Bányászati és Kohászati Lapok - Kohászat, 2015 (148. évfolyam, 1-6. szám)
2015 / 5. szám
A jóvátétel súlyos terheket ró az államháztartásra, azonban éppen ezeknek a nagyarányú munkáknak a keretében lehet az ország elavult, tönkretett iparát korszerűsíteni és továbbfejleszteni... Mivel a javasolt vasmű létesítése a távolabbi jövő szempontjából egy messze tekintő gazdasági programnak részét képezi, tisztelettel kérem megfontolás tárgyává tenni egy olyan rendelkezés kiadását, amely az előmunkálatokon már lényegesen túljutott, 1943. évi vasműterv megvalósításának kérdését újra tárgyalás alá vétetné. ” Ezzel egy időben, szeptember 6-án Kismarty Lóránd gépészmérnök a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében tartott előadásában - távlatra készített acélmérleg alapján - mutat rá, hogy új vasmű építése indokolt. Az alapos indokok ellenére a nehéz időkben nem születhetett gyorsan döntés. 1945 decemberében létrejött a széles hatáskörű Gazdasági Főtanács és a nagy fontosságú Jóvátételi Hivatal. Ez utóbbi feladata lett a jóvátétel teljesítésének megszervezése, a rendelések kiadása és a szállítmányok ellenőrzése. Tény, hogy a Szovjetunió részére a jóvátételt több mint 80%-ban fémek és gépi berendezések szállításával kellett teljesítenünk. A vaskohászat az újjáépítésben és a jóvátétel teljesítésében egyaránt a közvetlen szállításokkal és a gyáripar acéligényének biztosításával nem alaptalanul a főszerepet kapta. 2. levél 1947. november 15-én, a Mohácson létesítendő kokszolómű, fémmű és vasgyár létjogosultsága tárgyában Sebestyén János, a Kohászati Központ Műszaki Főosztályának vezetője, feljegyzést írt Vas Zoltán miniszternek (2. levél). Levelében egy kokszolómű építésének fontosságát emeli ki, és utal a vasműépítés óriási tőkeszükségletére. Láthatóan ekkor még nem dőlt el, hogy egyáltalán sor kerül-e vasmű építésére. Időközben azért folytak előkészületek, hazai szakemberek az építendő vasmű termékösszetételére, technológiájára tervjavaslatot készítettek. Megjegyezhető, hogy a tervek nem voltak „messze tekintőek”, kivéve Tetmayer Alfrédnek a vegyes helyett az egyprofilú lemezkombinátra és a hengerműre irányuló javaslatát. A termékprofillal és a vasműtelepítés helyszínének kijelölésével kapcsolatosan idézünk Sebestyén János (1. ábra) 1996-ban írt visszaemlékezéséből: „A magyar iparügyi kormányzatot már a II. világháború előtt foglalkoztatta, hogy a modernizálódó acélfelhasználás és a hazai acélipari termelés belső arányai között nyílik az olló, mert gyorsan növekszik a lapos áruk aránya. Az állami acélipar ezért foglalkozott új acéllemezgyár gondolatával. Az elképzelés a háború után a vaskohászat újjáépítésével kapcsolatosan ismét feléledt, mégpedig igencsak alapos okkal, mert akkorra már az acélszükségletnek több mint felét a lapos áruk tették ki. Az új vasmű telepítési helye tekintetében - miután azt évekig tartó alapos vizsgálat előzte meg - általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a mohácsi terület nem több lehetőségből az optimális, hanem az egyetlen megfelelő. A megkívánt feltételek (nevezetesen, hogy a Duna mentén, jó talajadottságú helyen, Budapesttől legalább 100 km távolságra feküdjön és a tervezett kapacitás kiépítésére, később bővítésére legyen alkalmas) mindegyikét kielégíti. ” A Magyar Dolgozók Pártjának Politikai Bizottsága 1949. január 20-i ülésén, az ötéves terv alapvető kérdései keretében (az ötödik napirendi pontban) foglalkozott az új vasmű építésével, és határozott annak Mohácson történő megépítéséről. A'szac Кслгтш тгИЯЗвШ «naialis B*/ea. Budapest, 1947. n«f«*i»r 15. Du 2o1vAb alaisst**- urnok « Hohdoeaa liiaaltand» kokasolóaS, témmü.• T**gyárr látjegeneltaág B tárgyiban. ■ 1. ábra. Sebestyén János (1911-2001) n n«m « ■ 4 «agyar pabáslpajaaa kalló «annyiaégu Taaároaal, annál kwíibbá ■«*(lUM kdkaaaal p a» randalkaalk. HWkbl hiányra komoly akadálya aa eraaág raita raaláaa f«)lM4i4n«k 4a agyúttal kisiolgáltatja «atwaaddal gasdasági «»kánjának ta. i kokaabláoy ««rákként а4« t*«o tokát a krínikua baja aarmt as agyatsMa aurípai kobáa latnak. 4 káráéi aáiat«« aaarlat aaak aa, hogy Stbat ár aulra faaaálla «ág a •albea «árt nagy т»»а*вк* áglat, ami aa aj танке látaattánát is Waltolja 4a aaaly a jugoeilár 4roak relatia kaaalaága alatt Mohácaot praáaaattaálja telephelyül. Ha aa na a áll f*aa, akkor aaa kall a kokatoldnak aaa a fáaaUnl saat а аааайта 15» пекаре «о lódat« 4a Koháca Helyett Pest kSaal4ban látnaUjra a koksaolásait kalatkaaatt gaaaaiuiyla4g keitságaa tárraaaUk nélkül aaolgálhatja aagfalaló káatelaaltáat faltátala.aa a lírára« gáaal látását. та aaa 4а fáaMl látást t4aa «okkal Utkbáa bisonytalanabb alí faltátalka a kitett, tákaasztkságlata óriást ás a faotlak folytán ваш la Sszpoeol* ható a kokaaolóatí «agyon lavargóaaa aagoldandó térdét áh«*. MiffY»! OrutQOt Levéltára MaaaUl F*«5*» www.emlokenet.hu 4 VASKOHÁSZAT