Bécsi Napló, 1992 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1992-01-01 / 1. szám
BÉCSI NAPLÓ HOGYAN KERÜLT SOR A SOPRONI NÉPSZAVAZÁSRA? A trianoni békeszerződésben népszavazásról egyáltalán nincsen szó. Az első világháború győztesei a magyar határokat úgy állapították meg, hogy semmilyen magyar kormány véleményét nem kérték ki, a magyar békedelegációt csak a döntés meghozatala után hívták meg Párizsba, azt a javaslatát pedig, hogy valamennyi elcsatolandó területen tartsanak nemzetközi ellenőrzés mellett népszavazást, a LIMINE elutasították. Márpedig a magyar kormány elismerte a horvát tábor elszakadási nyilatkozatát és ennek megfelelően Horvát- Szlavonországban népszavazást nem is kért. A Wilson által hangoztatott „önrendelkezési jog" képmutató propagandának bizonyult, habár a látszat kedvéért az osztrákok kívánságára Dél-Karintiában népszavazást engedélyeztek a győztesek, a német békeszerződés alapján pedig népszavazást kellett tartani Schlewig-Holsteinben, Kelet-Poroszországban, Felső-Sziléziában és a Saar-medencében. A trianoni szerződésnek a diplomácia történetében az a példátlan különlegessége volt, hogy Magyarországnak még a világháborús szövetségese, Ausztria javára is le kellett mondania Dunántúl nyugati pereméről Sopron városával együtt. A határ megvonása természetesen azonos volt az osztrák békeszerződésben már korábban megállapított vonallal. Tény az, hogy az osztrák békedelegáció népszavazást kért Vas, Sopron, Moson megyék németlakta részén és Pozsonyban, mire a békekonferencia meghagyta Kőszeget és Magyaróvárt Magyarországnak, Pozsonyt Csehszlovákiának ítélte és a többi nyugati peremvidéket Ausztriának adta népszavazás nélkül, túltéve magát a NE PLUS ULTRA PETITUM elvén. A bécsi antantmisszió a magyar proletárdiktatúra idején arra biztatta az osztrák kormányt, hogy a megítélt területet fegyveres erővel szabja meg, amely esetben Ausztria a győztesek cobelligerense lehetett volna, miként Románia is az lett a II. világháború utolsó előtti évében. Az osztrák közvélemény ezt a furcsa döntést vegyes érzelmekkel fogadta s eleinte a bécsi kormány is óvást emelt ellene és karintiai mintára Nyugat-Magyarországot is csak népszavazás reá nézve kedvező kimenetele esetén volt hajlandó birtokba venni. Az érintett terület , a későbbi Burgenland tartomány lakosságának hangulata megoszlott. A németajkúak nagyobbik fele Ausztriához húzott, egynegyede Magyarországhoz, a maradék ingadozott, vagy várakozó állásponton volt. A horvátok nagyobbik fele viszont magyarbarát volt, a többi az ausztrofilek és az ingadozók közt oszlott meg. Érdekességnek számít, hogy magyarok is akadtak, akik az osztrákok mellett exponálták magukat, mint Illés József jegyző vagy dr. nemes Széll Zoltán közorvos. A huszas évek elején sem Bécs, sem Budapest nem lehetett biztos abban, hogy egy népszavazás az ő javára fog eldőlni. A proletárdiktatúra exponensei az ellenforradalom hatalomra jutása után Dunántúl nyugati megyéiből Ausztriába menekültek. Báró Lehár Antal ezredes (Lehár Ferenc zeneszerző fivére) egész fehér hadosztályt volt képes felállítani Moson, Sopron, Vas és Zala megye területén, amely nemcsak osztrák szabadcsapatok behatolási kísérleteinek vágott elébe, de a korridor létrehozására irányuló cseh-szlovák és délszláv hadműveleteknek is. A románokat is megakadályozta, hogy Szombathelyt és Sopront elfoglalják. Megkezdődött az anyazsált osztrákpárti vezetők menekülése Ausztriába. Amikor Budapest és Bécs között tárgyalások indultak meg a burgenlandi kérdésben, Renner kancellár arra az álláspontra helyezkedett, hogy RES IUDICATÁról lévén szó, a népszavazást elutasítja. Csehszlovákia még haderejét is felajánlotta Burgenland megszállására, ami viszont az olasz kormányban keltett nyugtalanságot. A Rennert követő további osztrák kormányok viszont minden engedményt Burgenland előzetes átadásától tettek függővé. Egyszóval, a világháború győztesei a két volt szövetségest összeugrasztották, több-kevesebb rosszhiszeműséggel. Hogy utána jónak látták az osztrák—magyar határvitát diplomáciai úton rendezni, ez a nyugat-magyarországi felkelésnek köszönhető. Szabadcsapatok megjelentek a reguláris haderő részeként a karintiai harcokban, német és lengyel felkelők harcoltak egymással Felső-Sziléziában, ilyeneket kezdett szervezni Lehár ezredes nyugdíjazása után Friedrich István volt miniszterelnök és az Erdélyből menekült Urmánczy Nándor nemzegyűlési képviselő is. Más részről pedig az Etelközi Szövetség nevű titkos szervezet foglalkozott szabadcsapatok szervezésével. Ebben a nyugat-magyarországi akció vezetését Gömbös Gyula szolgálaton kívüli százados, nemzetgyűlési képviselő szerezte meg magának, aki megnyerte a vállalkozásnak a fehér terror történetéből ismert Prónay Pál alezredest és Héjjas Iván tartalékos főhadnagyot is. Utóbbi bekapcsolódott a Friedrich— Urmánczy féle akcióba is. rák 1921. augusztus 28-án 2000 fő erejű észtcsendőrség Georg Ornauer országos csendőrigazgató (ezredes) parancsnoksága alatt Kittsee/Köpcsény és Jennersdorf/Gyanafalva között tizenegy ponton vámőrséggel együtt átlépte a történelmi határt. Másnap kellett volna bevonulniok Sopronba, a csendőroszlopokat azonban már az első napon Ágfalvánál, Burgóhegynél, Pinkafeld/Pinkafőnél szabadcsapatok tüzelése állította meg. Gerillaharcok fejlődtek ki, amelyek közül legjelentősebb volt a szeptember 4-5. közötti Pörgölény-kirchschlagi ütközet. A második ágfalvi ütközet (szeptember 8.) után az osztrák csendőrség Sopron megye nagyobb részét és Vas megyét teljesen feladta, Alsó-Ausztria és Stájerország védelmére pedig felvonult a Bundesheer. A magyar kormány a soproni antant-tábornoki misszió óvására eltávolította Baliról a Friedrich—Urmánczy féle felkelő főhadiszállást, Gömbös Gyula azonban a Etelközi Szövetség keretében tovább működött és mint DEUS EX MACHINA jelent meg Oberwart/ Felsőőrött Prónay Pál alezredes, aki parancsban közölte a felkelőkkel, hogy átveszi fölöttük a fővezérséget. Függetlenül attól, hogy Prónayt korábban „saját kérésére" a nemzeti hadseregből elbocsátották, a szabadcsapatok elismerték a főparancsnokságát, október 4. után pedig az Ostenburg őrnagy protektorátusa alatt állott sopron-környéki felkelők is. Prónay az említett napon kiáltatta ki Felsőőrött Burgenland területén az önálló és független Lajtabánság államot. Ezt megelőzően arra is volt ideje, hogy Moson megyét megszállja, mire a vasúti összeköttetés Bécs és Budapest közt átmenetileg megszakadt. A felkelők száma ekkorra elérte a háromezret, az általuk elkövetett túlkapások nem haladták túl azt a mértéket, amelyek egy reguláris haderő átvonulásával és tartózkodásával járnak, sőt még a hírhedt Héjjas-felkelők is — ausztrofil burgenlandi öregek vallomása szerint — tisztességesebben viselkedtek mint 1945-ben az orosz katonák. Arról nem is szólva, hogy olyasmire, ami Szárazajtán vagy az újvidéki meleg napok alkalmával történt, a felkelők részéről Burgenlandban nem került sor. A felkelés eredményeként előbb a csehszlovák, majd rövidesen rá az orosz külügyminiszter is hajlandó volt közvetíteni az osztrák—magyar határkérdésben. A Párizsban székelő Nagykövetek Tanácsa az utóbbit fogadta el, így került sor Velencében 1921. október 13- án olyan egyezmény megkötésére, amelynek legfontosabb pontja az volt, hogy Sopron és közvetlen környéke hovatartozásáról népszavazás fog dönteni. Ezt Torretta márki olasz külügyminiszter mellett Schober kancellár, illetve Bethlen magyar miniszterelnök és Bánffy külügyminiszter írták alá. A közbejött második restaurációs kísérlet után, Benes nemcsak mozgósított, hanem a trónfosztás mellett a velencei egyezmény eltörlését is követelte. A nagyhatalmak felemásan viselkedtek: ők is követelték, hogy a magyar nemzetgyűlés mondja ki a Habsburgcsalád trónfosztását, de nem voltak hajlandók kötelezni a magyar kormányt a cseh és szerb mozgósítási költségek megtérítésére és leszögezték, hogy a velencei egyezményhez ragaszkodnak. Ennek az ára azonban Lajtabánság kiürítése volt a felkelők által, ami november 4-én meg is történt. Kormányzatuk azonban soha el nem köszönt és erre támaszkodva adhatta ki Prónay egy évtized múltán a „lajtabánsági emlékérmet". Az osztrák szövetségi haderő bevonulása Burgenlandba a soproni antant tábornoki misszió elnézése mellett igen vontatottan folyt. Az utóbbi átalakult népszavazási bizottsággá. Csekély számú, tisztekből és legénységből álló törzsét december 8-án Felső-Sziléziából érkezett francia és olasz század és angol AZ „EUROPA”-CLUB TEVÉKENYSÉGÉRŐL Múlt őszi műsorunkat talán kissé zsúfoltra terveztük. Merjük remélni, ez volt a fő ok, amiért némelykor ,,huzatosak" voltak a széksorok. Amivel eddig is számoltunk: alapító csapatunk, későbbi törzsgárdánk öregedőben-fogyóban. Amire viszont nem számítottunk: a 80-as évek erdélyi menekültjeinek feltűnő távolmaradása. Keressük, keressük a magyarázatot, törjük fejünket az áldatlan viszony jobbításán. Múlt őszi műsorunk amilyen zsúfolt, épp olyan színes is volt. Első helyen említtessék az ’56-os forradalom emléke előtti tisztelgésünk. Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és a Collegium Hungaricum rendezésében, az ,,EUROPA" -CLUB szervezésében lezajlott ünnepség védnöke HUNKÁR DÉNES, a Magyar Köztársaság bécsi nagykövete volt. Az egybegyűlteket dr. BALÁZS BÉLA, a CH igazgatója és dr. SMUK ANDRÁS, a Központi Szövetség, valamint klubunk főtitkára üdvözölte, ünnepi beszédet dr. KISS GY. CSABA irodalomtörténész mondott, a forradalmi eseményekre és a megtorlásokra DARVAS IVÁN színművész, országgyűlési képviselő emlékezett. Közreműködött a LISZT FERENC ÉNEKKAR. Felvidéki testvéreinknek szeptember elején Burgenlandba szerveztünk kétnapos kirándulást - a kismartoni találkozón SZÉKELY SZABÓ ZOLTÁN színész szórakoztatta a vendégeket -, melynek viszonzásul a hónap végén mi barangolhattunk három napot Pozsonytól Kassáig és vissza. A haza három ,,tartományának” három színésze volt vendégünk egy-egy előadóest erejéig: BÁNFFY GYÖRGY (Budapest) A legnagyobb magyar c. monodrámájával lépett fel a CH nagytermében a Széchenyi-évforduló alkalmából, - BORÁROS IMRE (Komárno-Komárom) Seress Rezső-dalokból összeállított műsorával lopott egy kis nosztalgiát neomodern lelkünkbe, - KILYÉN ILKA (Marosvásárhely) a csángó sorsot villantotta fel dallal, verssel, prózával. KÁNYÁDI SÁNDOR és a KALÁKA együttes közös fellépése a vers és a zene varázslatos ölelkezésével, a CSALLÓ NÉPMŰVÉSZETI EGYÜTTES pedig a tánc harmónia-látványával kápráztatott el bennünket. A népi kultúráról, annak mai jelentőségéről dr. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter tartott előadást, a magyargyűlöletről BODOR PÁL író, újságíró, a MUOSZ elnöke, dr. GECSÉNYI LAJOS tudományos kutató és dr. SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN, a Minisztertanács kisebbségi főtanácsosa kerekasztal-értekezett dr. STIER MIKLÓS, a CH tudományos igazgatója vitavezetésével. (A témakör pontos címe: MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG A SZOMSZÉD NÉPEK KÖZGONDOLKODÁSÁBAN.) A bécsi városháza címertermében rendezett Széchenyi-ünnepségen klubunk hivatalos meghívottként vett részt. Őszi tevékenységünket a KARÁCSONYI VENDÉGSÉGGEl zártuk, melyen VALENTINY GÉZA pápai prelátus elmélkedett, MÁTÉ OTTILIA népdalokat énekelt, az APRÓ KIS-DUNA gyermek-folklórcsoport betlehemezett. Itt kell megemlítenünk kisded, de remélhetőleg hasznos ötletünket: BETÁJOLÓ címmel rendszeresen műsorfüzetet adunk ki, mely előzetest, megfelelő eligazítást nyújt az éppen soron lévő két-három rendezvényhez. Ady soraival záruljon beszámolónk: Adja meg az Isten Sírásaink végét, Lelkünknek teljességes, S vágyott békességét, Adja meg az Isten, Vezetőség szakasz egészítette ki. A magyar helyőrség négy nap múlva távozott Sopronból. A rend fenntartása végett helyben maradt az államrendőrség, amelybe beépültek az osztrák kormány bizalmi emberei is. Segédrendőrség is alakult, amelyben sok volt az ottani főiskolás. Habár tilos volt a propaganda, az ÖDENBURGER HEIMATDIENST társadalmi szervezet mégis ilyen tevékenységet folytatott. Tagjai közt a KÄRTNER HEIMATDIENST vezetői is aktív részt vállaltak. Erre a magyarok is észbe kaptak és ők is a propaganda tevékenységbe fogtak. A népszavazási területről kb. kétezer menekült tartózkodott Ausztriából, főleg Bécsben, akiknek joguk volt a népszavazásra hazatérni. Érdekes, hogy vezetőik közt vita folyt, vajon Ausztriára vagy Magyarországra szavazzanak-e. Végül is Hock Jánost, a Károlyi-féle Nemzeti Tanács Bécsbe emigrált elnökét kérték fel döntőbírónak. Hock János válasza az volt, hogy más módon fejezzék ki hálájukat Ausztria iránt, amely nekik menedéket adott, szavazataikat erkölcsi megfontolásból adják Magyarországra. (Amikor az emigrációból hazatért és perbe fogták, védője erre hivatkozott is.) Kedvezőtlen visszhangot keltett a népszavazási területnek az uralkodóházhoz hű német lakosai közt a második restaurációs kísérlet kudarca és az uralkodó kiszolgáltatása az antantnak. Ezek egy része Magyarország helyett Ausztriára készült szavazni, vagy pedig úgy határozott, hogy a népszavazástól távol marad. Nemcsak osztrák, de magyar részről is érkeztek reklamációk a szavazók jegyzékei ellen. (Folytatás a 3. oldalon) 2 A Napló postája AKCIÓ ERDÉLYÉRT - ELSZÁMOLÁS - Lapunk 1990/1. számában közzétettük az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének felhívását a romániai magyarok támogatására. A felhívásban ígéret történt arra, hogy az akció befejeztével közzétesszük az elszámolást. A Központi Szövetség a befolyt pénzekről és azok felhasználásáról az alábbiakban tájékoztat. Bevétel: Egyenleg: 0. Hozzá kell még tenni ehhez Demeter Valér (Bruck/Leitha) autókereskedő támogatását, aki használt kombikocsit ajándékozott Kolozsvárra és Bolza Ilona adományával együttesen lehetővé tette a telefon és telefax üzemeltetését a Központi Szövetség irodájában. Bécs, 1992. január 10. Az adományozóknak ezúton mond köszönetet a Vezetőség nevében: Deák Ernő, elnök Lukács Károly, pénztáros LAPZÁRTA minden páratlan hónap 5-én! TELEFAX : 505 36 78 Szt. István Egylet 15.000,- Schillin Dr. Pálfy András 10.000,- Schillin Dr. Satzger Emmerich 10.000,- Schillin Átutazó amerikai magyar 1.000,- Schillin Nagy Ludovic 1.000,— Schillin XY 838,- Schillin Gyöngyösi 1. 500,—Schilling Dr. Vajk Ludwig 500,— Schillin Deutsch Botond 400,— Schillin Szabó Zoltán 300,- Schillin Dr. Borbély Eugen 100,- Schillin összesen 39.638,- Schilling Kiadás: Temesvári Bánsági MDSZ VW-busz vételére 20.000,— Schillin Kolozsvári tv magyar adásához technikai felszerelésre 9.209,- Schillin M. D. (Kolozsvár) gyorssegély bécsi képzőművészeti tanulmányaihoz 5.000,- Schillin Sepsiszentgyörgyi Állami Színház Tamási Áron Tagozatának 1.800,— Schillin Európai Idő Sepsiszentgyörgyi szerkesztőségének 1.500,— Schillin F. A. (Sepsiszentgyörgyi, diktafonra 1.279,—Schilling B. Z. (Bukarest), tv felszerelésre 650,— Schilling Kolozsvári tv magyar akásához kazettákra 400,— Schillin összesen 39.638,— Schilling BURGENLAND AZ OSZTRÁK POSTA- ÉS TÁVÍRDA IGAZGATÓSÁG 1991. november elsejei adatai szerint Burgenlandban 83.531 rádió és 80.776 televízió előfizetőt tartottak nyilván. • AZ OSZTRÁK MINISZTERTANÁCS 1991. december 17. i határozatával ez év végéig meghosszabbította a hadsereg egységeinek részvételét az osztrák-magyar határ őrizetében. Egyúttal támogatta a Magyarországgal folyó tolonc-egyezményről folytatott tárgyalások mielőbbi befejezését. • BÉCS, ALSÓ-AUSZTRIA éS BURGENLAND tartományok képviselői az ún. tervezési munkaközösség keretében megvitatták Kelet-Ausztria és a szomszédos államok közötti közlekedési összeköttetés fejlesztésének kérdését, továbbá a Bécs—Pozsony térségében kialakuló új ipartelepekkel összefüggő problémákat. • KARL STIX burgenlandi tartományfőnök újévi üzenetében ismételten kiemelte a közeljövő feladatai között a Fertő-tavi nemzeti park megvalósításának, a nemzetiségi gimnázium létrehozásának és a Magyarországgal közös regionális parlament megteremtésének kérdését. • KIÁLLÍTÁS A KIVÁNDORLÁSRÓL. A részben helyreállított Güssing/németújvári vár az idén harmadszor lesz a burgenlandi tartományi kiállítás helye. A nagyszabású vállalkozás tárgya a tengerentúli kivándorlás lesz és súlyponttal a századfordulót ill. a XX. század elejét öleli fel. Az előzetes szerint bemutatják a nyugat-magyarországi falusi lakosság életmódját, felfedve azokat az okokat, amik a tömeges kivándorlást kiváltották. Hamburgból és Brémából kiállítják a legismertebb kortársi gőzösök modelljeit, amelyeknek fedélzetén jutottak Amerikába a kivándorlók. Kellő mennyiségű fénykép és grafikon ábrázolja élethűen a kivándorlók életmódját Amerikában. Mint ismeretes, az Egyesült Államokban és Kanadában több burgenlandi származású él, mint magában a tartományban. A kivándorlók természetesen nem felejtették el szülőföldjüket, erről tanúskodnak mindenekelőtt a különböző ún. amerikai oszlopok, kőkeresztek. A kiállítás április 25-én nyílik meg és október 26-ig lesz megtekinthető. MEGALAKULT A VAJDASÁGI CSERKÉSZSZÖVETSÉG A napokban érkezett Muzslyáról a hír, hogy 1991. nov. 16-án tartotta alakuló közgyűlését a Vajdasági Cserkészszövetség, mely az ottani magyar kisebbség körében máris sikeresen működik. Három csapatban 15 őrs tapasztalgatja a cserkészetet. Ez év február 22-én fognak az első cserkészek ígéretet tenni. Addigra a benyújtott alapszabály remélhetőleg megérkezik és a hatósági működési engedély is.