Bátor, 2023 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2023 / 2. szám
KULTÚRA 2023 BÁTOR • 9 VOLT EGYSZER EGY STÚDIÓ 71971-1999/ Mottó: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk igazán, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk.’ Kodály Zoltán Stúdiónk első évének tavaszán - 1971 - tett látogatást a Népművelési Intézet osztályvezetője, Bánszky Pál művészettörténész és Karsai Zsigmond festőművész intézményünkben. A műhelymunka eredményeit látva javasolták, hogy a tanév után szerezzünk kéthetes alkotótábort a rajztanítóknak. Előző számunkban az alkotótelepeink kezdeteiről írtam. Foglalkozásainkat eltökélten műhelymunkára építettük, azaz az elmélet és a gyakorlat együttes alkalmazására. A vizuális kultúra a nézni-látni-láttatni folyamatának egységében valósul meg. Egy csendélet tárgyait, a tér külső és belső részleteit megfigyelés útján választjuk ki, és rögzítjük a kétdimenziós kiterjedésű rajzlapon. (szélesség magasság) A látvány elemeinek térbeliségét a sík lapon tónusokkal érzékelhetjük: a fehértől a szürkéken át a feketéig. Ezt láttatni ceruza-, kréta-, szénrajzon, pittkréták vagy zsírkréták használatával; vízfestéssel sok-sok gyakorlással lehet elsajátítani. Azt mondják, akkor jó egy szénrajz, amikor a színeket is látjuk rajta. Más ismereteket kívánnak a grafikai műfajok: linómentszés és a cink- vagy rézlemezen készített karcolatok. Ez utóbbinál az alapozó viaszba karcoljuk a rajzi elemeket, amit hengerrel hordunk fel a tü körsima rézlemezre. A linóleumlemezből pedig kimetsszük azokat a vonalakat, foltokat, amelyek a rajz pozitív-negatív felületeit jelenítik meg. E két műfajnál elengedhetetlen a pontos, részletes terv rajza, amint a zománcképeknél is... Tehát az év végét követő nyári alkotótáborok kéthetes munkálkodásai alatt születhettek meg egy-egy alkotóra jellemző grafikák, festmények. Vagyis csak a rájuk jellemző stílusjegyek, amiről felismerjük az alkotás - kép, linómetszet, rézkarc - készítőjét. Szükséges a grafikai műhely felszerelése: szerszámok, présgépek, vegyszerek, festékek, speciális papírok. Ezeket a telepekre kiszállítottuk... Jelen voltak kezdetektől kitűnő felkészültségű művésztanárok, akik tanácsaikkal, bírálataikkal segítették a közösség különböző képességű résztvevőit. Bodó Károly festőművész, Szabó László grafikusművész 8-10 éven át elkötelezetten tanította, terelgette a Stúdió és telepeinek tagságát. Többeket a Művészeti Alap (a 70-es években hivatalosan így hívták) tagjai sorába is felkészítettek. 1972-től 2000-ig megyei és országos képző- és iparművészeti pályázatok, kiállítások sikeres szereplői voltak a Stúdiótagok. Képmellékletünk ízelítő ezen időszakról. 1980-81-ben a telepek dokumentációja eltűnt. 1982-ben Nyírbátorban a tűzzománc-technikával való ismerkedés elkezdődött. Egy új, sikeres, és hazai viszonylatban is egyedülálló Zománcműhely működése vette kezdetét 1999-ig. Makrai Zsuzsa zománcművész Linómetszés korrektúrája közben. 1975, Nyírbátor: Futó Zoltánné „Kompozíció" - linómetszet: 14 x 16 cm Szabó László: a rézkarcolásról tart bemutatót: Balkány, 1976 Száradnak a rézkarcnyomatok: Balkány, 1978 Papp Lászlóné: Állomás-rézkarc: 28 x 18 cm, 1977 Sárosi Attila rézkarca - 1976: Homokdűnék: 15 x 22 cm Tar Erzsébet festőművész: Pókháló - rézkarc, 20 x 13 cm, 1978 Sárosi Attila: Gondolkodó: cinkkarc + aquatinta foltmontázs, 22 x 15 cm, 1979