Bécsi Napló, 2019 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2019-01-01 / 1. szám
4 BÉCSI NAPLÓ 2019* január-február NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE Összeállította: Fejes Kata The Economist 2019-ben politikai dráma játszódhat le az EU-ban A hírmagazin öt politikai folyamatot vázolt fel ez évre vonatkozó előrejelzésében. 1. Egy megállíthatatlan folyamatról van szó, mely 2019-ben tovább tagolja Európa politikai térképét. A régi létesítmények megfakulnak. Hatalmas erővel csaphat le az EU-választáson az a változás, mely már több országban megkezdődött. Dániában, Lengyelországban és négy keletnémet tartományban is választások lesznek. Ott is folytatódhat az az országhatárokon átnyúló tendencia, hogy a néppártok szavazatokat veszítenek, melyek más, gyakran extrém erőkhöz vándorolnak. 2. Két tábor harcol a definiálásért. Politikai drámához vezet az ideológiák harca. Egyik oldalon a defenzív Európa a keresztény nemzetállamokkal, a másikon a posztmodern egyre integráltabb Európa, mely nyitott a migráció és a globalizáció számára. A dráma fő alakjai egyrészt Emmanuel Macron és Angela Merkel, akik belekényszerítik Viktor Orbánt és Matteo Salvinit egy kultúrpolitikai harcba, melynek témája az iszlám szerepe az európai társadalomban és a bevándorlás, valamint az európai integráció lesz. 3. Egyik oldal sem kerül ki győztesen ebből a csatározásból. Az EU nem oszlik meg feketék és fehérek között. Bár a populisták 2019-ben tovább erősödnek, a hatalom nagy része a „megalapozott politikai családoknál” marad. 4. Míg Európa hadakozik, a világ más pontjain jelentős fordulatok jönnek létre. India megelőzheti Nagy-Britanniát, Franciaországot és a világ ötödik legerősebb gazdaságává válhat. Az USA és Kína között dúló gazdasági háború miatt a két nagyhatalom kellemetlen döntésekre kényszerítheti az európai országokat. 5. Európát az elaprózódás fenyegeti. Sorakoznak az itthoni problémák, mint a társadalom elöregedése és a még mindig elodázott „igazi vita” az európai határpolitikáról. Az euró jövőjének kérdését sem veszik eléggé komolyan, különösen Németországban nem. Európa demográfiája és ipari kapacitása sérülékeny. Egy kontinens, amely a karácsonyi üdvözlőlapokkal foglalkozik ahelyett, hogy a valóban fontos ügyekre összpontosítana, kockáztatja, hogy ezért nagy árat fizethet. Gyorsan vándorol az északi mágneses pólus Az iránytűkön az Észak jelzés a mágneses északi pólus felé mutat. Száz évvel ezelőtt még ez egy az Észak-Kanada partjainál lévő pontot jelölte, de elmozdult a Jeges-tenger közepe felé, és fokozatosan halad Oroszország irányába. Évente közel 50 kilométernyit halad. A XX. század első nyolcvan évében lassan mozgott, de az utóbbi 40 évben nagyon felgyorsult. A pólus vándorlását a Föld belsejében lévő olvadt vas változása irányítja. 2020-ban lenne esedékes a Mágneses Világmodell (World Magnetic Model) frissítése, mely módosítás az eddigi gyakorlat szerint ötévenként történt. Több intézmény, mint például a NATO, az amerikai Nemzeti Óceán és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration) és az USA hadereje kérte a frissítés előrehozását. Az északi mágneses pólus elmozdulása hatással van a navigációra. Különösen érvényes ez a Jeges-tenger Kanadától északra eső részén. Ebben a régióban nagyobb az esély a navigációs hibákra, míg az Északi-sarkvidéken kívül élők nem észlelik a pólus mozgását. Ennek oka, hogy a navigációs rendszerek és az okostelefonok a műholdakról érkező rádióhullámokra épülnek. Life INdtu flork Times Mesterséges intelligencia alkotásáért 400 ezer dollár Az árverések történetében először vett aukciós listájára mesterséges intelligencia által készített alkotást a Christi’s aukciós ház New York-i árverésén. A ház szakértői a kép árát hétezer-tízezer euró közöttire becsülték. Legnagyobb meglepetésükre öt licitáló pillanatok alatt feltornázta a kép árát. A nyertes végül egy telefonos ajánlattevő lett, aki négyszázharminckétezer dollárt fizetett a számítógépes algoritmus által készített képért. A mű létrehozása a párizsi Olivius kollektíva munkája. Hugo Caselles-Dupré számítógépmérnök barátaival, Gauthier Vernier-vel és Pierre Fautrellel hozta létre az alkotó közösséget. Ők írták meg azt az algoritmust, mely a képzeletbeli Edmond de Belamy-ról készített portrét. Az algoritmus még nem tökéletes, mert a vászonra nyomtatott portrék még elmosódottak. A technológiát még fejleszteni kell ahhoz, hogy jobb eredményeket érhessenek el. Képesek-e a gépek igazi festmények létrehozására? Egy festő, Robert Prestigiacomo szerint „Egy festmény mögött mindig érzelem van...A mesterséges intelligenciában pedig benne van a mesterséges...” Az Olivius kollektívának Nicolas Laugero-Lasserre szerint fogalma sincs a művészetről.”De, hogy végül is őrültek-e, vagy zsenik? Majd meglátjuk” - mondta a gyűjtő, aki a trió egy korábbi képét már tízezer euróért megvásárolta. Zöldségtermesztés egy antarktiszi konténerben A Német Űrközpont antarktiszi „üvegházában” tavaly, az első kísérleti évben napfény és növényvédőszerek nélküli termesztéssel három mázsa zöldséget gyűjtöttek be. Paul Zabel kutató februárban ültette a különböző konyhakerti növényeket egy konténerből kialakított növényházban, 13 négyzetméteren. Az EDENTIS kutatási program keretében. A termesztéshez talajt sem használtak. A zöldségek és gyümölcsök gyökereit, egy számítógép által irányított tápoldattal permetezték. Az antarktiszi kutatóállomás a Naumayer III. az Alfred Wegener Intézethez tartozik. Az itt dolgozó legénység nagy örömmel fogadta a zöldségeket, mely jelentősen gazdagította étrendjüket. A kísérlet tulajdonképpen azt a célt szolgálta, hogy Holdra, vagy esetleg a Marsra utazó missziók legénységének rendszeresen jusson friss zöldség. Az első próbálkozás sikeréhez nem fér kétség. Zabel februártól az év végéig 115 kg salátát, 67 kg uborkát, 46 kg paradicsomot, 19 kg karalábét, 8 kg hónapos retket és 15 kg zöldfűszert szüretelt különleges növényházából. Paul Zabelnek nagyon ízlettek a helyben termesztett zöldségek, de a frissen érkezett kutatók is dicsérték a konténerben előállított növényeket. A melegházban ez évben is folytatódik a zöldségtermesztés. A felújítási munkálatok után, a magvakat májusig alvó állapotban tartják, s majd csak akkor indítják meg csíráztatásukat a brémai irányító központból. A sarkkutatók, majd szüretelni és újabb magokat vetni mennek csak át a kísérleti növényházba. Megújult a Semmelweis orvosegyesület A Semmelweis orvosegyesület, amely az Ausztriában élő magyar orvosokat igyekszik összefogni, ameledi Csipkerózsika álmából Több éves passzivitásban 2018 minimában az egy behívott közgyűlés új vezetőséget választott. Új dracker, Aaren Anna a nőgyógyász, az alenökök tisztségét pedig dr. Janék Zmau és ár Zala .Villa látja el Az egye-Milet alapuo elnököt ár. Binaian haai a hosszú éveken át végzett kiváló egyesületi munkájára vak tekintetű i aspekibeti örökös elnökké választották A korábbi szakelőadások felélesztéseként 2019. január 19-én megtartott évadnyitón dr. Zala Attila tartott előadást „Pszichiátria -gyakorlati tanácsok a hétköznapi orvoslásban” címmel. Az előadás egyszerre szólt orvoskollégáknak, de más érdeklődőknek is. Közérthető, egyben érdekes hangvételben adott elő emberi kríziseinkről, életünk elkerülhetetlen hullámvölgyeiről, valamint a kínzó alvászavarok modern kezelési lehetőségeiről. Az év további tervei között szerepel honlap létrehozása mellett, közös programok az orvosok részére, valamint mindenki számára érthető és élvezhető orvosi, irodalmi és egyéb témájú előadások az érdeklődő nagyközönség számára. Az egyesületről és rendezvényeiről a következő e-mail címen kapható felvilágosítás: semmelweisorvosegyesulet@gmail.com Csató Beáta Reinhard Olt EUrópa Magyarországon köszörüli karmait Reinhard Olt (1952) Magyarországról szóló írása, EUropas ungarischer Reicebaum címmel több német nyelvű portálon jelent meg 2018 decemberében, Ausztriában és Németországban. A szerző újságíró, 1985-2012 között a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője volt. 1994-től a lap bécsi székhelyű kelet-európai tudósítójaként Magyarországot is jól ismeri. Cikkének rövidített változatát a szerző beleegyezésével közöljük. (Szerk.) A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, az európai politika, valamint a nyugat-európai médiák, de elsősorban a németországi és ausztriai közvélekedés számára egyenesen pofozóbábuvá vált. Szemére vetik, hogy korlátozza az emberi- és szabadságjogokat, ellenőrzés alatt tartja a médiákat, szélesíti a kormányzat hatalmát, korlátozza az igazságszolgáltatást, aláássa a hatalommegosztást, irányítás alá veszi a gazdaságot és korlátozza a szakszervezeteket, üldözi a máskéntgondolkodókat és a társadalmi szervezeteket.... Röviden szólva, önkényuralmi rendszer felé viszi Magyarországot és fokozatosan leépíti a demokrácia rendszerét. Erről szól az „Osteuropa” c. („tudományos”) folyóirat legújabb számának, közel összes Magyarországgal (és Lengyelországgal) foglalkozó írása. A szerkesztőség összefoglaló látlelete szerint, Magyarország esetében nem az Orbán Viktor által „illiberális demokráciának” aposztrofált rendszerről van szó, hanem sokkal inkább egy olyan „liberális autokráciáról” beszélhetünk, „amelyben még érvényesülnek a polgári jogok”. Az országot hosszú évek óta ismerő, elfogulatlan megfigyelő számára azonban, mindez abszurdnak hangzik. Inkább az az igazság, hogy Orbán Viktor olyan, a társadalom valamennyi rétegét érintő, alapvető reformokat hajtott végre, amelyek túllépték a bevett nyugati elképzeléseket. Nem tetszik, hogy bizalmatlan mindazzal szemben, amit a politika és a „fősodrú” médiák politikailag korrektként nemcsak propagálnak, hanem elő is írnak, különösen azt, hogy az EU-ban elvárják a „politikai korrektséghez” történő, messzemenő igazodást. Továbbá azt sem tűrik, hogy (Orbán Viktor -ford) olyan politikát folytat, amelynek a középpontjában a nemzet, tehát a magyar nép érdekei állnak. Ez különösen abban mutatkozik meg, hogy a magyar miniszterelnök 2015 óta szigorúan bevándorlásellenes politikát folytat és ellenzi a jelenlegi ENSZ „migrációs paktumot” is, hogy csak két példát említsünk, amelyek azonban szintén szúrják Európa és az ENSZ szemét. Továbbá az is jól látszik, hogy a mai Magyarországon élő, és az áldatlan Trianoni Békeszerződés (1920. június 4.) következtében kisebbségbe kényszerült magyarok elsöprő többsége - a választások és egyéb felmérések eredményei szerint - támogatja a magyar miniszterelnököt, főleg amióta bevezették a kettős állampolgárság intézményét (2011. január 1.), valamint az ezzel együtt járó jogot a magyarországi választásokon való részvételre. Írása további részében a szerző visszatekint a rendszerváltozás utáni első évtizedekre és megállapítja, hogy az 1990 után létrejött demokratikus viszonyok, valamint a bevezetett többpártrendszer ellenére, a kommunista rendszer reprezentánsai, átmentve magukat az új viszonyokba, közel két évtizeden keresztül, az állam és a társadalom valamennyi területén domináns szerepet töltöttek be. Ilyetén az ország további politikai, valamint gazdasági-szociális fejlődésének fékezőjévé váltak. Baloldali politikusok neveit is említve, a szerző röviden jellemzi ezt az időszakot. Politikai és társadalmi átalakulás, című alfejezetben a szerző a FIDESZ-KDNP 2010-es kétharmados választási győzelmével és az azt követő törvényalkotási műveletekkel foglalkozik, amelyek alapján létrejöhetett az „igazi rendszerváltozás”. Ezután így folytatja: a 2010-2014 közötti kormányzati ciklusban sikerült konszolidálni a viszonyokat, majd 2014-2018 között az ország gazdasága összességében erősödött, emelkedett az életszínvonal, és a gazdasági fejlődés üteme stabilan felfelé ívelő pályára került. Egy másik alfejezetben a szerző az Orbán Viktor által kinyilvánított „illiberális demokrácia" fogalmát is említi, amelyről a következőket állapítja meg: Orbán Viktor ezzel azt kívánta kifejezni, hogy számos nyugati államban a liberalizmus túl messzire ment, ugyanis megengedte a demokrácia ellenfeleinek, hogy az állam intézményeit kiüresítsék, és belülről bomlasszák szét. Számos példával igazolta, hogy ebben a vonatkozásban világtrendről beszélhetünk. A rosszul felfogott tolerancia elve végül is bomlasztóvá válik. Ennek kiváltó oka szerinte, a „politikai korrektség”, az a jelenség, amely az USA-ból gyűrűzött be Nyugat-Európába és eluralni látszik a politikai életet és a médiák működését. Egyébként csakúgy, mint a magyar népesség, az elfogulatlan megfigyelő számára is evidens, hogy Orbán Viktor kormányra kerülését követően, leszámítva az első időszakban (2010-2012) meghozott, az államcsődöt elkerülendő szokatlan gazdasági-szociális intézkedéseket, az „igazi rendszerváltozás” létrejöttével, a lakosság nagyobbik része már jobban él. A bérek növekednek, a gazdaság teljesítménye javul, az inflációt pedig kordában tartják. Az államadósság jelentősen csökkent, és öszszehasonlítva az EU déli államaival, kezelhetővé vált. Összefoglalva tehát elmondható, hogy az Orbán-kormány alatt az ország polgárai jobban élnek, mint bármikor az 1989/90-es rendszerváltozás előtt. S azt is le kell szögezni, hogy az „Orbáni-Magyarország” (Orbáns-Ungarn) olcsó kritikája ellenére sem állítható, hogy ott ne lenne demokrácia vagy, hogy Orbán a demokráciát „demokratúrával” helyettesítené. Ugyanis ezek, a számtalan ellenzője által megfogalmazott (ideológiailag motivált) gyűlöletkeltő állítások, rendszerint szertefoszlanak. Németbőlfordította: Varga Sándor Szabadkán járt a Bécsi Napló A múlt év végén, december 8-án a Pannon RTV meghívására Szabadkán tartott szerkesztőségi ülést a Bécsi Napló. A szabadkai Pannon RTV, nevezetesen Bodzsoni István igazgató régóta szoros barátságot ápol a Bécsi Napló munkatársaival, így az ő meghívásukra a szerkesztőség a VM4K záró konferenciáján is részt vett. Vajdaság egyetlen csak magyar nyelvű rádió és tévé székházában, a Pannon RTV új épületében került sor szombat reggel a Bécsi Napló szerkesztőségi ülésére. Az ülésen nemcsak az újság Ausztriában élő, de magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági szerkesztői, munkatársai is részt vettek. A majdnem három és fél órás megbeszélés főbb témái az évértékelés és jövőbeni tervek, anyagi támogatások és a legújabb vajdasági terjesztés voltak. Összességében elmondható, hogy a 2018-as év sok elismeréssel zárult, a lapot 2.500 példányban nyomtatják, amelyet többségében nyugdíjas, diplomás értelmiségi réteg olvas. A lap terve változatlanul a fiatalabb generáció bevonása egyrészt az újságírásba, másrészt a lap terjesztésébe és olvasásába. Nagy öröm, hogy Fehér Márta, a Pannon RTV munkatársa vállalta a Bécsi Napló vajdasági terjesztését és előfizetők szerzését. Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője kifejtette, habár örvendetes, hogy a lapot ilyen sokan olvassák, de anyagi támogatások nélkül képtelenség lesz az újságot hosszútávon fenntartani. Ezért is kérik az olvasóktól a lap fokozottabb anyagi támogatását. A Hajdújáráson megtartott ebédet együtt költötték el Pásztor Istvánnal, aki ismertette a VMSZ politikáját. Ezt követően, a szabadkai Zsinagógát tekinthették meg a szerkesztőségi tagok. Az elmúlt években restaurált 1500 főt befogadó zsinagóga magyar szecessziós stílusa lenyűgözte a látogatókat. Az est fénypontja a VM4K, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ zárókonferenciája volt, ahol a nagyközönség előtt is bemutatkozhatott a Bécsi Napló. Deák Ernő nyitotta meg az estét, ahol ismertette, hogy a Bécsi Napló 2019-ben 40. évfolyamába lép, melyet ausztriai lapként a nyugat-európai és tengeren túli magyarok nyelvi és szellemi igényeinek kielégítésére alapítottak 1980. márciusában. A Bécsi Napló tulajdonosa és kiadója az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége. A lap nyomatékosan foglalkozik a Kárpát-medence magyarságának helyzetével. Nyugat- Európa egyetlen magyar újságját világszerte olvassák. Az est további részében a Bécsi Napló szerkesztői, Martos Péter, Varga Sándor, Zakar Péter, Fejes Kata, Benyák Mária, Fehér Márta, Paládi Renáta jutottak szóhoz, akik a vajdasági, kárpátaljai, felvidéki magyar helyzetet ismertették. Böröndi Lajos és S. Csorna János verseikből olvasott fel. A konferencia után a Pannon RTV székházában állófogadással zárult a nap, amelyet Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is megtisztelt a jelenlétével. Kalmár Eszter, kcsp-ösztöndíjas