Békés Megyei Nap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
A református templomban kezdődött Millecentenáriumi ünnepi megyegyűlés A Békés Megyei Millecentenáris Emlékbizottság a honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésére összeállított programsorozatban kiemelt eseményként jelöli az augusztus 31-én Vésztő-Mágoron tartott millecentenáriumi ünnepi megyegyűlést, melynek keretében a történelmi emlékhelyen került sor Szent László király szobrának felavatására. Még az eső sem tudta elmosni az ünnepség fényét. Egy napra Békés megye központja lett Vésztő, a rossz időjárás miatt azonban meg kellett változtatni a helyszíneket. Az ünnepi megyegyűlést szokatlan helyszínen, a református templomban tartották. A szoboravatás helyszíne Mágor volt, a kulturális programok pedig a Sinka István Művelődési Házban zajlottak. De kövessük az eseményeket... Szombaton tíz óra előtt a templom kapujában fogadta a megye 74 településéről érkező vendégeket dr. Simon Imre, Békés Megye Képviselő-testületének elnöke, dr. Bili István főjegyző és Kaszai János, Vésztő polgármestere. Miután megtelt a templom, felhangzott a Himnusz, amelyet Sinka István, Pusztaszer megszállása című verse követett, dr. Simon Imre a következő szavakkal nyitotta meg az ünnepi ülést: - Örömmel és tisztelettel köszöntöm mai nyilvános ünnepi megyegyűlésünk valamennyi résztvevőjét. Szeretettel köszöntőm külföldi testvérmegyéink (Arad, Bihar, Hargita, Kovászna, az angol Hereford, az olasz Sardegna és a spanyol Caceres megyék) delegációit, akik megtisztelték jelenlétükkel ünnepségünket. Külön köszöntöm dr. Vastagh Pál urat, a Magyar Köztársaság igazságügy-miniszterét, megyénk országgyűlési képviselőjét, Kaszai János urat, Vésztő nagyközség polgármesterét. A köszöntő után az elnök ismertette a programot, melynek középpontjában a Békés Megyei Közgyűlés nyilvános ülése és Szent László szobrának felavatása áll. Rövid megnyitóbeszédében köszönetet mondott a vendéglátó településnek, s személy szerint Kaszai Jánosnak, aki a testület kérésének eleget téve helyet adott az ünnepi ülésnek, majd átadta a szót Vésztő polgármesterének. (Folytatás a 4. oldalon) Tanévnyitó borús ég alatt Az a kérdés foglalkoztat mindnyájunkat, milyen év vár ránk? - tette fel a szónoki kérdést Szöllősi Istvánná országgyűlési képviselő Szarvason, a városi tanévnyitó ünnepségen szeptember első napján. A város főterét betöltő sokaságot - szülőket, diákokat, pedagógusokat - nem hagyta sokáig kétségek között a választ illetően. Előbb a gyerekeknek mondta el, hogy ez az iskolaév szomorkás lesz, nem csak azért, mert a diákoknak mindig szomorkás a tanévnyitó, hanem azért is, mert évről évre romlanak a tanulás feltételei. A szülőknek sem jósolt ennél kedvezőbbet a képviselő, a szülőknek, akiknek már eddig is mélyen a zsebükbe kellett nyúlni, hogy a kötelező és ingyenes oktatást finanszírozni tudják. A pedagógusoknak - fejezte be a választ - olyan nehéz lesz ez az év, mint eddig bármelyik. Rövid aktuálpolitikai eszmefuttatásban arról szólt, hogy mindig a közalkalmazotti réteg a legjobb adófizető, s az ezekből is tükröződő visszásságok megszüntetése helyett az oktatás finanszírozását szorítják. Beszéde végén Szöllősi Istvánné felvillantotta a felhők fölötti, mindig kék eget, jó példának hozva a Xéniaklubot, mely ez évben a Pedagógus Szakszervezettel közösen meghirdeti az év tanára címért folytatott versengést. (Folytatás az 5. oldalon) Egy 75 éves iskola az időben A megszokottnál is ünnepélyesebb hangulatban került sor vasárnap délelőtt Újkígyóson a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet tanévnyitójára, ugyanis a Wenckheimkastélyban az intézményalapítás 75. évfordulója jegyében kezdődött az 1996/97-es tanév. A jubileumi tanévnyitóra meghívást kaptak az öregdiákok is, akiknek az ünnepséget követően lehetőségük nyílt az iskola mai munkájának és tanműhelyeinek megismerésére. Dr. Komáromi Sándor igazgató köszöntőjében a szabadkígyósi iskola múltja mellett a Békés megyei mezőgazdasági képzés történelmét is felidézte, melyben mérföldkőként említette Tessedik Sámuelnek a XVIII. században Szarvason alapított gyakorlati gazdasági iskoláját, a Földművelésügyi Minisztérium által 1896-ban Békéscsabán létrehozott Földműves Iskolát (később Magyar Királyi Mezőgazdasági Iskolát), az 1898-ban megszervezett Mezőgazdasági Népiskolát és a szabadkígyósi, valamint az orosházi intézetek jogelődjét, az 1921-ben alapított, négyéves képzési idejű, Magyar Királyi Állami Felső Mezőgazdasági Iskolát A közelmúltról szólva, többek között az 1993-94-ben újraindult érettségit adó képzést az 50 hektáros tangazdaságot az állattartó telepet valamint a konzerv tanműhelyt említette. (Folytatás a 3. oldalon) III. évfolyam 204. szám (710. lapszám) Tragédia a sarkadi cukorgyárban Nem sokkal a szombati műszakkezdés után karbantartás közben a sarkadi cukorgyárban szén-monoxid mérgezés következtében meghalt Soproni Lajos (31 éves) és Sebestyén Mihály (28 éves) munkás, míg Szegedi Albertet (37 éves) válságos állapotban szállították a megyei kórházba. A gyulai tűzoltókat 6.41-kor riasztották, akik 6.56-kor már a helyszínre érkeztek - mondta el lapuknak Bay Ferenc főtörzszászlós, aki szolgálatvezetőként irányította az akciót. Mint elmondta, a bejelentéskor még nem volt számukra világos, milyen balesethez vonulnak, ezt már Sarkad felé száguldva a tűzoltóautó rádiósa tisztázta. Ennek megfelelően a műszaki mentéshez gázálarcban, sűrített levegőt tartalmazó palackokkal a hánakon láttak neki a tűzoltók, akiknek a munkáját nehezítette, hogy 4-5 méter átmérőjű és 20 méter hosszú tartályban lévő keverőlapátok miatt csak nagy nehézségek árán tudták a sérülteket kiemelni. A tűzoltókkal egyszerre érkező, szintén gyulai és csabai mentősök azonnal hozzáláttak az eszméletüket vesztett sérültek újraélesztéséhez, ám ez csak Szegedi Albert esetében járt sikerrel. Bay Ferenc visszaemlékezése szerint a három sérült kiemelése nem vett igénybe tíz percet sem. Ahogyan a mentést végzőknek az ott dolgozók elmesélték a történteket, a tartályba leereszkedő első munkás azonnal rosszul lett, majd a segítségére siető második karbantartó is eszméletét vesztette. Egy meg nem nevezett harmadik munkás - látva a történteket - segítségért szaladt. Vélhetően ennek nyomán riasztották a tűzoltókat és a mentőket, míg Szegedi Albert egy festékszórásnál használatos maszkot vett magára és kötelet kötött a derekára, így ereszkedett le a tartályba. A tűzoltók a derekáról leoldozott kötéllel találtak rá, ami arra enged következtetni, hogy az egyik sérültre szerette volna ráhelyezni a kötelet, ám eközben elájult. Ugyancsak a tűzoltóktól származó információ, hogy a karbantartó által használt maszk semmilyen védelmet nem nyújtott a mérgező gáz ellen. (Folytatás a 3. oldalon) Ez a hatalmas főzőedény vált szombat reggelre halálkatlanná KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Tanévnyitó a szeretet jegyében Köznyelv helyett a Biblia nyelvén beszéljenek „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” - János evangéliumának 13. fejezetéből idézett Káposzta János esperes, püspökhelyettes szombaton délután Orosházán, a helyi evangélikus templomban annak kapcsán, hogy a helyi gyülekezet ünnepélyesen is átvette az önkormányzattól a korábbi II. sz. általános iskolát, új nevén az Orosházi Evangélikus Általános Iskolát. (Folytatás az 5. oldalon) A tanévkezdő kisiskolások áhítata nyári attila felvétele Várják a rokkanttörvényt A Gyulai Mozgáskorlátozottak Egyesületének körösladányi csoportja augusztus 31-én, szombaton délelőtt tartotta éves rendes közgyűlését a helyi dr. Asztalos Miklós Művelődési Házban. Sárréti Istvánné csoportvezető arról számolt be, hogy a 350 tagú csoportból az idén eddig 18-an kaptak lakás-akadálymentesítési állami támogatást, illetve egy sorstárs jutott gépkocsi-beszerzési támogatáshoz. Gál Ottó, az egyesület elnöke hangoztatta, hogy alapszabályukat régen fogadták el, ezért célszerű lenne, ha az október 17.-én Gyulán tartandó küldöttgyűlésük ezt módosítaná. A jövőben a rászorult tagok támogatására szociális keretet hoznának létre, a vezetőségi tagoknak tiszteletdíjat fizetnének, ha ők a saját gépkocsijukat használják, akkor részükre üzemanyagköltséget is térítenének. A módosításban az egyesület vállalná, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége - a MEOSZ - döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. (Folytatás az 3. oldalon)