A Nap, 1994. augusztus (1. évfolyam, 72-97. szám)

1994-08-01 / 72. szám

1994. augusztus 1., hétfő BÉKÉS MEGYEI NAPILAP I. évfolyam 72. szám Hamarosan lesz alapszerződés Magyar-román honvédelmi tárgyalás Gyulán Minden jel szerint utántöl­tés okozta a bajai lövész­­dandár várpalotai gyakor­latán a négy ember éltét követelő tragédiát. Emberi mulasztás történt, de az ál­dozatok megszenvedték a következményeket, nehéz ilyenkor bármit is mondani -jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter Gyu­lán, a magyar-román had­ügyi tárgyalások után tar­tott sajtótájékoztatón. Keleti kezdeményezésére va­lósult meg a hétvégi találko­zó, amelyen román kollégá­jával, Gheorghe Tincaval áttekintették a két hadsereg együttműködését és ajánláso­kat tettek a kapcsolatok to­vábbi bővítésére. Tinca prog­ramcsomagot terjesztett Keleti elé, mely többek kö­zött tartalmazza, hogy a leen­dő román katonatisztek ma­gyar és a magyar­ tiszetek román katonai akadémiákon tanulhassanak. A két hadse­reg együtt kíván működni a hadfelszerelések beszerzése és esetleg a közös gyártás te­rületén is. Keleti felajánlotta azokat a szervezési tapasz­talatokat, amelyeket a hon­védség dandáregységgé ala­kítása közben szereztek Magyarországon, és felvetet­te annak lehetőségét, hogy magyar légvédelmi és harc­­repülői gyakorlatokat Romá­niában tartsanak meg. Ehhez - mint megjegyezte - az al­kotmányos előírások betar­tására és parlamenti jóváha­gyásra van szükség. Gheorghe Tinea kijelentet­te: az Egyesült Államok után Magyarországgal van a leg­teljesebb kapcsolata a román hadseregnek. A Nyitott égbolt kezdeményezésben a két or­szág úttörő szerepet játszik, a NATO Partnerség a békéért programjában pedig még in­kább szélesíthető az együtt­működés. Mint megtudtuk, az ősszel Budapestre látogat a román honvédelmi minisz­ter, míg Keleti előreláthatólag két alkalommal utazik a kö­zeljövőben Romániába. Egy magasabb harcászati egység gyakorlatán vesz részt meg­figyelőként és megtekinti, hogy alkalmas-e a magyar igényeknek a román fél ál­tal felajánlott légvédelmi gyakorlótér. Mind Keleti, mind Tinea megerősítette: nem látnak különösebb ne­hézséget a magyar-román alapszerződés mihamarab­bi megkötésében. Kellő po­litikai akarat, a nemzetközi jog és szerződések figye­lembevétele szükséges eh­hez a munkához. Mindket­ten megerősítették, a jó ka­tonai együttműködés segíti a politika más területeit is. Román újságírók kérdésé­re válaszolva Keleti elmond­ta, 1989-1990 táján magyar részről semmilyen fenyege­tés nem érte Romániát, sőt nagy mennyiségű humani­tárius segélyt juttattak célba a hadsereg tehergépkocsijai és szállítórepülői. Keleti azt is hozzátette, éppen az ak­kori külügyminiszeter - Horn Gyula - volt az első hivatalos vendég a román fővárosban. A várpalotai tragédiáról megjegyezte: a hadsereg veszélyes üzem, de a köztudatban élő két-há­­rom százalékos „normális” veszteségi mutató valójá­ban nem létezik. Egy törött ujjért is kár, nemhogy em­beréletekért, a felelősöket minden esetben fel kell ku­tatni - mondta. A felrobbant aknavetőben utántöltés tör­tént, azaz két aknavető grá­nát volt egyszerre a csőben és maga az aknavető is 1950-ben készült. A hadse­reg jelenlegi állapotáról és az elmúlt négy évben vég­zett munkáról hamarosan tájékoztatón számol be Ke­leti, aki reméli, hogy erre Für Lajos, volt honvédelmi miniszter is reagálni fog. A tárca első embere bízik ab­ban, hogy ésszerű takaré­koskodással és a Lupis bró­kerháznál lévő 811 millió forinttal sikerül fenntartani a hadsereg működőképes­ségét. Ha ez mégsem sike­rülne, akkor a kormány kö­telessége biztosítani a hiány­zó pénzt, akár a pótköltségvetés terhére is - jelentette ki Keleti György. Bod Tamás Az ősszel Budapesten találkoznak BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE A riasztólövések sem állították meg Megkerült a szökött fogoly Annyi brutális bűncselek­mény után, mint amennyi az utóbbi időben hazánkban és Békés megyében történt, nem lehet csodálkozni azon, hogy az emberekben riadal­mat keltett a hír, miszerint megszökött egy kábítószer­csempészéssel­­ gyanúsított román férfi, aki előzetes le­tartóztatásban már egy éve élvezte a gyulai börtön ven­dégszeretetét. A pénteki lapokban meg­jelent rendőrségi felhívás után gyanússá vált minden fekete farmernadrágod zöld­barna törökmintás in­­ges, adidas-cipőjű, rövidha­­jú fiatal férfi a környéken. A rendőrség nagy erőkkel ke­reste a szabadságra vágyó rabot, aki végül saját maga sétált be - ráadásul önként - a kelepcébe, s így szombat délután óta újból a Gyulai Büntetésvégrehajtási Inté­zet lakója. S íme a történet, amelyet maga a börtön parancsnoka, Huszák József mondott el­­ Csütörtökön étvágya­­lanság miatt már másodszor kellett orvosi vizsgálatra vinni a gyulai kórház bel­gyógyászatára azt a 30 éves román állampolgárságú fér­fit, aki „jelentős mennyisé­gű kábítószerrel való vis­­­szaélés bűntettének alapos gyanúja miatt” múlt év au­gusztus elseje óta tölti elő­zetes letartóztatásának nap­jait a gyulai börtönben. A gyulai kórház belgyó­gyászatán a harmadik eme­leten az orvos már tudott a beteg rab érkezéséről, így az egyik őr kopogtatással je­lezte a vizsgáló ajtaján, hogy megérkeztek. Eköz­ben a rab a másik őrhöz bi­lincselve a padon várako­zott. Ám a kopogtatás pilla­natában a fiatal férfi felpattant, kirántotta a veze­tőbilincset az őr kezéből, s lerohant a harmadik emelet­ről. Az őrök természetesen utánaeredtek, s bár a kórház udvara tele volt betegekkel és látogatókkal, senki sem állta útját a két bilincset is viselő, láncait maga után húzó rohanó férfinak. S az őrök nem adhattak le célzott lövést a szökevényre, hi­szen az udvaron rengetegen voltak, így csak négy fi­gyelmeztető lövés dördült el, ám ez sem állította meg a fürge lábú férfit, aki vé­gigfutott a kórház utcáján, majd eltűnt a szem elől. A következő két nap törté­néseit már ő mesélte el a bör­tön parancsnokának. Elmon­dása szerint a szakmunkás­­képző intézet mosdójába vette be magát. Ott töltötte az éjsza­kát, s ott szedte le kezéről a vezető- és a rendes bilincset. (Folytatás a 2. oldalon) megyei aorior** jNü­lUtMUli Hl»» Béketábor Szanazugban Vasárnap megnyitotta kapuit a második nemzetközi béke­tábor a szanazugi gyermek- és ifjúsági üdülőben. Tíz or­szág középiskolásának, vala­mint az őket kísérő pedagó­gusoknak sok érdekes programot, izgalmas pillana­tot ígér az augusztus 13-áig tartó tábor, melynek hivatalos megnyitása ma este hét óra­kor lesz. Megnyitóbeszédet a holland szervezők részéről Bert Bom, valamint Simon Imre, Békés Megye Képvise­lő-testületének elnöke mond. A volt Jugoszlávia tagálla­maiból, Németországból, Svájcból, Hollandiából, Szlo­vákiából, Romániából és ha­zánkból érkezett fiatalok a vi­lágbéke megszilárdítása, megőrzése érdekében jöttek össze a tavalyi gödöllői tábor után Magyarországon immár másodszor. A szervezők azért választották a központi fek­vésű „Magyarhont” és ezen belül is megyénket a tábor színhelyéül, mert ez a sok­­nemzetiségű, sokkultúrájú régió példa értékű lehet más országok, nemzetek számára is. A magyar színeket a gödöl­lői és a mezőberényi gimna­zisták, a Gyulai Kertészeti- és Élelmiszeripari, a Békéscsa­bai Textilipari Szakközépis­kola tanulói és az Európa Ház jóvoltából két budapes­ti fiatal képviseli. A táborlakók számára az angol nyelv ismerete kötele­ző. A középiskolások érdek­lődési köreik alapján választ­hatnak a gazdag programok, műhelyfoglalkozások, mun­kacsoportok között: báb, ori­gami, néptánc, drámapedagó­gia, manuális foglalkozások szerepelnek az „étlapon”. A táncházak keretében „rophat­ják”, s elsajátíthatják a külön­böző népek dalait is. Egymás kultúrájának az ismerete is elősegíti a cselekedtető tábor céljának a megvalósulását; a soknemzetiségű és kultúrájú Európában a béke megszilár­dítását, a fajgyűlölet és a rasszizmus száműzését az if­jabb generációk érzelmi vilá­gából. A táborozás végére bé­keszótárt állítanak össze, me­lyet minden résztvevő haza­vihet. Az anyagi támogatók né­pes táborában szerepel az 1990-ben alakult Helsinki Polgárai Alapítvány, a svájci Békeközpont, az Európa Ház, a Békés Megyei Gyer­mek- és Ifjúsági Alapítvány, valamint a megyei önkor­mányzat. V. A. A NAP kérdése Ki kavar Kevermesen? ...És mondják, kedves kevermesi sztrájkolok, akik immár országos hírű botránnyá dagadt ügyükben a gazdasági társaság (egyébként) jogszerűen végrehajtott rész­vényeladási manőverének­­ kisemmizett - áldozataiként a közvélemény szolidaritására számítva vívják szélmalom­­harcukat, s a munkanélküliség és a megélhetési gondok rémétől fenyegetve indulatokat kavarnak a csendes békési kisközségben, mi a fenét válaszoljak én arra a megállapí­tásra, hogy önöknek korábban semmi közük sem volt a nagy bukfenccel átalakított gazdasági csodaképződmény­hez (lásd téesz és KEVE-COOP), s valójában nem a maguk jövőjéért, hanem az önöknél sokkal tehetősebb, mondhatni zsírosabb gazdáknak megbízásából szét akarják darabolni „érdekparcellákra” a derék magyar falut? Hátha még azt is odavetik az önök számára sérelmes döntés haszonélvezői, hogy az olyan emberek, akik még arra sem jók, hogy velük végeztessék el a kukorica cí­mer­ezését - hiszen más faluból hoztak dolgozókat erre a munkára -, nem érdemelnek sem megértést, sem szo­lidaritást, mert nem a modern falusi gazdaság kiépítését, hanem csak a maguk kisrészvényesi hasznát és mások - a faluéval ellentétes - érdekeit tartják szem előtt? Hát akkor én most megkérdezem, lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint önök engem - a közvélemény szolgálóját - átvernek, és azt akarják elhitetni, hogy an­nak van igaza, aki előbb kiáltja el magát? Szóval - és önök most akkor hogyan érzik magukat? Igriczi Zsigmond

Next