Barikád, 2010. április-július (2. évfolyam, 14-26. szám)

2010-04-29 / 17. szám

DÖGLÖTT AKTÁK Gripen gruppen Kölcsönösen korrupcióval vádolta egymást a Fidesz és az MSZP a Gripen vadászgépek ügyében az elmúlt években. A nemzetközi sajtóban időről időre megjelent, hogy magyar pártok is kaptak ab­ból a kenőpénzből, amellyel a Gripenek melletti döntésre ösztönözték a cég lobbistái a döntésho­zatal résztvevőit. Magyarországon, a nemzetközi nyomozással egyidejűleg 2007-ben volt egy kormányzati vizsgálat, amely után semmilyen személyi felelősséget nem állapítottak meg, a je­lentést mégis negyvenöt évre titkosították. A földön maradtak a hazánk védelmére vásárolt Gripen vadászgépek, mialatt az izraeli hadsereg kémrepülőgépei márciusban Ma­gyarország légterében repkedtek. Szekeres Imre első nyilatkozata szerint, a honvédelmi tárca és a titkosszolgálatok tudta nélkül „gya­korlatoztak” az információszerzésre kialakí­tott repülőgépek. A Fidesz első felháborodása után alig másfél héttel ejtette az ügyet, már nem érdekelte tovább a kormányzásra készülő pártot, mit csináltak itt a kémrepülők, miért mondhatta Izrael budapesti nagykövete, hogy az eddigi szokásoknak megfelelően csak gya­korlatoztak hadseregének alakulatai. Mély csend övezi a Kubatov-listák ügyét is. A hatóságok nem nyomoznak arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható, hogy használta a párt a választói adatbázist. Az sem számít, hogy többen a párt egykori aktivistái közül nyil­vánosságra hozták a listákat és beszéltek annak használatáról. Szaporodnak a döglött akták a polcon. Nem fed túl vastag porréteg egy másik dosszi­ét sem, mivel csak az év elején zárták le a brit hatóságok. Újra kinyitjuk a Gripen-aktát. A Gripen beszerzésekről döntő 2001. szep­temberi kormányülés óta megválaszolat­lan kérdések tucatja övezi a Magyar Légierő korszerűsítését. Időről időre, hol az MSZP, hol a Fidesz veszi elő az ügyet, hogy politikai el­lenfelét belekeverje a vadászgéptender körüli korrupciós ügyekbe. A multinacionális pár­tok kezdeti tusakodását a brit, a svéd és az amerikai hatóságok vizsgálata miatt az utóbbi időszakban a kölcsönös hallgatás váltotta fel. A nemzetközi nyomozás közvetlen előzménye a 2007. június elején a svéd televízió tény­feltáró műsora volt, amelyben azt közölték, hogy mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzt kaphatott Alfons Mensdorff-Pouilly oszt­rák üzletember a magyarországi vadászgép beszerzésekkel kapcsolatos közvetítői te­vékenységéért. Az adásban elhangzott in­formációk a Gripen gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaiból származtak. Mensdorff- Pouilly és cége állítólag a BAE Systems két off-shore vállalatán keresztül jutott a többmil­liós összeghez. Gyurcsány Ferenc még kormányfőként a botrány kirobbanásakor azt mondta: “túl sok a kétely és a gyanú Magyarország sze­repével kapcsolatban a Gripen-beszerzés ügyében”. A szocialista kormány 2007-ben a nemzetközi nyomozással párhuzamosan vizs­gálta a gépvásárlásokat. A Gripen-bizottság által készített jelentés szerint, 2001-ben nem volt olyan kényszer, amely indokolta volna a vadászgépek beszerzését. A haderőreform lépéseit tartalmazó országgyűlési határo­zati javaslat is 2003 utánra tervezte a légierő korszerűsítését. A testület megállapította azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium a svéd helyett az amerikai F-16-os vadászgépek be­szerzése mellett állt ki. A testület jelentésében rögzítette, a géptípus kiválasztás előtt nem készült teljes körű költségelemzés, a gazdasá­gi döntés alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés adta. Nem volt közbeszer­zési eljárás és a gépek bérleti díjának forrása sem volt megjelölve. Ezekre a hiányosságokra utal, hogy a Honvédelmi Minisztérium 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a költségvetésből az adóterhek kifizetésére, mert ezzel előzetesen nem számoltak. A szocialisták nem állapítottak meg személyi felelősséget az ügyben. A bizottság jelentését pedig 45 évre titkosították. Sokakat meglepett, hogy az Orbán-kormány végül a Gripenek vásárlása mellett döntött. A nemzetbiztonsági kabinet számára készült szakértői jelentések és maguk a szakértők is az amerikai ajánlat elfogadását sürgették nem­csak katonai, hanem diplomáciai okokból is. Magyarországra, miután 1999-ben a NATO tagja lett, óriási nyomás nehezedett az európai és az amerikai hadiipar részéről is, hogy az általuk kínált technika megvásárlásával kezdődjön el a hadsereg korszerűsítése. A számos lobbiügy egyike volt a Lockheed­­botrány, amelyet Selmeczi Gabriella nevével kötöttek össze, pedig valójában nem ő volt a lobbilevél megírásának kiötlője, hanem Orbán Viktor egyik közvetlen tanácsadó­ja. Harmincegy kormánypárti képviselő és három államtitkár levélben kérte az USA illetékeseitől, hogy a hazánkba akkreditált új amerikai nagykövet Steven Jones legyen, aki mint utólag kiderült, az F-16-osokat gyártó cég képviselőjeként is tevékenykedett. Az akció három államtitkár lemondásával zárult. A honvédelmi tárca eközben a MiG- 29-esek korszerűsítéséről és NATO-kompati­­bilitásának biztosításáról tárgyalt egy német céggel. Lehetőség lett volna az orosz technika katonai szövetségbe integrálására, de az Or­bán-kormány már 2000 őszén elvetette ezt a lehetőséget. Az okról a nyilvánosság előtt nem beszéltek az illetékesek. Lapunk úgy tudja, hogy a polgári kormány döntésével az orosz kötődéstől akart megszabadulni. A MiG-ek szervizelése és az alkatrész-ellátás a kabinet meggyőződése szerint az állandó orosz titkos­­szolgálati jelenlétet feltételezte a friss NATO- tag Magyar Honvédség környezetében. Az orosz technika leváltásáról szóló döntés után, számos ajánlat érkezett a kormányhoz belgák, a törökök és az amerikaiak részéről, valamennyi 15-18 éves F-16-os megvételéről, valamint a svéd-brit konzorcium kínálta Gripenjeit. A 2001. szeptember 10-i kabi­netülésen az előzetes vélemények, szakértői jelentések alapján a miniszterek az F-16-osok megvételéről szóló bejelentést várták Or­bántól. A miniszterelnök azonban közölte, úgy döntött, a svéd ajánlatot fogadja el, en­nek indoklását a gazdasági miniszterre, Ma­­tolcsy Györgyre hagyta. A polgári kormány elsősorban gazdasági érveket sorakoztatott fel a szakma által nehezen érthető döntés in­dokaként. A Saab-Gripen ajánlatában vállalta, hogy a szerződés értékének száztíz százalékát magyarországi beruházásokra fordítja 2015- ig. A svédek 2008-ig ezt teljesítették. A 2002-es kormányváltás után a szocialisták megpróbálták felrúgni a svédekkel kötött megállapodást. Miután ez nem sikerült, úgy BARIKÁD 2010. április 29.

Next