Bécsi Napló, 2007 (28. évfolyam, 1-6. szám)
2007-05-01 / 3. szám
2 Határon innen - határon túl Nemzetiségek - Asszimiláció helyett integrálódás bécsi kerekasztal (MTI, Bécs, 2007. május 6.) Kerekasztal-beszélgetést rendezett szombat este a Bécsi Magyar Otthonban Magyarként Ausztriában? címmel az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége az országban hosszabb-rövidebb ideje letelepedett magyar származású fiatalok részvételével. Ez volt az első alkalom, hogy a Schwedenplatzon - a folytatás reményével - ausztriai magyar fiatalok jöttek össze, akik őszintén, nyíltan beszéltek magyar vagy kettős identitásukról, arról, hogyan élik meg magyarságukat, igyekeznek fenntartani nyelvtudásukat, a magyar kultúra ismeretét az ausztriai mindennapokban, és hogy ez a törekvésük milyen nehézségekbe ütközik. Voltak köztük vegyes házasságokból, már Ausztriában született fiatalok, egy Kolozsvárról 6 évesen magyar szüleivel kivándorolt fiú, a 90- es évek közepe óta Ausztriában élő, ide házasodott hatgyermekes fiatalember és egy debreceni magyar szülőktől Bécsben született leány. Ami közös volt bennük és a kerekasztalra összegyűlt közönség nagy részében is: valamennyien a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén tanulnak magyar nyelvet (vagy ott dolgoznak), és valamennyien érdeklődnek a magyar nyelv és kultúra iránt, azon vannak, hogy megőrizzék ezt a kötődésüket. A beszélgetés egyik fő következtetése az volt, hogy a magyar identitás fenntartásához erőfeszítésre van szükség, és azt csak közösségben lehet megélni. Kezdve a családtól, ahol magyarul (is) kell beszélni, még ha az érdekek és elvárások sokszor ez ellen hatnak is. Elmondták, hogy nem egy családban a szülők tiltották a magyar beszédet, nehogy az idegen akcentus az iskolában gúny tárgya legyen, netán hátrányokat okozzon az érvényesülésben. Manapság viszont ellenkező tendencia is megfigyelhető: a harmadik generációs magyar fiatalokban felébred az érdeklődés gyökereik iránt, igyekeznek megismerni a magyar nyelvet és kultúrát. Általános volt a meggyőződés, hogy a magyar identitás nélkülözhetetlen eleme az anyanyelv ismerete és az érdeklődés a magyar nyelv és kultúra iránt. Az egyik vendég, Szakály Sándor történész az ausztriai magyar fiatalok előtt álló kihívást így fogalmazta meg: integrálódni szükséges, de asszimilálódni nem. Elhangzott, hogy a kettős kötődés “többlet érték”, ajándék a befogadó ország számára is, amit nem kell szégyellni (erre is van példa), és azt sem kell fájlalni, ha az osztrák társadalom sokukat nem fogadja el “osztráknak”, hanem továbbra is “magyarnak” tekinti. Az egyik hozzászóló Erhard Busek volt osztrák alkancellár, az Európai Unió délkelet-európai stabilitási egyezményének jelenlegi koordinátora egyik kijelentését idézte, mely szerint “hovatovább Európában a kisebbségek többségben lesznek”. Deák Ernő, a Központi Szövetség elnöke, a kerekasztal kezdeményezője és moderátora azzal zárta a beszélgetést, hogy a rendezvény reményei szerint olyan hatást vált majd ki, mint egy vízbe dobott kő, mely egyre nagyobb köröket ír le, egyre több fiatalt vonz magához. Kovács Péter NAGY GÁSPÁR EMLÉKEST Görömbei András egyetemi tanár az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége és a Kaláka-klub valamint a gráci r.k. magyar egyházközség, ill. a Gráci Magyar Öregdiákok és Akadémikusok Klubja meghívásában május 10-én Bécsben, 11-én Grácban emlékezett meg a nemrég elhunyt költő és barát emberi nagyságáról, és tudós szemmel értékelte Nagy Gáspár költői örökségét. • JUBILÁL AZ ALSÓŐRI SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT Fennállása 25. évfordulójának megünneplésére gazdag műsorral készült az Unterwart/Alsóőri Színjátszó Egyesület. A pünkösdvasárnapi bemutatón nem csupán a helybéliek és magyarok, hanem kívülről meghívott vendégegyüttesek, osztrákok és horvátok is felléptek, így az Őriszigeti Néptáncegyüttes, a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasó Egyesület Színjátszó köre, a Güttenbachi és az Ollersdorfi Színházegyesület (férfi) kórusa valamint a TÓK - Schandorfi Tamburicazenekar. Természetesen a helybéli Alsóőri Dalárda Női kórus is felzárkózott a jubilálok mellé, így is kifjezésre jutva ünnepelni együtt érdemes. • KITÜNTETÉS Joó Imola zongoraművészt 2007. március 22- én a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen a zongora tanszéken végzett kiváló munkássága elismeréseként az Egyetem arany érdemrendjével tüntették ki. A díjat ünnepélyes keretek között az intézmény rektorhelyettese nyújtotta át. • ZEnEKARI HANGVERSENY június 22-én, este 6 órakor a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen (1030, Anton von Webernplatz, a régi állatorvosi egyetem épületében, Haydn Saal). Közreműködnek Joó Imola növendékei, a Franz Schmidt Kammerorchestert Adolf Winkler vezényli. SIKERES PÁLYA Kovács Gyöngyi (szül. 1977) a Bécsi Egyetem nemzetközi üzemgazdász szakát végezte - egy tanévet a madridi Complutense Egyetemre járt. Több évi tanácsadói munkássága után 2000. óta Helsinkiben, a Svéd Közgazdasági Egyetemen (Hanken) kutató, angol és svéd nyelven logisztikát tanít, 2006-ban doktorált. Nemzetközi konferenciákon, egyetemeken előadásokat tart (Reykjavik, Wellington, Chicago, Miami, Lisszabon, Brisbane, London, Párizs, Stockholm, Oslo, Amsterdam, Genf, Turku, Arhus, San Diego, stb). Részt vesz a Nemzetközi Vöröskereszt és az ENSZ humanitárius logisztikájának kutatási projektjében. Tudományos cikkei jelentek meg többek közt az International Journal of Physical Distribution and Logistics Management, Corporate Ownership and Control, Journal of Enterprise Information Management szakfolyóiratokban. • TÖBBEN, MINT A MONARCHIA IDEJÉN Igaz, sok minden megváltozott nagyságrendben is azóta, mégis figyelemre méltó, hogy míg 1910 körül 113 magyar, vagy magyar nyelvű orvos működött Bécsben, napjainkban - bécsi Integrációs Alap kimutatása szerint - számuk 117. Az összesen 14 nyelvi megkülönböztetés eredményeként 791 azon orvosok száma, akik a német mellett más nyelven is meg tudják magukat értetni a betegekkel. A legnagyobb csoportot alkotják az orosz nyelvűek (121), utána következnek a magyarok, majd pedig a bosnyák-szerbhorvát nyelvűek (111). Az oroszok között öt magyar található, igaz, egyiknek - úgy látszik - csupán a neve magyar (Dr. Nagy Emília), ugyanis nem található a magyar nyelvűek között. Külön érdekességet jelent három svéd nyelvű, 01. svédül is tudó magyar orvos, míg a negyediknek szintén csupán a neve magyar. A fogorvosok közül egy van, aki magyarul és héberül is beszél. BÉCSI NAPLÓ 2007* május-június TÁMOGATÁSI KÉRELEM Támogatási akciónk beindítása óta - ide értve az Őrség naptárunk révén átutalt adományokat, a Bécsi Napló 2007/ 2. számában közzétett 34.330,06 Euro összeg 2007. május 21-ig az alábbi hozzájárulásokkal növekedett: Név Adomány Dr. ALBERT Lajos 15,00 GÁBOR László 10,00 Dr. GYŐRI Vilmos 100,00 POGÁNY Géza 20,00 VASS Gyula oki. mérnök 15,00 összesen: 160,00 A támogatások eddig befolyt teljes összege 34.490,06 Euro. Hálás köszönet mindazoknak, akik támogatásukkal lehetővé teszik a Bécsi Magyar Otthon fenntartását, amely a legkülönbözőbb rendezvények, társas összejövetelek mellett egyben a „Bécsi Magyar Iskolának” is otthonul szolgál. Deák Ernő elnök, Radda István főtitkár, Kántás János pénztáros További támogatások az alábbi bankfolyószámlára utalhatók át: P.S.K., A1010 Wien, Georg Coch-Paltz 1, Bankleitzahl/Bank irányítószám 60000, Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich, kontószám 7255731, IBAN 00007255731 + 00060000 Regionális JASPERS-iroda nyílt Bécsben (MTI, Bécs, 2007. május 3.) A magyar, szlovák, cseh és szlovén kormányzati szervek segítésére új regionális irodát nyitott Bécsben az európai régiók beruházásait támogató közös program, a JASPERS-kezdeményezés, mellette saját irodáját a kezdeményezésben részt vevő Európai Befektetési Bank (EIB). A JASPERS (Joint Assistance to Support Projects in European Regions) néven ismert kezdeményezést az Európai Bizottság és az EIB, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2006- ban közösen hozta létre azzal a céllal, hogy az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamainak segítséget nyújtsanak az uniós strukturális és kohéziós alapok támogatására jogosult minőségi beruházások kialakításában. A bécsi a második regionális JASPERS-iroda (a Karlsplatzon működik majd), az első tavaly januárban nyílt meg. Feladata, hogy a cseh, magyar, szlovák és szlovén kormányzati szervezeteknek segítséget nyújtson olyan nagyobb beruházások (pl. út-, vasútfejlesztés, környezeti és energiaprojektek) előkészítésében, amelyek jogosultak lehetnek az uniós alapokból történő támogatásra a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban. Logisztikai megfontolásból Bécs bizonyult a legjobb választásnak, mivel a város a régió középpontjában helyezkedik el, és a négy országból könnyen megközelíthető. Dirk Ahner, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának vezetője az iroda megnyitása alkalmából rendezett sajtóértekezleten elmondta, hogy a négy ország a JASPERS- program révén a jelenlegi költségvetési időszakban 67 milliárd eurós összeghez juthat hozzá. Ivan Pilip, az EIB alelnöke kiemelte, hogy Ausztria és a szomszédos országok fontos célpontjai a bank tevékenységének, és a projektek között külön megemlítette a Nabucco-gázvezeték tervét. Alexander Auboeck, az EBRD infrastruktúra-üzletági igazgatója elmondta: a bank tevékenységét elsősorban azokra a területekre összpontosítja, amelyekben jelentős szakértelemmel rendelkezik, mint a helyi és önkormányzati infrastruktúra-fejlesztés, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások, valamint a köz- és magántőke partnersége révén megvalósuló PPP-projektek. A Corvinus veszi át az Új Kézfogás feladatait (MTI, Budapest, 2007. április 26.) A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nonprofit gazdasági társasággá átalakulva látja el a külhoni magyarságot támogató Új Kézfogás Közalapítvány közhasznú feladatait - tájékoztatta a kormányszóvivői iroda az MTI-t. A kormány új nemzetpolitikai stratégiája a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében együtt jár az eddigi intézményrendszer átalakításával. Ennek keretében szűnt meg március elsejével az Új Kézfogás Közalapítvány. A külhoni magyarságot támogató közalapítványok közhasznú feladatai azonban nem maradnak ellátatlanul: az Új Kézfogás Közalapítvány vagyonkezelését és feladatait, illetve a közalapítvány szerződéses kötelezettségeit a Corvinus Zrt. veszi át. A közhasznú feladatok átadásáról szóló megállapodást Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója és Lakó György ügyvezető igazgató írta alá. A Corvinus Zrt. várhatóan ez év második felében közhasznú társasággá alakul. Az átalakuló szervezet foglalkozik majd a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását segítő támogatások közvetítésével, elsősorban a vállalkozókat érintő források tekintetében. Kiemelt szerepe lesz az európai uniós tagságból eredő lehetőségek és igények közvetítésében is. A gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok tehát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez kerültek, amelynek többségi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal. A Napló postája Kiegészítés Zipernovszky Kornél cikkéhez (Bécsi Napló, 2007/2. sz.) Dr. Zipernovszky Kornél a Philharmonia Hungarica-val kapcsolatos magyarországi megítéléssel kapcsolatosan említi Az elhallgatott ember c. dokumentumfilmet. 2006 őszére egy másik visszaemlékezés is készült „Zenei 56 három tételben“ címmel, melyet a Duna Tv készített, és 2-3-szor is levetítették. (Szerző Fodor Artúr, a Rádiózenekar kürtöse, 56-ban Forradalmi bizottsági tag volt.) Mondanom sem kell, hogy erősen kurtítva hozták, holott volt az eredeti, forgatott anyagban néhány „erősebb“ dolog is. Még egyszer Esterházy Jánosról (Bécsi Napló, 2007/2. sz.) Varsányi Péter István cikkében sajnálatos módon kimaradt egy fél mondat, amit ezúton helyesbítünk. A teljes szövegrész így hangzik: Jeszenák Gizella, akit a volt honvéd kapitány, Pozsony vármegye majdani főispánja 1860-ban vett nőül. Jeszenák Gizella apját, Jeszenák János bárót, Nyitra megye főispánját, a Batthyány kormány biztosát Haynau 1849. október 10-én Csány Lászlóval végeztette ki a pesti Újépületben. Volt egyszer egy Nemzetőr (Bécsi Napló, 2007/2. sz.) Juhász László méltatásában nagy körültekintése ellenére a Nemzetőr népes írógárdájában nem említette Csernohorszky Vilmos nevét, amit most pótlólag közlünk. Molnár József (München) pontosítás céljából közli, hogy „az Új Látóhatár nem csupán Borbándi folyóirata volt, hanem ketten voltak laptulajdonosok, a később bekapcsolódó Sztáray Zoltánnal hárman szerkesztették. Mindamellett a folyóirat 1989. december 31- vel szűnt meg . Molnár József a betöltött 40. évfolyammal így indokolta a tulajdonosok elhatározását: “A jubileumi év kinti teljes visszhangtalansága, vagy olyan visszhangja, amelyet inkább se mint megbecsülésnek tarthattam és az otthoni tapasztalatok meggyőztek arról, hogy ennek a folyóiratnak ideje lejárt, nincs értelme a további erőfeszítésnek és áldozatoknak. Ezt egészen más okból Borbándi Gyula is így látja. ” Borbándi Gyula a vállalkozás feladását így indokolja: Azért, mert elfogyott az erőnk. Nem bírjuk tovább. ...túl vagyunk a hetvenen. ...Nem tudtunk olyan fiatalokat találni, akik vállalták volna a munkát, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. ” Tanuljunk egymásról! Folytatás az 1. oldalról Szlovákiában, mint annak, amit a magyar szupermarketekben árulnak. És a magyarok sokkal tüzesebbre fűszerezik a gulyást, mint az én nagyszerű neurológus barátom Árvában, aki a kissé híg és maximum édes őrölt paprikával ízesített levest titulálja gulyásnak... Elnézést, gulásnak. És nem árt egykét palack szlovák borral megörvendeztetni magyarországi barátainkat, hiszen a Kis-Kárpátok Magyarország történelmi borvidékei közé tartozik, nem csak a borovicska a szlovákok nemzeti itala. Bárhol fel lehet venni a fonalat. Akár a turizmus, akár a gasztronómia, akár a kultúra vonalán. Van elegendő KÖZÖS út, aminek mentén el lehetne indulni. Alulról kell kezdeni építkezni ott, ahol felülről annyi mindent elrontottak és leromboltak. Van tudomásuk Budapesten arról, hogy a Szlovák Nemzeti Színház nagy sikerrel játssza Márai Sándor „A gyertyák csonkig égnek” darabját szlovák nyelven? (Ne tévesszen meg senkit, hogy a műsorfüzetben a darab címe előtt Christopher Hampton neve áll, ugyanis az angol forgatókönyvíró alkotta meg a mű színpadi változatát.) Miért gondolják úgy a médiák mind a két országban, hogy azt érdemes elsősorban hírértékűnek venni, ami negatív képet fest a másikról? Azt is tudomásul kell venni, hogy a szlovák nép történelme, múltja még nagyon friss, fiatal, identitása, nemzettudata kialakulóban van. Lehet, éppen ezt megragadva kellene a közös történelemkönyvet minél hamarabb megalkotni és megjelentetni. Szükség lenne arra, hogy a szlovákok is tudatosítsák, van mire büszkének lenni a múltjukban, és semmi kivetnivaló nincs abban, ha más népekkel közösen tettek le valamit az asztalra. Végezetül jó lenne végre kialakítani pozitívabb irányú történelemszemléletet, nem mindig a „szenvedésre”, az „elnyomásra” fókuszálni. Éppen a globalizáció, a posztmodern nihilizmus, céltalanság korában jó lenne valamibe kapaszkodni. Aztán gondoljunk csak bele személyes élettörténeteinkbe: nem jó dolog arra építeni úgy, hogy mindenből megkíséreljük kihozni a legjobbat? Anna Fundárková