Bécsi Napló, 1998 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1998-01-01 / 1. szám

BÉCSI NAPLÓ Magyar nyelvű oktatás Ausztriában Bécs PROJEKT HUNGARICUM A magyar nyelv szabadon választott tan­tárgyként való oktatása az általános isko­lák alsó tagozatán. A Bécsi Városi Iskolatanács a tavalyi tanévtől kezdve az általános iskolákban is lehetővé tette a magyar nyelv oktatását. Az Intézet az általános iskola első négy osztályában szabadon választ­ható tantárgyként építette be a magyar nyelv ta­nítását a bécsi iskolarendszerbe. Az Anyanyelvápolási Alaptantervben lefekte­tett oktatási céloknak megfelelően azoknak a ta­nulóknak, akik anyanyelvi- vagy másodnyelvi szinten beszélik a magyar nyelvet, ezáltal nyílt lehetőségük a meglévő nyelvi szint megerősíté­sére és továbbfejlesztésére, valamint az alapve­tő nemzeti kultúra (szokások és hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a népköltészet, a zene, a hon- és népismeret) játékos formában történő megismerésére és ápolására. A magyar nyelvtanulást a német anyanyel­vű tanulóknak is lehetővé tették. Ők — a tan­­tervnek megfelelően — kötelező vagy szaba­don választott tantárgyként, élő idegen nyelv­ként, főként a szóbeli kifejezőkészséget szem előtt tartva, alapfokon sajátíthatják el a magyar nyelvet. A „PROJEKT HUNGARICUM” mindeneke­lőtt a népcsoportoktatás céljait tartja szem előtt. A célcsoportokhoz tartozó tanulóknak együtt kell bepillantást nyerniük egymás — ugyanolyan vagy az egymástól különböző — népismereti és kulturális-műveltségi hagyo­mányaiba és annak mai állapotába. A múlt év szeptemberében immár 10. alkalom­mal nyitotta meg a Központi Szövetség által vezetett Bécsi Magyar Iskola. Az 1997/98-as tanévben 70-re szökött a beíratott diákok száma. Az oktatás az ed­dig megszokott időben, minden második szomba­ton, 3 korcsoportban történik Levszek Ágosta, Nagy Ilona és Koleszár Ildikó irányításával. Ami újdonságnak számít az új tanévben: 1. A legkisebbek számára megnyílt az óvodás csoport Ortlieb Szilvia, szakképzett óvónő gon­dozásával. Az óvodai oktatás az iskolai oktatással egy időben folyik. 2. Mivel érdeklődés mutatkozott a magyar nyelv mint idegen nyelv tanulására is, egy ötödik csoport is beindult, amelyben Koleszár Ildikó tanítja a nem magyar anyanyelvű gyerekeket a magyar szó szere­­tetére. A magyar mint idegen nyelv oktatása déle­lőtt 10.30-tól 12.30-ig folyik a kijelölt napokon. Ebben az iskolai évben az eddig megszokott­nál rendszerezettebb, magasabb szintű munka folyik az iskolában, ugyanis szeptemberben Ma­gyarországról — a Közoktatási Minisztérium tá­mogatása révén — új tankönyvek érkeztek, így nem kell bajlódni a másolt lapokkal, amelyek fő­leg a kisebbeknél elvonttá tették az anyagot. A tankönyvek kreatívabb, hatékonyabb munkára ösztönzik a tanulókat. Segítségükkel otthon is többet foglalkozhatnak anyanyelvükkel olvas­mányok feldolgozása, nyelvtani feladatok meg­oldása formájában, stb. A magyar nyelv szabadon választott tan­tárgyként való tanulása az általános iskola al­só osztályaiban , osztatlan tagozatként heti 2 órában, a tanulók életkorának és előadásá­nak megfelelően csoportosítva kerül megtar­tásra. A magyarórákat a következő anyaiskolák­ban tartjuk meg: Volksschule Vereinsgasse 29, 1020 Wi­en; Volksschule Haebergasse 1a, 1120 Wi­en; Volksschule I., Hietzinger Hauptstr. 166,1130 Wien. A tanulóink nemcsak a három anyaiskolá­ból, hanem más iskolákból is járnak a ma­gyarórákra. DUJMOVICS DÉNES A BÉCS VÁROSI TANFELÜGYELŐSÉG en­gedélyével z 1998/99-es tanévtől a második kerü­leti általános iskolában (1020 Wien, Vereins­gasse 29) az egyik első osztályban kétnyelvű taní­tás indul, vagyis a tanulók németül és magyarul sajátíthatják el az írást és olvasást A második ke­rületi iskolában induló kétnyelvű osztályba Bécs valamennyi kerületéből minden első osztályos gyermeket be lehet íratni. Beiratkozási idő: február 23-tól 27-ig, vala­mint március 2-től 6-ig 8 és 12 óra között. Az is­kola napközivel rendelkezik, ahol a gyerekek el­helyezését tanítás előtt és után vállalják. Felvilágosítás és jelentkezés az iskola igazgató­nőjénél, Hannelore Bauer asszonynál (tel/fax: 214 32 94). Az oktatással kapcsolatban még annyit érdemes megemlíteni, hogy a gyerekek tudásbeli és lelki gaz­dagodásának érdekében kihasználunk minden lehe­tőséget. Igyekszünk nemzeti öntudatot nevelni belé­jük, kultúránkat, történelmünket, irodalmunkat és zenénket megszerettetni velük. Szervezünk közös ünnepélyeket, filmvetítéseket és kirándulásokat (idén Pozsonyba készülünk). Szeretnénk elérni, hogy még inkább érezzék, ők együvé tartoznak, s hogy összeköti őket magyar létük, kisebbségi sorsuk. Idén ünnepeljük a Bécsi Magyar Iskola fenn­állásának jubileumi 10. évét. Ez alkalomból év­könyvet szeretnénk kiadni, amelyben összefog­laljuk eddigi munkánkat, tapasztalatainkat, régi és jelenlegi diákjaink véleményét és élményeit az iskolával kapcsolatban. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az 1997/98-as tanév 2. félévének tanítási napjai a következők: 1998. január 10. és 24., február 14. és 28., március 14. és 21., április 4. és 18., május 9. és 23., június 6. és 20. (tanévzáró ünnepély). A beiratkozás iskolánkba ugyan szeptember­ben, az iskolai év megkezdésekor szokás, de év közben is szívesen fogadunk új diákokat. Továbbra is hallatjuk hangunkat, hirdetjük, hogy létezünk s hogy minden érdeklődő számára nyitva áll iskolánk kapuja. Beíratott gyermekeink száma nő s hisszük, hogy a Bécsi Magyar Iskolá­ra ezentúl is szükség lesz. KOLESZÁRNÉ VENDÉGH ILDIKÓ A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium 1992 óta létezik. Azzal a céllal jött létre, hogy a magyar­ és horvát népcsoportnak anyanyelvű és német nyelvű középiskolai képzést biztosít­son, ami addig nem volt. Ez azt jelenti, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok, a magyar nyelv és irodalom mellett (az idegen nyelvek ta­nulása és a matematikán kívül) minden többi tantárgyban kétnyelvű (vagyis magyar—német) tanításban részesülnek. Az iskola a magas szín­vonalú általános képzés mellett lehetővé teszi, hogy diákjai a magyar nyelvben és kultúrában (irodalom, történelem, művészet, néptánc, nép­zene, stb.) otthonosan mozogjanak és érettségi után az egyetemen vagy munkakörükben hasz­nosíthassák magyar tudásukat, egyesek talán visszajönnek iskoláikba mint tanárok. Az itt tanu­ló diákokat nyelvtudásuk szerint három csoport­ra lehet osztani: 1. jól beszél magyarul és németül 2. rosszul beszél magyarul, de jól németül 3. jól beszél magyarul, de rosszul németül. Ez természetesen nehézségek elé állítja a tanárokat, de ezeket eddig sikerült megoldani. A magyar nyelvórán, az osztályon belül, két (néha három) csoportra osztják a diákokat, és így biztosított, hogy minden tanuló továbbfej­lesztheti nyelvtudását (természetesen a taná­roknak ez külön megterhelést jelent). A kétnyelvű tantárgyakban figyelembe ve­szik a diákok különböző szintű nyelvtudását (például: a kezdők megtanulják a szakszava­kat, a haladók magyarul tartanak beszámoló­kat és felelnek), így biztosítható, hogy a gye­rekek, akik otthon nem sajátították el „anya­nyelvüket", visszatérhetnek a magyar kultúr­körbe. A magyarul és németül jól beszélők optimá­lisan fejleszthetik mind a két nyelvet. A néme­tül rosszul és magyarul jól beszélő diákok a magyar és német nyelv egyenjogúsága kö­vetkeztében lehetőséget kapnak arra, hogy osztrák gimnáziumi érettségit szerezzenek (egy, csak német nyelvű gimnáziumba fel sem vennék a németül rosszul beszélő, de jól tanuló diákot) és a német nyelvtudásukat is optimálisan fejlesztik. A cél, hogy az érettségi­ig mind a két nyelvet magas színvonalon elsa­játítsák a tanulók. Ráadásul ezek a gyerekek mind egy osz­tályba járnak és rengeteget tanulnak egymás­tól (nemcsak a burgenlandi magyarok járnak ide, hanem az egész magyar nyelvterületről akad diák, aki vagy bejár, vagy kollégiumban bentlakik. Bécsből is vannak diákok,­ így ez az iskola döntő szerepet játszik az ausztriai magyar népcsoport fennmaradásá­ban és ezért jó lenne, ha minden Ausztriában élő magyar a sajátjának tekintené ezt az isko­lát és ide íratná be gyerekeit. A gimnázium 8 osztályos iskola és mivel 1992-ben jött létre, a legidősebb diákok most hatodik osztályba járnak. Összesen 180 diák tanul itt. A jól vég­zett munkáról tanúskodik, hogy 1995-ben az osztrák Közoktatási Minisztérium „EUROPTI­­MUS” kitüntetésben részesítette és 1997-ben a Standard c. újság által végrehajtott „iskola ranking” Burgenland tartomány legjobb isko­lájának és az Osztrák Köztársaság második legjobb iskolájának ismerték el a Felsőőri Két­nyelvű Szövetségi Gimnáziumot. Órarend az alsó és felső tagozatban (10-től 18 éves korig) kötelező tantárgyak: Kötelezően választható tantárgyak a hato­dik osztálytól kezdve (a nyolcadik osztályban „tudáselmélyítéssel”) olasz/spanyol/orosz nyelv 2 2 4 vagy számítástechnika 2 2 4 vagy művészet (zene) 2 2 4 heti óraszám 34 34 33 37 Szabadon választható tantárgyak (minden osztályban, heti két órában), gépírás (csak a második osztályban), labdajátékok fiúknak, lab­dajátékok lányoknak, népzene (citera), néptánc, színjátszás, számítástechnika, karének. Többnapos iskolai rendezvények: Nyelv- és sporthét Magyarországon (máso­dik és hatodik osztálynak) Téli sporthét (harmadik, negyedik és ötödik osztálynak) Nyelvhét (olasz, angol, spanyol...) vagy projekthét (hetedik osztálynak). A beiratkozások megkezdődtek az 1998/99- es tanévre. Az iskola címe: Zweischprachiges Bundesgymnasium Oberwart/Kétnyelvű Szö­vetségi Gimnázium Felsőőr, A-7400 Oberwart, Badgasse 7, tel.: 03352/34024. Mag. SOMOGYI ATTILA UJ HÍREK A BÉCSI MAGYAR ISKOLÁRÓL Burgenland A FELSŐŐRI KÉTNYELVŰ SZÖVETSÉGI GIMNÁZIUM alsó tagozat 1. 2. 3. 4. hittan 2 2 2 2 német 5 4 4 4 magyar 4 4 4 4 angol 4 4 3 3 történelem 2 2 2 földrajz és gazdaságtan 2 2 2 2 matematika 4 4 3 3 biológia 2 2 2 2 kémia 2 fizika 2 2 2 ének/zene 2 2 2 1 rajz 2 2 2 1 gyakorlati foglalkozás 2 2 testnevelés 3 3 3 3 heti óraszám 30 33 33 33 felső­ tagozat 5. 6. 7. 8. hittan 2 2 2 2 német 3 3 3 3 magyar 3 3 3 3 angol 3 3 3 3 latin vagy francia 4 3 3 3 történelem 2 2 2 2 földrajz és gazdaságtan 2 2 2 2 matematika 3 3 3 3 biológia 2 2 2 kémia 2 2 fizika 3 2 2 filozófia és pszichológia 2 2 alternatívan választható: ének/zene vagy rajz 21,5 2 2 informatika 2 testnevelés 3 3 2 2 5 éves a bécsi Szent István Egylet ÖSZTÖN­DÍJ-ALAPJA Az elismerések és kitüntetések légkörében feltétlen szokatlan dolog az, hogy a nemes szórakozás még nemesebb célt szolgálhat. A nyugati magyarok aggódó-törődő kérései között annál nagyobb elismerést érdemel az olyan vállalkozás, amikor használt ruhane­műk és gyógyszerek helyett néhányan nem csupán arról beszélnek, hogyan járulhatná­nak hatékonyan hozzá ahhoz, hogy a kisebb­ségben élő magyarok gyermekei magyar ok­tatásban részesüljenek éspedig nem Ma­gyarországon, hanem szülőföldjükön. Igen, nem csupán beszélnek, hanem cseleksze­nek is. így történt, hogy az 1918-ban alakult, jótékonysági célokat követő Szent István Egylet évenként megrendezett Szent István bálját mintegy új alapokra helyezte. Eltekintve attól, hogy rendezvényük a bécsi farsangon eseményszámba megy, a jelenlegi vezetőség Stipsicz, szül. Bethlen Katalin, Haj­­másy Sára és Stipsicz Péter oki. mérnök irá­nyításával hangsúlyt fektet arra, hogy a kivá­lasztott meghívott vendégek megtiszteltetés­nek vegyék azt, hogy jelen lehetnek a bálon. Ez a bál különösen azért válik fogalommá, mert a tiszta bevétel az említett ösztöndíj-ala­pot szolgálja. Eltekintve a jó szervezéstől, a támogatás tervszerűen történik, amihez ter­mészetesen hozzátartozik a lelkiismeretes kezelés és elszámolás is. A szervezők köre mindazonáltal tanulmányi kirándulásokon személyes kapcsolatokat teremt az ösztöndí­jasokkal és tanáraikkal, és egyben a helyszí­nen ismerkedhetnek meg az erdélyi, kárpátal­jai viszonyokkal. A támogatás 1993-ban indult be és jelen­leg 102 magyar diáknak biztosítja a bentla­kásos továbbtanulást Erdélyben Kolozsvá­rott (1993 óta), Nagyenyeden (1993 óta), Nagyváradon (1995 óta), Kárpátalján Be­regszászon és Szlovákiában Komáromban 1997 óta. 250 Schilling támogatás fedezi egy diák havi ellátását. A Szent István bál természetesen inkább keret, amelyen ke­resztül ösztönzést kaphatnak azok, akik ténylegesen a szívükön hordják a kisebb­ségi magyarok sorsának alakulását. Gya­korlatilag ez azt jelenti, hogy a farsangi ren­dezvénytől függetlenül be lehet kapcsolód­ni az ösztöndíj-alap fenntartásába. Öt év után nagyobb hírét keltve el lehet mondani, hogy középtávon így többet lehet tenni a ki­sebbségi magyarok jövőjéért, mint gyorsle­járatú akciókkal. Értelmiség nélkül elsorvad a kisebbségek identitása és veszélybe ke­rül jövőjük. Fontos ezért, hogy a biztatáson túlmenően hatékony támogatással izmo­sodjon a Szent István Egylet nemes vállal­kozása. Bank folyószámla: St. Stephansverein, Sti­pendienfonds, Raiffeisenlandesbank NÖ-Wien, bankirányítószám: 32000, Rto-Nr.: 0758.1994. Gerhard Jellasitz Folytatás az 1. oldalról 4. : Teljes általánosságban azt a véleményt képvi­selem, hogy egy nép, amely nem ismeri történelmét, abból nem is okulhat, így tehát elsősorban a törté­nelmet kell feldolgoznunk — mind a közöst, mind pedig a minket egymástól elválasztót. Csak azután le­hetnénk képesek egy közös jövő felépítésére. Úgy ér­zem, a vasfüggöny leomlása nagy lépés volt a legújabb történelem feldolgozásához és így nem képezhet ne­hézséget egy messze távolból származó neheztelést el­feledtetni. Közös a mi történelmünk és így minden le­hetőt meg kell tennünk, hogy a jövőben ismét kultu­rális, gazdasági és társadalmi egységgé váljunk. 5.­­ Azt hiszem, hogy Burgenland lakossága és a magyar szomszéd között a közös érdekekből fakadó és az ebből levezethető szimpátia egymás iránt mértékadó. Ha majd egységes államközös­séghez fogunk megint tartozni, amelyben mind­egyikünk saját egyénisége szerint oszthatja be kö­zös életét, akkor még szorosabb együttéléssel és egymáshoz tartozással számolhatunk. Az én vízióm már akkor is, amikor magyar részről a határsorom­pó még le volt eresztve, az volt, hogy eljön még az idő, amikor a határátlépés csak formális aktussá vá­lik. Ezt kell elérnünk. Fontos szerintem az is, hogy az agyakban fellelhető határokat is leépítsük. Ezért alkottam én most egy EU-Keleti Fórumot azzal a céllal, hogy a kölcsönös információ nyújtása által adott lehetőségeket kiépítsük. Dr. Peisch Sándor nagykövet vendégünkként már január 27-én a Kis­ Lapzárta minden páratlan hónap 7-én TELEFAX: 505 36 78 martoni Esterházy-kastélyban megtartandó ülé­sünkön tartja majd az első előadást. Az interjút készítette POGÁNY JENŐ GÉZA Egy plébános feljegyzéseiből 1997. szeptember 1-el megkezdtük az új ta­névet. Csak két elsős van az idén (100 évvel ezelőtt több mint 200 gyerek járt ide az öreg iskolába, most 20 jár az újba). Fájdalmas a gyerekek kevés létszáma. Vasárnap is alig jönnek templomba — persze szüleik se. Első­­áldozási előkészítésre még eljönnek, de utána ismét elmaradnak. Hasonló a helyzet a bér­­málkozóknál is. Próbálkozom több minden­nel, de már öreg (78 éves) vagyok hozzájuk. DR. GALAMBOS IRENEUS, Unterwart/Alsóőr KAMMERI TALÁLKOZÓ 1998. május 21-től (áldozócsütörtök) 23-ig rendezik meg a volt Kammeri Magyar Reálgim­názium öregdiákjai 40. érettségi találkozójukat Kammer am Attersee-ben. Ezen alkalomra va­lamennyi volt kammeri diákot szívesen lát a ren­dezőség. Szervező: TURANITZ Károly, A- 1070 Wien, Neustiftgasse 66/14, tel.: 0043- 1/526 73 12 (hétvégén). Jelentkezni lehet 1998.­­március 31-ig. 2

Next