Béke és Szabadság, 1951 (2. évfolyam, 1-30. szám)

1951-01-01 / 1. szám

Barátságos, kékes füstcsíkok szállnak a mágusba a nyár­egy­házi Kossuth Lajos­ utca 16. számú ház kéményéből. Az utcai ajtón belül rend, tisztaság. A békés munkára, jólétre mutat a takaros, ólakkal megtűzdelt gazdasági udvar, de látni, hogy nem holmi basaparaszti szerzésvágy fűti e ház lakóit. Nincs itt egyetlen olyan darab vagyontárgy, épület, élő vagy holt jószág, amit más kizsigerelése árán szerettek volna, özvegy Nagy Józsefné, ötholdas juttatott egyéni gazdálkodó háza. Szives szóval tessékel be a tiszta lakóházba. Fáradt, sokat megélt. Sok szenvedésen keresztül megtisztult arcából nisilt tekintet fonódik a tekintetünkbe. —­ Két legényfiam most azért nincs itthon, mert a pilisi állami erdőgazdaságban dolgoznak — mondja. — Az egyik tizen­­hat éves, a másik tizennyolc. A nagy fiam már nős, Pilisen lakik. Most született meg az első kis unokám. Szorgos, munkás, dolgos ember az apja, akárcsak a másik két fiam. Dolgozunk, így él ráik mi. Mindnyájunknak a munka fontos és a béke, mert anélkül nincs munka. A Nyáryak, a Wekerlék nagybirtokán nőt­­tem én fel. Az apám 57 évig cselédkedett a Wekerle uraságnál, a munka jóizére csak a felszabadulás után jöttünk rá... Nyáregyháza tanácselnöke is Itt van velünk. Közbeszól, s amit mond, az bizonyítja, hogy Nagyrté ugyancsak rájött a munka jóízére. Példamutatóan műveli a földjét. A beszolgáltatás­ban 182 százalékos eredményt ért el. A kukoricahéten még külön is beszolgáltatott. Arán felül meg is kapta a maga külön jutalmát. Ugyan kell-e magyarázni, hogy miért szolgálja a béke ennek a becsületes falusi dolgozó családnak a jövőjét? Felel rá maga az özvegy. — Nekem a béke az élettel egy. A férjem a második világ­háborúban esett el- De rossz is rá gondolni, hogy mivel hagyott itthon. Egyetlen t­yúkanyám maradt, mikor az urak parancsára elment a frontra. Láttuk már az udvaron is, hogy az egyetlen tyúkartyától milyen messze jutott Nagy József itthagyott családja. Erre gon­dol talán Nagyné is. Szeme sarkából visszavonul az előbb még gömbölyödni akaró könnycsepp. Arca mélyéből belső mosoly kerekedik ki. — Most már öt holdunk van, öt esztendővel ezelőtt ama tyúkanyónak a felszabadulás tavaszára kiköltött tizenöt csirkéje ellenében szántotta fel a földemet egy ittragadt kulák, a régi falu főuzsorása. Ma már az állami gépállomás potom pénzért szántja a földemet. Nem veszi el tőlem egy negyedév vasárnapi kaísztját. Köszönőfélben a kilincsnél még megállít pár szóra: — Hanem arról se feledkezzék ám meg, hogy Nyáregy­házán már nem mondják az asszonyoknak: »hátrább kontyosok­«. Azért, mert a begyűjtésben, az őszi munkák végzésében meg­mutattuk mi, asszonyok és lányok a férfiembereknek, hogy nem vagyunk kevesebbek náluk. Ezeket mondta el özvegy Nagy Józsefné. Azt már nem mondta el, amit a tanácselnöktől tudtuk meg róla: ő is tagja a nyáregyházi tanácsnak, a tanácsba is, az MNDSz munkájába is szorgosan eljár és dolgozik, akárcsak­ a békebizottságba­n. A béke üzenetét hoztuk magunkkal Nyáregyházáról: így él egy egyéni gazda, akinek mic­den szava, minden munkája a békét ápolja és építi. BÉKEÓR AZ ISKOLÁBAN Iskolai munkac irányítja az iskolai békebizrt mun­­káját. A munkacsr amely­nek tagjai pedagi és diá­kok — a Budapestbizottság támogatásával —adatait A varsói Békeo’gresszus határozatai és az t°s Béke­­tanács kiádvány fokozta a békebizottságok tőségét. Eredint A Budapesti Bottság tit­kárságán tartot­t Iskolai Békemozgalmi M*­port leg­­utóbbi értekezletében­­ Sán­dor, a Buda­pest szóbizottság titkára és Sí ttkáré, a Pe­dagógus Szaksad képvise­lője részvételére elhangzott beszámolók a tal megállapít­ható, hogy az is békebizott­ságok munkája tettében, a békeharc az ism­det szerves részévé vált éj kezdemé­nyezés indult kialósult meg az iskolai békejágok mun­kájában, így: lejk, békedol­­gozatok, diák-leplések, béke­­jellegű albumok ülése, béke­könyv kiállítás (kórában, stb. Eddig főleg két ezen: a béke­­agitáció vonali az iskolai rendezvényekbe! békegondo­lat kidomborítás mutatkozott meg az iskolapkebizottságok működése. Betolták a béke­­agitációt a peánsok család­­látogatásaiba ok iskolában egyénileg is fitták a tanulók ■békeharcos neit. Hiánságok A Munkacső tagjainak be­számolói fényretettek egyes hiányosságokig Annak elle­nére, hogy a£olai békevédelmi munka tömeg­­vé vált, szá­mos iskolába csak formálisan működnek a­­­bizottságiár. Te­vékenységük hiányos, nincs élettel telítve így bürokratikus, száraz és életül az iskola éle­tétől. Ennek oka az, hogy az iskolai békeúttságoknak nincs munkaterve eddig még nem találták mi helyileg megol­dandó, sajátt feladataikat. Mun­kájuk főleg akkor lendült fel, amikor orszás nagy mozgalmak — békekörejegyzés, tanácsvá­­lasztás, Май- Békekongresszus, stb. —­sgálatába állították erőiket. Fesztették aktivitásukat a különbez nagy iskolai rendez­vények is, amelyekhez az iskolai békebizottságok számos javaslat­tal és tevékeny részvétellel já­rultak hozzá. Az iskolai munká­ban különösen a sztálini fel­ajánlások során értek el jó ered­ményeket az iskolai békebizottsá­gok. De a közbeeső időszakokban a munka ellanyhult, feladatok lát­szólagos hiánya miatt a békebi­zottság tevékenysége néhol szü­netelt is. Új feladatok Megállapította az Iskolai Bé­kemozgalmi Munkacsoport, hogy az iskolai békebizottságok — az iskola típusának és a helyi viszonyoknak megfelelően — olyan munkatervet készítsenek, amely napról napra ellátja őket feladattal és állandó tartalom­mal tölti meg munkájukat. Az iskolai békebizottságok foko­zottabban álljanak be az ifjúság harcos békeszellemben történő nevelésébe, a hazaszeretet és a Szovjetunió iránti hűség elmélyí­­tésébe. A legtevékenyebben tá­masszák alá az iskolai DISz-, vagy úttörő-szervezetek munká­ját. Működésük hasson a szü­lőkre, az iskola és a tanulók kör­nyezetére, az egész körzet, vagy kerület életére. A varsói Béke­­világkongresszus határozatainak végrehajtása testet öltően sze­repeljen minden iskolai békebi­zottság munkájában. Számolják fel az eddigi gya­korlatot, hogy az iskolai békevé­­delmi bizottságok tagjai között a tanulók csak formálisan — rendszerint egy-egy képviselővel — szerepeljenek. Az iskolai béke­bizottságokat úgy szervezzék át, hogy a munkába az iskola vi­szonyainak megfelelően, széles alapon vonják be a tanuló ifjú­ságot. Az iskola békebizottságok nagyobb részt vállaljanak abban a harcban, amelyet a tanulók vívnak a jobb tanulásért és az iskolai fegyelem megerősítéséért. A Munkacsoport értekezletén végül elhatározták, hogy a jövő év elejére előkészítik iskolatípu­sokként az iskolai békebizottsá­gok közös értekezletét, tapaszta­latcsere és a békemozgalom to­vábbfejlesztése céljából. Kiépítik az iskolai békelevelezési mozgal­mat, városi és falusi, honi és külföldi diákok levelezését, amely­nek tengelyébe a békeagitációt állítják. A „BÉ ÉS SZABADSÁG" szerkezőbizottságot DICS ERZSÉBET /D ANTAL­­OGH ISTVÁN HECZKY ALBERT­­BORU MAGDA JKÁCS GYÖRGY SAJZÁT JOLÁN LESTER ERZSÉBET DÓNAI SÁNDOR 5ZŰCS LAJOS VERES PÉTER BÉKE ÉS SZABADSÁG a „Megvédték a békét“-aieifilom Ornazee Taakceának képe* MjrUrata Felelős kiadói Master Erzsébet Felelős szerkesztői Gál György Szerkesztőség i V., Nádor-u. 6 Telefon­­ 182-056 Kiadóhivatal i VI., Sztálin-út 25 Telefon) 427-190 A lap ára­i példányonként 1 Ft. Előfizetési ár­­ negyedévre 6 Ft. Befizetési számlaszám­­ 61.202 50­ 0801. Athenaeum Nyomda mélynyomása (Fr.­ Soproni Béla)

Next