Begyűjtési Értesítő, 1956 (6. évfolyam, 1-38. szám)

1956-01-07 / 1. szám

2 BEGYŰJTÉSI ÉRTESÍTŐ 1956. január 7.­ ­ KÖZLEMÉNYEK I. számú tervfelbom­tási tájékoztató. 1. Zárókimutatások elkészítése, A 104/1955. Bgy. M. számú utasítás szerint az 1955. évi terület utáni beadási kötelezettségek teljesítéséről elrendelt zárókim­itatást az utasításhoz mellékelt űrlap szerint külön termelőszövetkezetekre és külön egyéni termelőkre kell elkészíteni.. 2. A hátralékok elővezetése az 1956. évi nyilvántartási lapokra. Az 1955. évi begyűjtési nyilvántartások lezárásának sza­bályozása tárgyában kiadott 104/1955. (Bgy. É. 55.) Bgy. M. számú utasítást az előírt határidőre maradék­talanul végre kell hajtani. Az 1955. évi nyilvántartási lapok lezárása és a hátralék megállapítása után az 1955. valamint a megelőző évekről származó hátralékokat az 1956. évi nyilvántartási lapokra az utasításban előírt módon elő kell vezetni. A 105/1955. (Bgy. E. 56.) Bgy. M. számú utasítás 6. §-a annyiban változik, hogy az 1956. évi beadási köte­lezettség megtárgyalása céljából egyelőre a hátralékos ter­melőket nem kell behívni. Ennek megfelelően egye­lőre nem kell alkalmazni és így nem kell oktatni azt a rendelkezést, hogy az 1953. valamint 1954. évi hátralékok együttes mennyisége meghaladja-e az 1956. évi alapköte­lezettség 15%-át. Az 1955. és a megelőző évekről származó hátralékok előírására vonatkozólag a minisztérium a közeli időben, lehetőleg még a termelőkkel való tárgyalások megkezdése előtt külön intézkedni fog. Az 1955. évi terület utáni beadási kötelezettségek tel­jesítéséről készítendő zárókimutatásban jóváhagyott terv­ként a MT által jóváhagyott (1955. június) és a közsé­gekig lebontott tervet kell figyelembe venni. Miután a községi kezelésben lévő földek után előírt kötelezett­ségből keletkezett hátralékokat külön kell kezelni, ezért a fenti tervből a községi kezelésű földek előírt kötele­zettséget le kell vonni. A MT által jóváhagyott tervet kell figyelembe venni tejnél is, ha ez a terv magasabb is mint a tervfelbontás eredménye. Abban az esetben, ha a felkutatott újabb területek és tehenek után előírt tej­beadási kötelezett­séget a változási kimutatás emelkedés oldalán előírták, a megemelt terv ellentételeként ezt a mennyiséget a vál­tozási kimutatás csökkenés oldalára be lehet állítani. Ha az új kötelezettség a tervfelbontás eredménye és a MT által jóváhagyott terv közötti különbséget meg­haladja, csökkenésként csak a MT által jóváhagyott tervben lévő emelkedés állítható be. 3. Az átlagtermések figyelembevétele a tervfelbontás során. A mezőgazdasági szervek 1956. évre csak a járásokra vonatkozólag állapították meg az átlagtermés terveket. A tervfelbontásoknál az egyes községek 1955. évi átlag­termés terveit kell figyelembe venni azzal, hogy amen­­­nyiben egyes terményeknél a járási termésátlag a múlt évvel szemben emelkedett, úgy ugyanolyan százalékkal kell emelni a múlt évre megállapított községi átlagter­més terveket is. A járási begyűjtési hivatalok a járási tanács mezőgaz­dasági osztályától kérték el az 1955. és 1956. évi járási átlagtermés terveket, továbbá a községek múlt évi ter­veit és számítsák ki, hogy a tervfelbontások során az egyes községekben milyen termésátlaggal számoljanak. 4. A számmutató elkészítése. A számmutatóban nincsen rovat a tartalékföldek adatai­nak bevezetésére. A tartalékföldek adatainak ellenőrzése céljából a szám­mutatóba minden nyilvántartási számhoz két sort kell felhasználni. Az első sorba kerülnek a ter­melő saját és bérelt földjének adatai, a második sorba pedig az általa bérelt tartalékföld adatai. Ennek meg­felelően az 1956. évi oszlopokba ugyancsak külön kell bejegyezni a saját és bérelt, , valamint a tartalékföld adatait. Természetesen, amelyik termelőnek tartalékföld bérlés­e nincsen, annál a 2. sor üresen marad. 5. A földek használatában és művelési ágában bekövet­­kezett változások átvezetése. A tervfelbontások során az 1955. november 30-ig bejel­­entett változásokat lehet figyelembe venni. Amennyiben azonban egyes termelők a változást az előírt időben be­jelentették és a vonatkozó szerződést a tanács iktatta, úgy az ilyen bejelentéseket figyelembe lehet venni a tervfelbont­ásoknál akkor is, ha szerződések jóváhagyása akár a begyűjtési, akár a tanácsi szervek hibájából még nem történt meg. A változások figyelembevétele előtt természetesen a 92/1955. Bgy. M. számú utasítás értelmében ki kell szá­mítani, hogy a változás nem csökkenti-e a régi és új használó 1955. évi terménybeadási kötelezettségét és a változást csak akkor lehet figyelembe venni, ha a külön­bözet teljesítését az új használó vállalja. 6. A községi tanácsok által a tervfelbontás után haszno­sított tartalékföldek kötelezettségének megállapítása. A községi tanácsok által elismert, de a tervfelbontásiig még nem hasznosított állami tartalékföldek után a be­adási kötelezettséget a tanács nevén kell előírni. Amen­­­nyiben a tanács az ilyen földeket a tervfelbontások után később hasznosítja, úgy a kötelezettséget a bérlők ter­hére kell előírni a tvr-ben az egyéni termelőkre meg­állapított normák figyelembevételével. Ilyen esetben­­ a községi tanács nevén előírt kötelezettséget a változási jegyzék csökkenési oldalán, míg a bérlők terhére előírt kötelezettséget a változási jegyzék emelkedési oldalán kell előírni. 7. A tej helyetti húsbeadási kötelezettség előírása. A 195/1955. (Bgy. É. 56.) Bgy. M. számú utasítás értelmében a kat. holdanként­ 3 kg húsnorma alapján kell a tej helyetti húsbeadási kötelezettségeket előírni azoknál a termelőknél, akik igazolják, hogy tehenük 1954. január 1. napja után elhullott, kényszervágásra került, vagy az állami felvásárló szerveknek adták el. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra az esetekre is, ha a ter­melők nem „B“, hanem „SZ“ vételi jegyre adták el tehenüket az állami felvásárló szerveknek. 8. A tartalékföldből bérelt konyhakertek után a beadási kötelezettség előírása. Amennyiben az egy családhoz tartozó személyek saját nevükön k­ülön-külön bérelnek állami tartalékföldből konyhakertet, úgy a bérelt konyhakert területeket, össze kell­ adni és a kötelezettséget az együttes terület után kell az állami tartalékföldekre megállapított termény- és húsbeadási kötelezettséggel terhelni. Az összevonást ugyanolyan szabályok szerint kell elvégezni, mint a saját és egyéb bérelt földek esetében* 9. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek hús- és tej­beadási kedvezménye. Hús- és tej­beadási kedvezmény illeti meg azokat a ter­melőszövetkezetek, amelyek 1955. évben alakultak, vagy amennyiben területük új belépésekkel 1956. évben 150%-nál nagyobb mértékben növekedett. A növekedés szempontjából figyelembe kell venni a termelőszövetbe-

Next