Békés Megyei Nap, 1996. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
A NAP nyertesei A Békés Megyei Nap szerkesztősége és a Magyar Cukor Rt. Mezőhegyesi Cukorgyára az „Édesítse meg a NAP-ját egy zsák cukorral” című augusztusi nyereményjátékán egyhavi Békés Megyei Nap-előfizetést nyert: Mohai Pál (Békéscsaba), Bernátné Valastyán Szilvia (Békéscsaba), Fazekas Tamás (Békéscsaba), Szántó László (Békés), Sándor János (Csorvás). Közülük egy zsák (20 kg) cukrot nyert: Fazekas Tamás (Békéscsaba). Gratulálunk! Nyereménye átvételének helyéről és idejéről levélben értesítjük. Egy nap Kötegyánban A „zsákfalu" romantikája (7. oldal) Csoda készül búbos kemencével Tanyaközpont a város szélén? Diszharmónia. A Szeghalomból Füzesgyarmat felé vezető út szélén jobbra gyomorfelfordító a szeméttelep látványa. Közvetlenül vele szemben, az út másik oldalán pedig csodát látni. Ez a csoda nem három napig tart, hiszen a 23 hektárnyi szeghalmi vásártér új tulajdonosa, Szűcs József helyi vállalkozó a terület egy részén gémeskúttal ellátott, négy épületből álló tanyaközpontot épít. De micsoda épületeket! Pontos rekonstrukciói az 1900-as évek tehetős gazdáinak birtokán kialakított épületsornak. (Folytatás a 5. oldalon) A nosztalgikus épület és gazdája FAZEKAS FERENC FELVÉTELE Viharos southamptoni koncert Ez most nem Singing in the Rain, de koncert az esőben volt. A Várszínházban kedden este fellépő Southamptoni Ifjúsági Zenekar előadásában gyönyörűen omlott a nézőtérre Johann Strauss A denevér című operettjének nyitánya. A bécsi muzsika hasonlíthatatlan könnyűsége szinte feledtette, hogy baljós viharfelhők tornyosulnak a teátrum felett. Az egyszerre vidám, mégis mélabús, romantikus és szecessziós életérzés, ami mind sajátja a Strausszenének, a hallgatóban olyan kicsivé, jelentéktelenné törpíti a gondokat, mint amilyen a hamisítatlan császárvárosi kapucíneren a tejszínhab súlya lehet. Édes teher - nyögne fel a múlt századba révedni tudó muzsikabarát. És valóban az. (Folytatás a 5. oldalon) Nem lesz ezerforintos tőkehús! - Először is tisztázni kell, mit is értünk azon a fogalmon, hogy hús, amikor arról ír a sajtó, hogy év végére 800-1000 forint lehet egy kilónak az ára - mondta lapunk érdeklődésére Zám András, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója. A vezető húsipari szakember ugyanakkor cáfolja a Magyar Hírlap szerdai számában közölt értesülést, mely a sertéshús árának drasztikus emelkedését prognosztizálja. - A kérdéskör sokrétű és el kell mondanom, ma is van olyan húsféleség, melynek kilónkénti ára eléri az ezer forintot. Ilyen például a vesepecsenye - hangsúlyozta a húskombinát első embere a Békés Megyei Nap kérdésére. Majd arról szólt, hogy a felvásárlási árak valóban növekednek - most az élő sertésnél kilogrammonként elérik a 180- 190 forintos értékhatárt -, de ennek korlátai is vannak. Egyrészt, a külföldre szállított termékek exportszubvencióját szeptember elsejétől 15 százalékkal csökkentik. (Folytatás a 3. oldalon) Nem lobby, térségi érdek! Beszélgetés Ruck Jánossal A készülő pótköltségvetésből a baromfiágazatnak feltétlenül szükség volna a jelenlegin felül legalább 1,5 milliárd forintos exportszubvencióra - adta hírül nemrégiben a Világgazdaság című lap a Baromfi Terméktanács első emberére, Kállay Bélára hivatkozva. Az ügyben az ágazat képviselői Horn Gyulához fordultak. Ezzel kapcsolatban lapunk megkérdezte Ruck Jánost, a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Rt. vezérigazgatóját, aki kijelentette: tavaly 380 millió dolláros exportteljesítés után teljesen váratlan volt a szubvenció csökkentése, a takarmányárak emelkedése pedig szintén a veszteségeket növelte. Az 1995-ös exportteljesítés 380 millió dolláros volt, ami 98 ezer tonnás volumennek felel meg. Ám a tavalyi 8 milliárd forint támogatást a kormányzat előzetes egyeztetések nélkül 4,6 milliárdra csökkentette, de már csak azok után, hogy a honi baromfi-feldolgozók az elmúlt év végén megkötötték az idei első negyedéves szerződéseket a külföldi pamerekkel. Erre példa a filézett csirkehús, ahol 130 forintról 80-ra csökkent a támogatás mértéke kilónként, miközben már élő szerződések voltak a német és a francia partnerekkel. Ezeket a nehézségeket az év első három hónapjában kigazdálkodták, ám ezután jött a takarmányárak mintegy 35-40 százalékos emelése. (Folytatás a 5. oldalon) Nyugaton már régóta működik Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat Szekszárdon, a nagy port felvert húsüzemi vitában debütált egy új szervezet, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, melyet az Érdekegyeztető Tanács kezdeményezésére hoztak létre. A jogi feltételrendszer a Munka törvénykönyvének 1992-es módosítása óta adott volt a Nyugat-Európában hosszú ideje jól működő közvetítői szolgálat kialakítására, a gyakorlati megvalósítást a forráshiány torpedózta meg. A PHARE támogatásával most ez is megoldódott, s júniusban döntés született a szolgálat létrehozásáról. A kilencvennyolc munkatárssal dolgozó szervezet tagjai között egyetlen Békés megyei szakember található, Rutiné dr. Stefanovits Katalin ügyvéd. Lapunk munkatársa vele beszélgetett a nemrégiben megalakult szervezet céljairól, lehetőségeiről. - Milyen okok indokolták a szolgálat létrehozását? * - Az 1992-ben módosított Munka törvénykönyve nagy súlyt helyezett a munkaügyi kapcsolatokra. Törvényi szinten szabályozta a munkaadók és szakszervezetek, valamint az üzemi tanácsok közötti kapcsolatot. A közöttük felmerülő viták során nem egy esetben közvetítőre, esetleg döntőbíróra lehet szükség. Három esetben - a szakszervezetek felhívásainak közzétételével, az elhelyezési igényeikkel, az üzemi tanácsi választások költségeivel, az együttdöntési jog érvényesülésével kapcsolatos viták során a törvény kötelezővé is teszi a döntőbíró igénybevételét. A jogi keretek tehát adottak voltak. A máshol jól bevált szervezetek létrehozására eddig a forráshiány miatt nem volt lehetőség. (Folytatás a 5. oldalon) Perelik a Tele-Coopot Százharmincnégy igénylő Körösladányban Körösladányban a szolnoki Tele-Coop Kft. 134 megrendelője a többszöri határidő-módosítás után már nem bízik abban, hogy valaha is a cég otthonába beköti a kábeltévét. Ezért megbízták dr. Dobó Sándor szeghalmi ügyvédet, hogy peres úton próbálja meg visszaszerezni a lakásonként befizetett 20-25 ezer forintot. Dr. Dobó Sándor mondta, hogy a Tele-Coop tavaly tavasszal és nyáron mérte fel az igényeket. A munkákat 1995. novemberében kellett volna elkezdeni és azt folyamatosan végezni. A megrendelőkkel egy blanketta-jellegű szerződést kötöttek, amely egyértelműen a vállalkozó előnyét célozza meg. Kihasználták a megrendelőknek azt az igényét, hogy szeretnének modernebb tájékoztatási szolgáltatáshoz jutni. Júliusban a művelődési házban a körösladányiak szerették volna megtudni, hogy a szerződéstől való elállásuk esetén mire számíthatnak, eddig milyen költségei merültek fel a vállalkozónak. Sajnos ezt nem tudhatták meg, mivel a cég képviselői közül senki sem jelent meg. (Folytatás a 3. oldalon)