Béke és Szabadság, 1956. július-október (6. évfolyam, 27-42. szám)
1956-09-26 / 39. szám
KÉPES KRÓNIKA TÁRSASJÁTÉK - FELNŐTTEKNEK A RÁDIÓBAN. Budapest és alnémet Görlitz városa közén folyt 3 szellemi torna, amelyet Budapest 4:2 arányban megnyert 1PS+nJ10n/^afCí 1tHKár0r,y, egyik szerzője,felveszi a jutalmat a rádió munkatársától. (Keleti Éva, felv. ( MTI) — Jobboldali kép: Magyarországi venndégszerep- MSre !!&Mix 8 JUGOSZLÁV LADO NÉPI MŰVÉSZEGYÜTTES. Ez a felvétel a Mecsekben készült az együttes két tagjáról (Dénes László felv.) A POZSONYI NEMZETI SZÍNHÁZ OPERATÁRSULATA két napon át a budapesti Erkel Színházban vendégszerepelt. Páska Jolán virággal köszönti az egyik pozsonyi énekesnőt, Margitai Cseszanit (Tormai Andor felv. — MTI) — Jobboldali kép: ERWIN EWER, A NYUGATNÉMET BÉKETANÁCS ELNÖKE, a Béke-Világtanács tagja hazzánkban tartózkodott és sajtófogadáson számolt be a nyugat-németországi békemozgalom fejlődéséről (Kováts Ferenc felv. — MTI) KIAJANKÓ BORit nevű, a nlepmövészlét mestere egykori mezőkövesdi lakóházát matyó tájházzá avatták. Képünkön Klajankó Mari, az elhunyt Bori néni húga, az utolsó simításokat végzi a nénje tiszteletére állított emléktáblán (Bereth Ferenc felv. — MTI) — Jobboldali kép: Megkezdődött a tanév, megrendezték az idei első GÓLYA BÁLT a Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában (Körösi Ida felv. — MTI) ■* TÉRKÉPÉSZETI KIÁLLÍTÁST rendeztek Budapesten, a Magyar Állami Földmérési Szervezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. Képünkön hazánk domborművű térképét nézik fás kiállítás látogatói (Jármai Béla felv. ( MTI) Cinkocea vM kotmutfusttUtsd SS? den megjegyzés mélyén ott lappang az újító, megnyugtató megoldás, íme: Kitűnő közönségszolgálat a színházi autóbuszok rendszere. Az embert ott várja előadás után a hosszú kocsisor és az indító-ellenőr, aki száz és ezer utast eligazít: ez a 2-es, ez az 5-ös, ott áll az 1-es, és így tovább. Az utasok fel-leszállnak, keresgélnek, át- meg átszállnak, az ellenőr és kalauzai fennszóval hirdetik a kocsiszámot, amely oly sajnálatosan hiányzik a kocsikról. Nem lehetne akár egy kartontáblát kitenni az ablakokba? Rögtön megszűnne a kapkodás, keresgélés, kiabálás ... Sok külföldi vendég fordul meg Budapesten. Tőlük hallottuk az alábbi három megjegyzést. 1. Miért írják ki egyes belvárosi üzletek, hogy ott 4—5—6 nyelven is beszélnek, de ha rá kerül a sor, senki sem tud a külföldi vevővel beszélni?! 2. Nem egészen értik látogatóink, miért II. osztályú üzem az opera és a színházak büféje? És ha már az — nyilván az ártarifát jelzi a tábla —, miért kell a kultúra első osztályú hajlékaiban oly feltűnően hirdetni a szendvicsek és egyebek másodosztályú árát? 3. Végül: nem lehetne a fővárosi rendőrök közt több nyelvet beszélőket találni, akik megfelelő karszalagokkal állnának a forgalmasabb helyeken és segítenék eligazodni ahozzájuk forduló külföldi vendégeket? “Új Harmónia — nagyobb élvezete — hirdeti a Magyar Dohányipar. Az ízléses celofáncsomagolású cigaretta valóban jött, látott és győzött. Aztán, pár hét múlva — elromlott. Nedves, nehezen ég, s régi hívei újra a régi papírcsomagolást keresik baráti trafikok pultja alján ... Egy kis szárítással, parányi technológiai figyelemmel segíthetnének Lágymányoson, hogy a régi ár mellett a régiminőséget is élvezhessék a Harmónia hű törzs-fogyasztói. Bélyeggyűjtők figyelmébe! Érdekes bélyeg szerepel a szeptember 25-én forgalomba kerültOlimpia 1956-x sorozatban. Az egyforintos érték piros és barna okker színekben labdarúgó-jelenetet ábrázol. Futballistáink nem mehetnek ki az ausztráliai olimpiászra... így hát csak bélyegeken küldhetjük ki őket Melbourne-be méregpiros színben. —rt— $&e*Ueu*&u 79-ét* t*U Ha&áu* ,?oss,u^ Termel.?.szöwt’’------w vetkezetben néhány percre összegyűltek az emberek. Mindenki ott volt. Aztán felállt valaki közülük és így kezdett beszélni: -Ma van Kossuth Lajosnak, szövetkezetünk névadójának születésnapja. Az ércbe vésett betűknél is maradandóbban őrzi a nép emlékezete..........Csak éppen a napilapok feledkeztek meg róla.« (A Béke és Szabadság sem emlékezett meg. A szerk.) Vajon miért? A magyar rádiót — amelynek Kossuth Lajos a névadója — megkérdeztük. Az illetékes osztály egyik munkatársa így válaszolt: »Nem kerek évforduló és mostanában sok az évforduló. Nincs módunkban valamennyiről megemlékezni.« Az újságokat nem kérdeztük meg. Nem tudjuk, mit válaszoltak volna. Azt nem tételezzük fel, hogy megfeledkeztek Kossuth Lajos születésnapjáról. Hiszen igen furcsa lenne, hogy a kabaiak emlékezete őrzi és az újságíróké nem. Talán hiányzik az évforduló-naptárakból? Be kell írni! Az újságok minden nap történelmet írnak. Az esztendőnek vannak olyan napjai, amikor összecsendül a jelen és a múlt. Szeptember 19. Kossuth Lajos születésnapja ilyen nap. (éry-tóth) A duvati útontést Vétünk! SFff* “áSISUSL kell felemelni a gyermekjegyek árát. Ezek az árak 5 fillérekben végződnek s az utas-százezrek a megmondhatói, hogy a 15 filléres autóbusz-gyermekjegy az eseteknek csaknem száz százalékában 80 fillérbe kerül. Mert bármennyire is legszebb s legművészibb pénzérméje népköztársaságunknak a kedves ötfilléres, a kalauztáskában nem fordul elő, nincs forgalomban . Így a jegy ára régóta és közmegnyugvásra, vita nélkül 75 fillér helyett 80 fillérre kerekítődik fel. Hasonló az eset a villamosnál. Mivel pedig ez így van, nincs értelme fenntartani azt az üres fikciót, tartalmatlan formalizmust, hogy a jegy ára hetvenöt, amikor az élet gyakorlata, a valóság mást mutat. Ezért rendezzük hát mielőbb ezt a kérdést is, zárjuk be a fikció és az igazság közt kinyílt olló két szárát, hiszen semmi szükségünk ércfedezet nélküli frázisokra, amikor a kényszerítő valóság egészen más. Legalizáljuk sürgősen ezt a fekete ártarifát s zárkózzunk fel a tények és az igazság mellé az autóbuszon, villamoson is. Persze, lehetne úgy is, hogy 70 fillér lenne a gyermekjegy... (dr.) A Badacsonyt udy miudiy BoutifiU Tht teles tény, ellentétben azzal a néhány héttel korábban megjelent reménykeltő cikkünkkel, amely szerint nem fogy tovább ez a gyönyörű hegy. Bár a cikk állításai megfelelnek a valóságnak, címe mégis félrevezető volt, mert igaz ugyan, hogy a Balaton felé néző oldalt nem bányásszák tovább, sőt: feltöltik a sérült helyeket a túlsó oldalról kitermelt földdel — ez azonban csupán a balatonpart összképét javítja, de még mindig nem vet véget annak a lelketlenségnnek, amely pusztulásra kívánja ítélni a Badacsonyt. Bernáth Aurélnak — aki a Magyar Nemzetben megrótt bennünket — lényegében tehát igaza volt. A Badacsony páratlan szépségű bazalttömbjeit továbbra is csilléken hordják el. Most a tördemici oldalon fejtik a követ, s — mint az Építésügyi Minisztériumban mondják — eszük ágában sincs ezt abbahagyni. A Badacsony további pusztításának csak a Minisztertanács vethet véget. A Természetvédelmi Tanács mindeddig nem foglalt állást a Badacsony-vitában. A Földtani Intézet közölte a minisztériummal, hogy más hegyekben — bár kevésbé jól megközelíthető helyeken — ugyanolyan jó bazaltot találtak. Reméljük, valamennyi illetékes belátja most már, hogy a Badacsony esztétikai és idegenforgalmi értéke sokszorosan meghaladja a bazaltkő gyakorlati értékét és sikerül végre megmenteni hazánk egyik legszebb hegyvidékét. i. e.