Cseh Béla és Lékai Gusztáv elnökletével - hangzottak el az előadások. Az „A” szekció az irányítás és a társasági szolgáltatások, a „B” szekció az upstream, a „C” szekció pedig a downstream szakterületeit érintő témaköröket ölelte fel. Többségében magas színvonalú előadásokat hallhattak és vitathattak meg az érdeklődők. Az előadások, poszterek tömörített ismertetői elérhetők az exchange-ban a „Minden nyilvános mappa - Információk, hírek, MOL-konferencia” útvonalon. Ezenkívül a szervezők az olajipari műszaki könyvtárakban is elhelyezték minden előadás és poszter egyegy példányát. A pályázók között 3 konferenciadíjat, 2 konferencia-különdíjat, 1 vezérigazgatói különdíjat, 3 I. díjat, 3 II. díjat, 2 III. díjat, 3 ifjúsági díjat és 3 különdíjat osztottak ki, mintegy 1,5 MFt összegű pénzjutalommal. Kőolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 1-2. szám, 2000. január-február Vállalkozói alapon bányászható a mecseki metán A mecseki metángáz kitermelésének gondolata a kilencvenes évek elején vetődött fel, ahol a felszámolás alatt álló bányavállalat egy kanadai céggel közösen társaságot is alapított e célra. Mint Csörge Tibor, a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. munkatársa elmondta, a vállalkozásnak 1994-ben lett vége, miután a kanadaiak által szorgalmazott termelési elv a mecseki körülmények között alkalmatlannak bizonyult. A helyzet azóta annyiban változott, hogy időközben a mecsekiek is kidolgoztak egy technológiát. Egyelőre azonban csak számítások és laboratóriumi kísérletek igazolják ennek működőképességét, a terepi tesztek elvégzésére ugyanis nincs pénze a társaságnak. Szakértők szerint a mecseki metánvagyon kitermelése a földtani adottságok miatt az átlagosnál problematikusabb, így nem tolonganak a külföldi befektetők. A Gazdasági Minisztériumban emlékeztettek rá, hogy több, a metánkitermelésben jártas cég vizsgálta a mecseki befektetés lehetőségét, de végül is mind visszalépett. A pécsi vállalatnál ugyanakkor úgy vélik, az energiahordozókban szegény országban semmiképpen sem szabad elvetni egy ilyen lehetőséget. Ha a 140 milliárd köbméterre becsült földtani vagyonnak esetleg csak töredékét lehet kitermelni, akkor is megérné az állami invesztíció. A Minisztérium szerint vállalkozói alapon szabad a pálya. Világgazdaság, 1999. október 1. sz. alapján Dr. Horn János