Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 2000 (133. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1-2. szám

kapcsolatos elképzelésekről, céljáról, terve­zett tartalmáról, terjedelméről, szerkesztő bi­zottságáról írásos javaslat készült. A javaslat és a hozzá fűzött kiegészítő ismertetés alapján a bizottság úgy döntött, hogy minden segítsé­get megad a kiadvány elkészítéséhez, annál is inkább, mert az Akadémia századfordulós hét­kötetes kiadványában - annak tématerve sze­rint - meglehetősen kevés szó esik majd a bá­nyászatról. A bizottság elnöke keresni fogja a módját, hogy miként kapcsolódhat ez a kiad­vány a hasonló célú akadémiai kiadványokhoz. Megállapodás történt abban, hogy a bizottság jelen nem volt tagjaihoz rövid úton jusson el a javaslat, és mindazok, akiknek erre vonatko­zóan bárminő észrevételük, ill. javaslatuk van, közöljék azt február közepéig az előter­jesztőkhöz. Buócz Zoltán tájékoztatta a bizottságot a Mérnöki Kamarában a szénbányászat prob­lémáival foglalkozó megbeszélésről, ahol a bizottságot Tihanyi Lászlóval képviselte. Be­számolójához Csethe András fűzött kiegészí­tést. Faller Gusztáv tájékoztatta a bizottságot az ezévi Akadémiai Díj odaítélésére vonatkozó ja­vaslatról. Lakatos István kérte, hogy a munkabizottsá­gok márciusi-áprilisi rendezvényeiről február 15-ig kapjon információt, hogy ezeket az akadé­miai programfüzetbe bejelenthesse. Dr Horn János a XX. századi magyar ércbányászat legnagyobb álma.­­ Laár Tibor: A magyar ezüst előállításának előzményei. - Mikus Károlyné: Weisz Manfréd, a gyáralapí­tó és telepfejlesztő. - Sélei István: A Magiston 6 gyorsesztergaacél és feltalálója, Topitzer János. - Porkoláb László: Fazola Frigyes, a diósgyőri gyárfejlesztő és acélgyártó. A zárszót dr. Vámos Éva, az OMM elnöke tar­totta, megemlítve az évek óta tartó sorozat fon­tosságát, szükségességét és bejelentette, hogy a 2000. évi ankét „2000 év műszaki, természettudo­mányos és orvosi innováció Magyarországon” cím­mel kerül megrendezésre. Csath Béla Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből c.­ankét 1999. november 22-25. között került sor az MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizott­sága, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága, az Országos Műszaki Mú­zeum, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár és a Magyar Orvostörténeti Társulat közös rendezvényére együttműködésük 16. országos ankétjára „Újabb eredmények a ha­zai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből” az „Útkereső évszázadok” témakör­ben. Dr. Szabadváry Ferenc, az MTESZ TTB el­nöke nyitotta meg az ankétsorozatot, majd a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének képviseletében Rónai István üdvözölte a megje­lenteket. Nagy Ferenc (MTESZ) bemutatta az 1998. évi ankét kötetét, melyet dr. se. dr. Móra László tiszteletének szenteltek, valamint az MTESZ „Évfordulóink a Műszaki és Termé­szettudományokban 2000” című kötetét. Ezt követően Móra László „A Collegium. Hungaricumok a két világháború között” című is­mertetést tartotta meg. A következő három napon szekcióüléseken hangzottak el előadások. A „Tudománytörté­net kiemelkedő személyiségei” című szekció­ból azokat az előadásokat emeljük ki, amelyek iparágainkkal (bányászat, kohászat) kapcsola­tosak.­­ Bircher Erzsébet, a KBM igazgatója: Recsk, Második MOL Tudományos Konferencia (Siófok, 1999. november 10—12.) A konferenciára összesen 163 pályamű érke­zett be, s ezekből a három szekció előzsűrije választotta ki azt a 75 előadásra és 36 poszterbe­mutatásra javasolt pályamunkát, amelyről a sió­foki seregszemlén tanácskoztak a MOL-szak­­emberek. A rendezvényt Mándoki Zoltán általános ve­zérigazgató-helyettes, a konferencia elnöke nyitotta meg. Ezt követően három szekcióban - dr. Bérczi István, Cseh Béla és Lékai Gusztáv el­nökletével - hangzottak el az előadások. Az „A” szekció az irányítás és a társasági szolgáltatá­sok, a „B” szekció az upstream, a „C” szekció pedig a downstream szakterületeit érintő téma­köröket ölelte fel. Többségében magas színvo­nalú előadásokat hallhattak és vitathattak meg az érdeklődők. Az előadások, poszterek tömö­rített ismertetői elérhetők az exchange-ban a „Minden nyilvános mappa - Információk, hí­rek, MOL-konferencia” útvonalon. Ezenkívül a szervezők az olajipari műszaki könyvtárakban is elhelyezték minden előadás és poszter egy­­egy példányát. A pályázók között 3 konferen­ciadíjat, 2 konferencia-különdíjat, 1 vezérigaz­gatói különdíjat, 3 I. díjat, 3 II. díjat, 2 III. díjat, 3 ifjúsági díjat és 3 különdíjat osztottak ki, mintegy 1,5 MFt összegű pénzjutalommal. Kőolaj és Földgáz 33. (133.) évfolyam 1-2. szám, 2000. január-február Vállalkozói alapon bányász­ható a mecseki metán A mecseki metángáz kitermelésének gondola­ta a kilencvenes évek elején vetődött fel, ahol a felszámolás alatt álló bányavállalat egy kanadai céggel közösen társaságot is alapított e célra. Mint Csörge Tibor, a Mecseki Bányava­gyon Hasznosító Rt. munkatársa elmondta, a vállalkozásnak 1994-ben lett vége, miután a kanadaiak által szorgalmazott termelési elv a mecseki körülmények között alkalmatlannak bizonyult. A helyzet azóta annyiban változott, hogy időközben a mecsekiek is kidolgoztak egy tech­nológiát. Egyelőre azonban csak számítások és laboratóriumi kísérletek igazolják ennek műkö­dőképességét, a terepi tesztek elvégzésére ugyanis nincs pénze a társaságnak. Szakértők szerint a mecseki metánvagyon ki­termelése a földtani adottságok miatt az átlagos­nál problematikusabb, így nem tolonganak a kül­földi befektetők. A Gazdasági Minisztériumban emlékeztettek rá, hogy több, a metánkitermelés­ben jártas cég vizsgálta a mecseki befektetés lehe­tőségét, de végül is mind visszalépett. A pécsi vál­lalatnál ugyanakkor úgy vélik, az energiahordo­zókban szegény országban semmiképpen sem szabad elvetni egy ilyen lehetőséget. Ha a 140 milliárd köbméterre becsült földtani vagyonnak esetleg csak töredékét lehet kitermelni, akkor is megérné az állami invesztíció. A Minisztérium szerint vállalkozói alapon szabad a pálya. Világgazdaság, 1999. október 1. sz. alapján Dr. Horn János

Next