Bécsi Napló, 1998 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1998-11-01 / 6. szám

BÉCSI NAPLÓ TÖRÉSVONALAK — ERŐVONALAK Egynyelvűség — többnyelvűség A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR 1998. szeptember 3. és 6. között ismét Baarn­­ban, Hollandiában, rendezte meg hagyományos évi — ez évben 39. — tanulmányi napjait. Két háború következtében sok országban élünk, s magyart a magyartól országhatárok és szokszor ezer kilométerek választják el. Egy-egy országon belül is gyakran éles ellentétek észlelhetők soraink­ban. Ezek—röviden—külső és belső törésvonala­ink. Feltehető azonban a kérdés, hogy e törésvona­laink a bennünk rejlő tragédiák mellett bizonyos ér­telemben egyben nem erővonalak-e? Nem jelent-e például gazdagodást az a tény, hogy egyidejűleg é­­lünk Budapesten, Kolozsvárt, New York-ban, Sao Paulo-ban, Londonban, Tel Aviv-ban, Sydney­ben? A többnyelvűség azt jelenti, hogy egyidejűleg több kultúrában veszünk részt. Aktív művelői va­gyunk annak, amit multikulturalizmusnak, több­­kultúrájúságnak neveznek. A Tanulmányi Napok előadásai és az azokat követő élénk eszmecserék a multikulturalizmus és a többnyelvűség kérdését vizsgálták a magyar­ság különböző életterületein a múltban és a je­lenben. Fontos elemnek tekintették a jelenlévők az önértéktudat szerepét az általános emberi ér­tékek értelmében a magyarság egészében szerte e világon. A multikulturalizmus a magyar törté­nelem integráns része volt. A 20. század pedig azt jelenlegi szétszórtságunkban drámaian reánk kényszerítette. Ez a fejlődés napjainkban és a jö­vendőben — sok negatív következménye mellett — pozitív lehetőségek forrása lehet. Ilyen érte­lemben feladat is. A Kör irodalmi díját, a „Magyar irodalmi fi­gyelő”-t Kemenes Géfin László (Montreal) Ka­rátson Endrének (Párizs) ítélte oda. A díjról dip­loma és emlékérem tanúskodik. A következő előadások hangzottak el: ANDRÁS SÁNDOR (Washington—Buda­pest): Multikulturális tudatzavar, avagy: egy ma­gyar testben hány bőrrel? CSÉCSY MAGDA (Toronto): Gondolatok a kétnyelvűségről. CZIGÁNY LÓRÁNT (London): Államosí­tott szavaink diszkrét bája. ERDEI-GRÜNWALD MIHÁLY (Buda­pest): Izraeli magyarok, magyar izraeliek. (Az e­­lőadást Kőszegi Ábel, Budapest, olvasta fel.) GRENDEL LAJOS (Pozsony): Multikultura­­litás vagy szegregáció? JÁSZ ATTILA (Tata): Az egy és a sok. Szere­lem és multikulturalizmus. KARÁTSON ENDRE: A Tanulmányi Na­pok bevezetése. LÁSZLÓFFY ALADÁR (Kolozsvár): Tap­sol az ideges ipszilon. PÉLI GÁBOR (Groningen): A társada­lomtudomány nyelve és érvelése magyar és nem­magyar nyelven. SEBESTYÉN-SPIELMANN MIHÁLY (Marosvásárhely): Lehet-e egy nemzetiséggel több? Kettős kisebbségi zsidó sors Erdélyben. VÖRÖS ISTVÁN (Budapest): Svejk és Szindbád. Cseh—magyar kulturális párhuzamok a 20. században. A konferenciát lezáró kerekasztal tagjai vol­tak: András Sándor, Grendel Lajos, Kis Pintér Imre (Budapest), Lászlóffy Aladár, Sebestyén- Spielmann Mihály és Tóth Miklós (Hága). Az eszmecserében szokás szerint a jelenlévők is élénken részt vettek. Flór Ede (Amszterdam) és Kibédi Varga Áron (Amszterdam) bemutatták közös művüket, egy több részből álló költeményt (Kibédi Varga Áron) és az annak kapcsán előállt képzőművészeti alkotá­sokat (Flór Ede) mint egy egészet. Péntek este Ráduly Katalin (Temesvár— Eger), a temesvári magyar színház és az egri szín­ház művésznőjének „Holdfényszonáta” c. előa­dásán vettek részt a jelenlévők. A hagyományos Irodalmi esten műveiből felol­vasott: András Sándor, Czigány Lóránt, Grendel Lajos, Jász Attila, Kemenes Géfin László, Kibédi Varga Áron, Lászlóffy Aladár, Sebestyén-Spiel­­mann Mihály. Karátson Endre szövegét Ráduly Katalin és Németh Gábor (Heerlen) olvasta fel. A szabadságharc 150. jubileuma alkalmából bemutatásra került egy magyarországi vándorki­állítás képsorozat-anyaga. A Tanulmányi Napokat Bally György (Soest), a Kör elnöke nyitotta meg és zárta be. A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR-t 1951-ben alapították holland egyeteme­ken tanuló magyar egyetemi hallgatók. A Kör évenkénti Tanulmányi Napjait 1959 óta szervezi meg Hollandiában. Ezeken a magyar szelle­mi élet számos jeles képviselője jelen van Európa és a világ minden tájáról egy-egy jelentős, a magyar­ságot (is) érintő általános jellegű kérdéssel foglal­koznak. Az elhangzott előadások egy része né­hány gyűjteményes kötetben napvilágot látott. A legutóbbi kötet, az ez évi könyvnapja a pécsi „Je­lenkor” kiadónál jelent meg „Az Új Század Kü­szöbén” címmel (ISBN 963 676 146 9). A Kör Hollandiában havonta rendez tudo­mányos, vagy irodalmi előadásokat a Vianeni Magyar Házban, vagy Amszterdamban. A Tanulmányi Napok szervezőbizottsága: Tánczos Ottó, elnök, Kievitweg 28, NL-9765 J7 Paterswolde, tel./fax: 00 31 50 309 2318. Kónya Melinda, a Kör titkára, Prinsenlaan 3, NL-2341 KS Oegstgeest, tel.: 00 31 71 515 4287. A Tanulmányi Napokon 96-an vettek részt 13 országból. TÁNCZOS OTTÓ KÖRLEVÉL Értesítjük Tollas Tibor barátait és ismerőseit, hogy a költő emlékére szülőfalujában, Nagy­­barcán alapítvány létesült. Az alapítvány célja, hogy Kecskési Tollas Ti­bor irodalmi és közéleti tevékenységét, változa­tos életútját a szülőházában berendezendő em­lékszobában bemutassa. A házhoz tartozó kert­ben pedig Kopjafa emlékeztessen a költőre. . Továbbá, hogy Kecskési Tollas Tibor szel­lemében támogassa az alsó-, közép- és felső­fokú tanintézetekben tanuló, kiemelkedő ké­pességű nagybarcai származású fiatalok to­vábbtanulását. Az alapítvány első feladata a szülőház renoválása, abban a helyi könyvtár elhelyezése és az emlékszoba berendezése. Ehhez kérjük szíves adományaikat az alábbi címre, vagy számlaszámra: Kecskési Tollas Tibor Emlékére Alapítvány, H-3641 Nagy har­ca, Kossuth út 32., Tel.: (36) 48-344-351. Számlaszám: OTP Bank Rt. Kazincbarcika, 117341252-24013501, Kecskési Tollas Tibor Emlékére Alapítvány Alapító: Dr. Kecskési Mária, München. A Ku­ratórium elnöke: Csikász Gábor, 3641 Nagybar­­ca, Kossuth u. 24., tel.: (36)­48-400-140. HARMINCÖTÉVES TALÁLKOZÓJUKAT tartották szeptember végén a volt Innsbrucki Ma­gyar Reálgimnáziumban utoljára érettségizett diá­kok. Az osztály ma az egész világon szétszórtan élő 23 tanulója közül 16-an jelentek meg a találkozón. Zene és nótaszó mellett hajnalhasadásig tartott a visszaemlékezés. A vasárnapi istentiszteleten meg­emlékeztek a néhai diákok elhunyt tanáraikról és Merde Miklós osztálytársukról is. A találkozó közös ebéddel a mielőbbi viszontlátás reményében zárult. HAMMERLE EDIT (Rikkancs) Az ausztriai magyarok identitását kutató vizsgálatok Folytatás a 3. oldalról A kiválasztott városok és falvak hivatalos tele­fonkönyveinek magyar vagy, részben magyar ne­vű résztvevői képezték az első kutatás célcso­portját, tekintettel arra, hogy a népszámlálás és a különböző, a lakosságot nyilvántartó regiszterek személyes adatait nem lehet kutatási célokra fel­használni, így az első írásbeli megkérdezés alap­ját az a tézis képviseli, hogy a magyar név egy rendkívül szoros aktuális, vagy régebben fennál­ló, „történelmi” kapcsolatot jelez a magyar nép­hez. Ez természetesen tudatos szelekciót jelent, mert a kiválasztási kritériumok alapján a nem magyar nevű személyeket és azon kívül azokat a magyarokat, akik nincsenek a telefonkönyvben, kizárjuk a kutatásból. Ez nagymértékű leszűkí­téssel járt, amit az eredmények megítélésénél fi­gyelembe kell venni. Mindenesetre mint kont­roll-csoportot bevontuk bizonyos magyar intéz­mények német ill. nem magyar nevű tagjait is a kutatási csoportba. Az intenzív kutatási munka bevezetése érde­kében minden kiválasztott városban és község­ben, minden, a hivatalos telefonkönyvben álló magyar nevű személy részére magyar—német nyelvű kérdőívet küldtünk kísérőlevéllel és a vá­laszborítékkal, így került sor 1996 elején kb. 90 kiválasztott célvárosban és­­községben mintegy 11.500 magyar, vagy pedig részben magyar nevű személy postán való megkérdezésére. Az írásbeli megkérdezés keretében arra a kérdésre akar­tunk választ kapni, hogy milyen arányban hajlan­dók a hivatalos telefonkönyvben szereplő, felte­hetően magyar nyelvű személyek , akik az 1991-es népszámlálás eredményei szerint olyan városokban és községekben élnek, ahol kisebb és nagyobb magyar köznyelvű csoportok laknak — írásbeli megkérdezésre válaszolni és milyen arányban lehet egyáltalában érdeklődést elvárni az ausztriai magyarok tudományos vizsgálata ér­dekében? Ezen kívül a magyar nyelv ismereté­nek és használatának modelljeit kívántuk meg­határozni, éspedig a családokra, a baráti körre és a foglalkozásra ill. a munkahelyre vonatkozóan. Továbbá a magyar kultúrához, irodalomhoz és médiákhoz való kötődés, azaz a fennálló interak­ciók formáit vizsgáltuk. A megkérdezés kereté­ben a kiválasztott személyektől azt is megkérdez­tük, hajlandók-e egy későbbi időpontban szóbeli intenzív interjúra. E megkérdezés alapján karak­terisztikus nyelvismereti és nyelvhasználati struk­túrákat akarunk lehatárolni a magyar nyelv állan­dó köznyelvi használatára, az esetenkénti korlá­tozott nyelvismeretre és használatra, azon kívül a magyar nyelv használatának feladására vonatko­zó modelleket készíteni, majd ezeknek a típusok­nak a jellemző tulajdonságait az intenzív interjúk keretében felmérni. 1997-ben elsősorban a visszaküldött kérdőívek feldolgozását végeztük. A kérdőíveket rendeztük, a válaszokat kategorizáltuk és elektronikus adathor­dozón rögzítettük. Ezenkívül 1997-ben az első line­áris kiértékelés is elkészült. (Ezeket a munkákat Veégh Mária, Prigya Éva és Jávorszky Károly vé­gezte.) Az első eredmények szerint az írásbeli, pos­tai megkérdezésre a kiválasztott személyeknek mintegy 10 %-a válaszolt. Ez az eredmény hasonló írásbeli megkérdezések eredményeihez viszonyítva kifejezetten jó eredményűnek minősíthető. Kb. 500 megkérdezett személy, a válaszolók többsége haj­landó későbbi időpontban intenzív interjúra. Az ideiglenes kiértékelés értelmében a kisebb közsé­gekben, ahol aránylag kis magyar köznyelvű cso­portok élnek, az érdeklődés ill. a válaszolási készség lényegesen alacsonyabb volt, mint a nagyvárosok­ban. A végleges kiértékelés ez idő szerint folyamat­ban van, az eredményekről külön tanulmány ke­retében fogunk beszámolni. A kutatás következő szakaszában azokat a sze­mélyeket fogjuk kiválasztani, akikkel ténylegesen intenzív interjúkat fogunk készíteni. 1999-re az in­tenzív interjúk lebonyolítását tervezzük. Ez a vizsgá­lat lehetőséget fog nyújtani arra, hogy a magyar népcsoport fennállását biztosító igényeket, kívánsá­gokat , elképzeléseket meg tudjuk fogalmazni. Irodalom: Bordás Sándor, Az identitásról — Bécsi Napló, 1997/6. — Gereben Ferenc, A nemzeti identitás. Kéz­irat, 1996. — Cserján Károly, Szendrődy Győző, Iden­titás és közösségi kapcsolatok az ausztriai magyarok körében — Kaláka Club, Kalendárium 1996 és 1997. — Cserján Károly, Hegedűs János, Az innsbrucki vén­diákokról — Bécsi Napló 1996/5. — Bordás Sándor, A kisebbségi magyarság identitástudata lélektani meg­közelítésben — Tudat és történelem, Ausztriai Ma­gyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, Bécs 1996. — Cserján Károly, Történelmi tényezők a csoporttudat alakulásában — Tudat és történelem. MI —HOL —MIKOR Kulturális kaleidoszkóp Alsó Ausztria Malakov and Youth, Vladimir Malakov, az American Ballet Theatre első szólótánco­sa, valamint a Bécsi Operaház vendég­szólistája, Yseuk­ Lendvaival a Kijevi Ba­lettakadémiával és a Jeunesse Hippolyte Ballettel közös műsorban lép fel St. Pölten, Festspielhaus; december 17., 18. Rambert Dance Company St. Pölten, Festspielhaus; 1999. január 22. Cairo Opera Ballet Company St. Pölten, Festspielhaus; 1999. február 12. Vincente Sáez, balett St. Pölten, Festspielhaus; 1999. március 12. Trinity Irish Dance Company St. Pölten, Festspielhaus; 1999. május 28. Chansons and Vioions, klasszikus fran­cia sanzonok Jacques Brel, Edith Piaf és Georges Brassens műveiből Krems, Kunsthalle Krems; december 11. Újévi gála, a Beethoven Academia Ant­werpen játszik W. A. Mozart,­­ van Beet­hoven, G. Rossini és ifj. Johann Strauss műveiből Krems, Kunsthalle Krems, Minoritenkirche; 1999. január 2. Wilhelm Busch — Képtörténetek, festmé­nyek, rajzok, kiállítás Krems, Kunsthalle Krems; december 6— 1999. február 7. Római-kori karácsonyi piac Bad Deutsch Altemburg, Archäologisches Museum Carnuntinum; december 12., 13. Nosztalgikus vasútutak, téli fotóimp­ressziók Kienberg/Gaming—Lunz/See; december 5-én 10.30 és 15.00 órakor Mikulásvonat Kienberg/Gaming—Lunz/See; december 6-án 10.30 és 15.00 órakor Karácsonyi műsoros vonatutazás Waidhofen an der Ybbs—Ybbstalbahn; de­cember 24-én Bécs C. Goldoni/E. Schleef, Wilder Sommer Burgtheater; december 18. (premier), 19., 20., 22. W. Shakespeare, Romeo und Julia Burgtheater; december 21. A. Schnitzler, Professor Bernhardi Burgtheater; december 28., 29. Th. Bernhard, Heldenplatz Burgtheater; december 30. Th. Bernhard, Claus Peymann kauft sich eine Hose und geht mit mir essen Akademietheater; december 4., 15., 21., 23., 25., 27., 31., 1999. januári. Resonanzen — Polgár, paraszt, nemes; koncertműsorok Konzerthaus; 1999. január 16—24. Bolsoj Don Kozákok — karácsonyi kon­cert Konzerthaus; december 23. L. van Beethoven, Symphonie Nr. 9 d­­moll op. 125 Konzerthaus; december 30. Zongoraest Stefan Vladar-ral Konzerthaus; december 3. Zongoraest Grigorij Sokolov-val Konzerthaus; december 12. Déli zongorakoncert (a koncert után lehet asztalt foglalni, bécsi konyha) Konzerthaus; december 16. Orgona matinee Konzerthaus; december 13. Fischer Iván R. Schumannt, J. Haydnt di­rigál Konzerthaus; december 5., 6. Angyali zene — hárfa zene a Tiroli he­gyekből és a skót magaslatokból Konzerthaus; december 16. Helmut Griem und Maximilian Schell, Max Frisch és Friedrich Dürrenmatt levél­váltásából olvasnak Burgtheater; december 15. Történelmi hangszerkészítés, kiállítás Konzerthaus; 1999. január 16., 17. II Bambino Gesu — olasz gyermek Jézus­figurák három évszázadból, kiállítás Palais Harrach; november 25—1999. január 31. Felső-Ausztria Robert — egy képsorozat a Müller-Thal­­heim kollekcióból, kiállítás Linz, Oberösterreichische Landesgalerie; de­cember 6-ig Az élet forrásától a géntechnikáig, kiállí­tás Linz, Schlossmuseum; 1999. április 6-ig Folyami rák, kiállítás Linz, Biologiezentrum, Dörnach; 1999. márci­us 12-ig Tirol Szilveszter az Innsbrucki óvárosban Innsbruck; december 31. Tiroli Szimfonikusok újévi koncertje Innsbruck, Congress Innsbruck; 1999. január 1. Válogatta Fazekas Katalin A daganatterápia perspektívája Daganatnak nevezzük az azonos jellegű sejtek funkcionálisan elegendő szinten túl­terjedő szapo­rulatát. Lehet azonban nagyobb terjedelmű, moz­gást gátló, vagy fájdalmat is okozó. Mindezek mel­lett döntő szempont, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e? Jóindulatú egy daganat, ha lassan nő, áttéteket nem ad és a szövethatárokat méltányolja. Értelemszerűleg: rosszindulatú egy daganat, ha gyorsan nő, áttéteket képez és a szövet­határokat nem méltányolja. A rosszindulat azt je­lenti, hogy az ilyen daganat növekedve fokozatosan csökkenti a szervezet életerejét, funkcióképességét. A jóindulatú daganat sebészileg eltávolítható. A rosszindulatú daganat eltávolíthatósága kétséges. Amennyiben áttétes-szóródása van, hatástalanítása sebészileg nem oldható meg. Ekkor megkísérelhe­tő a kémiai terápia, citosztatikus anyagok révén. Ez a módszer a szervezetbe juttatott anyag révén a daganatsejt károsítását-pusztítását szolgálja. A különböző daganatsejt károsító besugárzások, valamint kémiai anyagok, nemcsak a daganatsej­teket, hanem az épp, azaz jól működő szerveket, szöveteket is károsítani képeseknek bizonyultak. Ezért egyre inkább előtérbe kerül a rosszindula­tú daganat körülírt károsítása, elpusztítása. Is­meretes egy daganatos szóródást mutató eset: valaki hosszabb lázas betegséget, maláriát vészelt át, mely után a daganatszövet eltűnését lehetett megállapítani. Egyik magyarázat az volt, hogy a magas lázat a daganatsejtek nem élték túl. A má­sik magyarázat szerint a láz alatt a daganatszövet antigenitása, azaz ellenanyagképző képessége fo­kozódott. A fajlagos ellenanyag a daganatsejtek károsítása, elpusztítása érdekében hat. Ezen megfontolások mellett lényeges igény a daganat létrejöttének mielőbbi tudomásulvétele. Ezért a daganat kialakulásának mielőbbi felismerése fontos alapja a terápia elindításának. Hangsúlyos tény, hogy a daganatok milyensége is tisztázandó. A rák a nyirokerek útján, a szarkóma a véráram útján terjed. Nyilvánvaló, ez utóbbi gyors felis­merése létfontosságú, terápiája pedig gyors és széles körű áttekintéssel bíró kell, hogy legyen! DR. HONTI GÉZA PH. D. 10

Next