Béke és Szabadság, 1952 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-26 / 43. szám

FOSTER EZREDES BŰNÖSNEK VALLJA MAGÁT A Magyar Néphadsereg Színházának bemutatója Az amerikai imperialisták koreai agresszióját leplezi le Roger Vailland francia író színműve, amelyet Pinay rendőrsége Párizsban betiltott. A világ demokratikus országaiban sorra műsorra tűzik a darabot. Ez a kép a Néphadsereg Színháza előadásának első felvonásából való. Cso Rodi Jang (Mányai Lajos, fehér öltönyben) délkoreai nagytőkés, az amerikai megszállta városka polgármestere elmondja a parancsnoknak. Foster ezre­desnek (Szabó Sándor, jobboldalt) milyen veszedelmes fogoly a kommunista Másán (Szirtes Ádám, Mányai mögött). Baloldalt a polgármester leánya, Lya (Ruttkai Éva) Foster ezredes is beleszeret Lyába. A leány azonban mindkét amerikai tisztet elutasítja. Titokban értesíti a partizánokat Fosterék terveiről. A partizánok közeled­nek. Foster parancsot kap, hogy ürítse ki a várost. Mielőtt távozik, agyon akarja lövetni Masant, a kom­munista foglyot. Képünk azt a drámai pillanatot rög­zíti, amikor Lya arra kéri az ezredest, hagyja életben Masant Párizsban csupán egy előadást tartottak a darabból, mert a rendőrség amerikai parancsra betiltotta. Ez a kép a párizsi Lyát és a párizsi Masant mutatja be.­ Lya szerepét Loleh Betlon játszotta az egyetlen elő­adáson. Ez a haladó francia művésznő a Francia- Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagja, 1949-ben részt vett a budapesti VIT-en Közben Cso Rodi Jang is az amerikai főhadiszállásra menekül. Leányát magával akarja vinni. Amerikai luxusutazást, fényt, pompát ígért neki. Lya életét koc­káztatja, mert az ezredes ekkor már sejti, hogy a leány is ellene dolgozik. De Lya ennek ellenére el­határozza, hogy hazájában marad, segíti a partizánokat Lya gyűlöli apját, mert az amerikaiakkal együttműkö­dik. Szinleg Foster ezredes szolgálatába szegődik. Senki nem gyanakszik rá, hiszen amerikai egyetemre járt. Mac Allen hadnagy (Kozák László) a durva, ember­telen, műveletlen amerikai tiszt prototípusa, Foster helyettese, udvarolni akar a leánynak Másán és Lya első és utolsó találkozása. Másán most tudja meg, hogy a gazdag délkoreai kapitalista leánya az ő oldalukon harcol. Lya megkérdi a kivégzés előtt álló hőstől: »Mit üzensz az elvtársaknak?« Masan emelt fővel mondja: »Azt üzenem, hogy hinni kell a boldogságban!« Foster ezredes, aki állandóan a »szabadságról« és a »humanizmusról« szavalt, felgyújtatja a várost és ki­végezteti Masant, de menekülni már nem tud. Lya segítségével jókor érkeznek meg a felszabadító koreai partizánok. Foster eldobja tiszti zubbonyát, a közlegények közé vegyül, hogy ne ismerjék fel, de Lya leleplezi és amikor a partizánok háborús bűntetteiért felelősségre vonják, kénytelen beismerni bűnösségét. Erre utal, sajnos rossz magyarsággal, a darab elme. Képünk a darab zárójelenetét ábrázolja (Magyar Fotó — Várkonyi felvételei) t?

Next