Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászat, 2010 (143. évfolyam, 1-6. szám)
2010-11-15 / 5. szám
Megdőlt Sztahanov 75 éve elért termelési rekordja A versenymozgalom a szovjet gazdaság mindennapi része volt. Különösen a szénbányászatban követtek el mindent a nagyobb termelés érdekében. 1935 augusztusában, a nemzetközi ifjúsági napra szervezett versenyen a Donyecki-medence Centralnaja Irmino bánya pártszervezete elhatározta, hogy a nemzetközi ifjúsági napot termelési rekorddal köszönti. Augusztus 23-án versenyt írtak ki a a „legjobb vájár” címért, úgy döntve, hogy a rekordot a Nikanor-Vosztok-körletben kell felállítani. A körletvezető, Mazurov választása egy fiatal vájár élmunkásra, Alekszej Sztahanovra esett, aki 1930-tól dolgozott vájárként, élmunkásként napi teljesítménye az átlagos 7 tonnával szemben 10-12 tonna volt. Alekszej Sztahanov augusztus 29-én a pártirodán beszélte meg a feladatot a részleg párttitkárával, Djukanoval. Augusztus 30-án éjfélkor kezdődött a „nagy műszak”. Petrov, a Komszomol titkára tartotta - saját visszaemlékezése szerint - Sztahanovnak a bányászlámpát, Scsigoljev és Kalinyin vájárok a fejtési fabiztosítást építették be, a szén elszállítását Mazurov irányította. Hajnali 5 óra 45 perckor - negyedórával a műszak vége előtt - Sztahanovnak be kellett fejeznie a munkát, mivel nem volt kéznél fa, amivel biztosíthattak volna. A műszakon 102 tonna szenet tövesztett ki fejtőkalapáccsal, ami a norma tizennégyszeresének felelt meg. Ezután szinte megsokszorozódott a hasonló teljesítmények száma a bányavidéken. A verseny igazi rendszerré válását Sztahanov kimagasló teljesítménye eredményezte. Híre bejárta a világot - 1935-ben fényképe a Time magazin címoldalára került. Rövidesen országos kongresszuson foglalkoztak a versenymozgalommal, a versenyben résztvevőket a „sztahanovista” jelzővel illették. A megbecsülés mellett ennek pejoratív eleme is volt, hisz a kiemelkedő teljesítmények között kétségesek is akadtak. A munkaversenynek a második világháborúban, majd a szovjet gazdaság újjáépítésében is nagy szerep jutott. A bányászatban elért kiemelkedő eredményre emlékezve, az ágazat és a bányászok megbecsülésére határoztak a Szovjet Bányásznap bevezetéséről 1948-ban. 1945 után az akkor szocialista rendszerbe került országok bányászata is élt a versenyek adta lehetőségekkel, majd a szovjet példa nyomán bányászaik megbecsülése és tisztelete jeléül sorra határoztak bányásznapjaikról. A magyar Bányásznapot a tatabányai sortűz emlékének tisztelegve, Alekszej Sztahanov a Time címlapján 1935. december 16. az ágazat jelentőségét hangsúlyozva, szeptember első vasárnapjára tűzték ki. Az első magyar Bányásznapon, 1951. szeptemberjén, a salgótarjáni ünnepségen a kisterenyei bányászokat tüntették ki elsőként, mivel az alkotmánynapi országos bányász munkaverseny győztesei lettek. A volt szocialista országokban a bányászat jelentőségének csökkenése, vagy éppen felszámolása mellett politikai szemléletváltás is száműzte a versenyek korábbi formáját, egyes országokban azonban máig megmaradtak a munka megbecsülését is kifejező elismerések. A Szovjetunió szétbomlása után az utódállamokban a verseny a gazdaság szerves tartozéka maradt, bár Sztahanov neve lekerült a tablókról, helyette az élmunkás, érdemes munkás és más kitüntető címek jelentek meg. A bányász teljesítmények növelése és a versenymozgalom születése 75. évfordulójára szervezett versenyek között kiemelkedő teljesítmény született Ukrajnában, szintén a Donyecki-medencében. A Dzerzsinszki Mechanika vállalat sajtószolgálata 2010. augusztus 11-én jelentette, hogy a vállalat fiatal élmunkása, Szerhij Semuk vájár a 2010. augusztus 10-ei műszakon fejtőkalapácsával 170 tonna szenet fejtett ki egy műszak alatt, 68 tonnával többet, mint annak idején Sztahanov. Az ukrán élmunkás, akinek a keze alá a biztosítás beépítésénél (fémtámok) szintén két kollégája dolgozott, ezzel 223 százalékra teljesítette a műszaktervet. A bányavállalat közleménye szerint Szerhij Semuk Ukrajna legfiatalabb „érdemes bányásza”. Termelési rekordjáért mind 6, mind szaktársai jelentős pénzjutalomban részesültek, emellett a megye vezetősége valamennyiüket díszoklevéllel tüntette ki. „A munka hőse megdöntötte Sztahanov rekordját” - közölte a korrespondent.net ukrán hírportál, méltatva a bányászok versenyszellemét és emberi helytállását. Szerhij Semuk kiemelkedő teljesítménye előtt egyházi áldásban is részesült: kánon donyecki és marjupoli metropolita áldotta meg. Semuk a műszak után elmondta, hogy az egyház áldásától könnyebbé vált számára a munka, a nyolcórás munka után sem érzett semmilyen fáradtságot, és kész lett volna akár tovább is dolgozni. Anatolij Akszjonov, a Novodzerzsinszkaja Bánya igazgatója a csúcsteljesítményt kommentálva közölte, hogy a rekorddöntés a sztahanovista mozgalom jubileuma alkalmából szervezett felajánlási verseny keretében történt. „Elnökünk és kormányunk programjának megfelelően arra törekszünk, hogy hasonló rekordokkal növeljük a bányászmunka presztízsét” - tette hozzá. Ahogy a bányászat, a munka örök - úgy tűnik -, az ember versenyző akarata sem múlik el soha. dr. H. B. Nyerges Andor Nagy Attila Sóki Imre Horváthné Kiss Ilona Bányászati és Kohászati Lapok - BÁNYÁSZAT 143. évfolyam, 5. szám 35