Béke és Szabadság, 1952 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1952-07-27 / 30. szám

FELRAGYOG A SZOCIALIZMUS CSILLAGA A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG FELETT 1945 júliusában a Berlin melletti Potsdamban állapodtak meg a második világháborúban szövet­séges nagyhatalmak, a legyőzött Németország jövőjében . 1952 jú­liusában a Német Szocialista Egy­ségpárt értekezlete egyhangú ha­tározatot fogadott el a szocializ­mus felépítéséről a Német De­mokratikus Köztársaságban. Egy­kori tudósítók beszámolói szerint 1945 nyarán a potsdami kastély volt az egyetlen viszonylag épen maradt nagyobb középület egész Berlin területén — ma félmillió német vonult fel az új Sztálin- Allén, melyhez hasonlóan szép utca sohasem volt Berlinben. Ki hitte volna akkor, hogy alig hét év alatt a kiégett, romokban he­verő »elátkozott város« helyén új, nagy szocialista ország fővárosa épül. Hogy a földig rombolt Lip­csében, Drezdában, Hallében ismét virágzó ipari és kulturális­­köz­pontok nőnek, ahol százezrek fo­gadják ujjongva a szocializmus hajnalhasadását. Annak a nép­nek milliói lépnek most a szocia­lizmus útjára, melyet a legmé­lyebbre taszított a fasizmus, me­lyet egy évszázadig gyötörtek és gyaláz­tak a Bismarckok, a Hohen­­zollern-császárok meg Hitlerek. A német nép öntudatra ébredése , felemelkedése a kommunizmus eszméjének, a párt történelemfor­máló, embernevelő erejének nagy győzelme. Világraszóló bizonyí­téka, hogy korunkban már sem­Amikor 1945-ben felvirradt az első tavasz az Oderán, a máso­dik világháború utolsó s legvére­sebb csatáira induló szovjet hősök elszántságát megsokszorozta a tudat, hogy nemcsak a hitlerista fenevad elpusztításáért, hanem egy pusztulás szélére sodort nép újjászületéséért is harcolnak. A győzelem vörös lobogója, melyet a Reichstag ormára tűztek, nem a hódítás, hanem a felszabadítás hirdetője volt. A Nagy Októberi Forradalom fiai, uráli vasöntők, ukrajnai parasztok, száz csatában megedződött hősök, felszabadító hivatásuk teljesítésével az emberi­ség történetének egyik fejezetét zárták le s egy új korszak táv­latait nyitották meg. A népek szabadságának győztes vörös zászlaját Németországban is a nemzet legjobb fiai ragad­ták kezükbe, s ma több mint húsz­millió ember sorakozik fel mö­göttük a szocializmus útján járó legfiatalabb államban, a szocia­lista társadalom építéséért. Voltak, akik nem ezt a sorsot szánták a német népnek. Egy angol nemes, Lord Vansittart, meg Morgenthau amerikai bankár már 1945-ben nyíltan azt hirdette, hogy a németeket ki­­kell irtani miféle önkény, galádság, sem Hit­ler, sem a Wall Street, sem a Ge­stapo, sem az FBI, sem Au­a föld színéről. Egyre sűrűbben prédikálták iparmágnások, üzlet­emberek, államférfiak Angliában meg az USA-ba®, hogy a néme­tek »nem képesek modern állam­alkotásra«, sohasem valósíthat­ják meg a demokráciát, egyszó­val fejlődésképtelenek, s miköz­ben így ítélkeztek Európa egyik legrégibb népéről, félszemmel bá­nyáira, földjére sandítottak. Mert az már »logikus«, hogy annak a nemzetnek, amely »alacsonyabb­­ren­dű«, nem képes önálló állam alkotására, nem lehetnek üzemei, birtokai, saját sorsa, jövője, csak másokért, »a felsőbbrendűekért« verejtékezhet. Becsuana-földet, Nicaraguát akartak teremteni Európa közepén. Lincs-sheriffek, alvilági gengszterek és »nemes lordok«, az erkölcs és emberies­ség nevében örök szolgaságra, rabságra akarták ítélni Goethe és Schiller, Mozart és Beethoven, Be­bel és Liebknecht népét. Visszá­jára akarták fordítani Hitler faj­elméletét, s a bélyeget, melyet annyi véráldozat árán, alig tépett le a hős szovjet nép a szláv, mon­gol, latin, zsidó »alsóbbrendűek« millióiról, az angolszász urak most a németek homlokára akar­ták sütni. schwitz, sem Kocsedo nem állít­hatja meg a szocializmus útján haladó népeket. Az első tavasz az Oderái A SOLAI VÖLGYZAROGÁT, a Német Demokratikus Köztársaság első nagy békeműve­ ­. A KELETI KOHÓKOBINÁT, az országukat építő szabad német munkások óriási alkotása hirdeti, hogy a német népben törhetetlenül él a béke és az egység iránti vágy

Next