Békés Megyei Nap, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

1997. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Irodalmi est a Márványban Szíva Bea, Pántya Rita és Kiss Zsuzsa­­ a Békéscsabán működő alapítványi színiiskola első éves hallgatói. A három diáklány kedden este a békéscsabai Márvány cukrászádában adott elő nagy sikerű, humorral fűszerezett irodalmi műsort NYÁRI ATTILA FELVÉTELE Gyula - Sarkadról szemlélve (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Imre szemében Gyula egy, a megyében példátlan polgári tradí­ciókkal rendelkező szép város, csodás fürdővel, megyei kórház­zal, megyei bírósággal, húskombi­náttal, ebből adódóan az értelmi­ség igen kedvező koncentrációjá­val. S hogy mi köti össze a két vá­rost? teszi fel a kérdést Tóth Imre. Négy híd (2 közúti és 2 vasúti) mel­lett a történelmi hagyományok, s a közös célok, mint például a határ­menti kistérségi együttműködés fejlesztése, az Alföld-Fiume szállí­tási útvonal megteremtése. Ezen célok megvalósításáért kell közö­sen munkálkodni. DAL Szociális kerekasztal Három Békés megyei kistérség - Szeghalom, Mezőkovácsháza és Orosháza - mintegy 30 településének szociális szakemberei találkoztak tegnap délelőtt az orosházi polgármesteri hivatalban. A tanácskozás - mely a Szociális Kerekasztal nevet viselte - témája a kistérségi szociá­lis program idei megvalósítása volt, melyet Szerafin József, a népjóléti tárca intézményi és szolgáltatási főosztályvezetője ismertetett. Mint Szerafin József elmondta, az immár hat esztendőre visszatekin­tő program fő célja a szociális alap és a szakosított ellátások inf­rastruktúrájának megteremtése, korszerűsítése, bővítése, a lakos­ság megélhetését javító komplex szociális programok szervezése, szociális munkahelyek teremtése, illetve új típusú szociális tevé­kenységek felkarolása. A projekt alprogramokat is magába foglal, ilyen például a szociális földprog­ram. A pályázat meghívásos, me­lyen megyénkből a fent említett három kistérség vehet részt. A kis­települések által benyújtott pályá­zatok - melyek beküldési határ­ideje május 15-e - a térségmene­dzserek koordinálásával készül­nek, akik többnyire a centrumvá­rosok polgármesteri hivatalainak szociális szakemberei közül ke­rülnek ki. A jelenlévők megtudták, hogy egy kistérségre hozzávetőlegesen 15 millió forint jut, azaz a támo­gatások reálértéke megfelel a ta­valyinak. Az elbírálás során első­sorban a kérelem indokoltságát, szakmai minőségét veszi figye­lembe az erre a célra felállított szakbizottság. Az a pályázó nem számíthat támogatásra, aki nem számolt el a korábbi minisztériu­mi pénzekkel, illetve elszámolását nem fogadták el - hangsúlyozta Szerafin József. K. Gy. Zöld szívet kapott a polgármester „A mi községünk. Vésztő a Sárrét egyik - számunkra legkedvesebb - települése. Mindentől távol a Körös holtágai között fekszik. Mondhatjuk, csak a madarak talál­ják meg. Mi mégis nagyon büsz­kék vagyunk rá, hiszen ez a táj a mi fölnevelőnk; nem mindegy, mi­lyen a környezete. A Zöldszíves Polgármester pályázatra azért küldjük el javaslatunkat, mert Ka­szai János polgármester is - ne­künk Jani bácsi - az első zöldszí­ves megmoccanásunktól kezdve felfigyelt tevékenységünkre és ahol tudott, segített nekünk. Ebben az évben ő is jelentkezett a Zöld­szív Ifjúsági Természetvédő moz­galomba és akkor jött a zöld­­szívküldi.” Ezzel a bevezetővel készült el az a kilencoldalas pályá­zati anyag, amelyet a vésztői Pla­tán Zöldszíves Csoport tagjai - 44 fő - a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom orszá­gos pályázati felhívására készített. A gyerekek pályamunkájukban többek között leírták, hogy a köz­ségben a beruházások, felújítások mindig a környezetvédelmi szem­pontok figyelembevételével ké­szülnek. A szép és egészséges kör­nyezet megóvása ma már elsődleges szempont Vésztőn. A Platán Zöldszíves Csoport mozga­lommá fejlesztette ezt az igényt, melynek élére a gyerekek hívására - mint egy zászlóvivő - maga a polgármester állt. A gyerekek leír­ják, mennyi mindenben segítette őket Kaszai János. A pályamű egy helyen úgy fogalmaz, hogy a pol­gármester nagymértékben hozzá­járul az egészséges környezet megteremtéséhez. Ezért is érzik úgy, ha valaki megédemli a Zöld­szíves Polgármester kitüntető cí­met széles e hazában, akkor az az ő Jani bácsijuk. Az ízlésesen összeállított pályázati anyag - sok képpel - elérte célját. A beérkezett több száz pályamű közül a vésztőit ítélte a zsűri a legjobbnak, így 1997-ben a Zöldszíves Polgármes­teri címet Kaszai János, Vésztő polgármestere vehette át a napok­ban Budapesten az ELTE díszter­mében. Természetesen a cím kijá­rói, a gyerekek társaságában. A dolog nem mindennapi kü­lönlegessége, hogy eddig Magya­rországon két polgármester nyerte el a Zöldszíves Polgármester cí­met, ebből az egyik Kaszai János, Vésztő polgármestere. Oravszki Ferenc A vendégváró Gyomaendrőd A közelmúltban megnyílt gyoma­­endrődi Tourinform-iroda számára az Utazás ’97 kiállítás az első be­mutatkozási alkalmat jelentette. Ta­pasztalatukról Lizák Szilvia iroda­vezetőt kérdeztük. Lizák Szilvia elmondta, hogy az első két szakmai napon sikerült olyan szakemberekkel megismer­kednie, akik jelentős szerepet tölte­nek be az idegenforgalomban. Vél­hetően ők a jövőben tudnak turistá­kat a városba hozni. A három kö­zönségnapon nagy érdeklődést ta­pasztalt. Őt is meglepte, hogy a vá­rosról a legtöbben már hallottak va­lamit, örültek, hogy Gyomaendrőd képviselteti magát a kiállításon. So­kan ígérték, hogy nyáron felkeresik a Körös-parti várost. Az irodavezető véleménye sze­rint Gyomaendrőd leginkább érin­tetlen természetével, a védettséget élvező területével, a folyóval, a holtágaival vonzza a látogatókat. A vendégek kíváncsiak az Európában páratlan motormúzeumra és az or­szágban egyedülálló Kner Nyom­daipari Múzeumra is. A város elfo­gadható áron nyújt kellemes pihe­nést. Terveikről szólva Lizák Szil­via elmondta, hogy legközelebb április közepén a békéscsabai és a kecskeméti idegenforgalmi ki­állításon vesznek részt. M. L. A nyomdaalapító leánya (Folytatás az 1. oldalról) A családban megtanulta a mun­kakultúrát, Lipcsében - a köny­ves szakma fővárosában - pedig az európai könyvkötészetet. A század első felében a gépi könyv­­kötészet és a csökkenő fizetőké­pesség miatt romlott a munka mi­nősége. Lipcséből hazatérve bu­dapesti műhelyében Kner Erzsé­bet visszatért az eredeti kézi technológiához, ez rövid időn be­lül meg is hozta a gyümölcsét. Miután 1949-ben kivándorolt Amerikába, ott egy nagy könyv­tár ősnyomtatványainak a bekö­tését bízták rá, ezzel a munkájá­val hamar letette a névjegyét Chicagóban. Dr. Erdész Ádám megfogal­mazta, ezzel a kiállítással Kner Erzsébet az őt megillető méltó helyre került a magyar iparművé­szetben. A tárlat egy hónapig te­kinthető meg a Kner Nyomdaipa­ri Múzeumban. M. L. Népdalénekes reménységek versenye Békéscsaba önkormányzata városi népdaléneklési versenyre várta tegnap a megyeszékhely általános iskolásait a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók Termébe. Tegnap több mint száz dalos kedvű kis pacsirta versengett a nívós szak­mai zsűri előtt. A zsűri elnöke Rázga József Erkel-díjas kar­nagy, a csabai zeneművészeti szakközépiskola szülőatyja volt, társai a munkában pedig­­ dr. Sárhelyi Jenőné, aki jelenleg a KCSSF tanára és Téglás Ferenc népzenész, zenetanár, a Téglás­együttes vezetője­­ voltak. A díjkiosztó ünnepségen Téglás Ferenc adott ízelítőt előadó­művészetéből. Az 1-2. osztályo­sok kategóriájában a zsűri Szabó Sárát ítélte a legjobbnak, a máso­dik Kmotricza Anita, a harmadik pedig Nagy Petra lett. Mindhár­man a belvárosi iskola tanulói, ez az iskola hozta el ebben a kategó­riában a csoportos második díjat is. A 3-4. osztályosoknál a belvá­rosi iskola csapata lett az első, szólóban Rózsa Gerda, a máso­dik helyezést pedig Nagy Szilvia érte el. Mindketten a belvárosi is­kola tanulói. Az 5-6. osztályo­soknál a csoportos kategóriában a katolikus általános iskola, vala­mint a József Attila Általános Is­kola érte el a harmadik helyezést. Az ezüstérmen a belvárosi és a 2. számú iskola osztozik. Szólóban Dénes Edit (9. számú iskola) és Mokrán Melinda (Madách isko­la) lettek a harmadikok, a máso­dik helyezést pedig Domokos Mariann (2. számú iskola) érte el. A legnagyobbaknál Farkas Éva (József Attila iskola) lett a harmadik és hárman állhattak a dobogó felső fokán: Újházi Gyöngyi, Galambos Hajnalka (2. számú iskola) és Gera Anita (bel­városi iskola). V. A. BÉKÉS MEGYEIM? 3 Gazdaságfejlesztés amerikai segítséggel Gyors reagálású projekt Gyomaendrődön Gyomaendrődön a Katona Jó­zsef Városi Művelődési Köz­pontban tegnap az amerikai gyors reagálású projekt harma­dik egész napos műhelymunká­jára került sor. A munka szüne­tében Marion T. Bentley, az Utah Állami Egyetem gazdasági professzora, dr. Dávid Imre pol­gármester és Selmeczi László, a megyei munkaügyi központ munkatársa sajtótájékoztató ke­retében szólt a projekt lényegé­ről. Selmeczi László az előzmé­nyekről elmondta, hogy a mun­kaügyi központ és a város pol­gármesteri hivatala a kistérség gazdasági fejlesztésére sikeres közös pályázatot nyújtott be az USA Munkaügyi Minisztériu­mához és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésért ügy­nökségéhez. A kísérleti gazda­ságfejlesztési projekt két sza­kaszból tevődik össze. Az első szakasz négy egynapos műhely­munkából áll, ahol a résztvevők feltárják a kistérség gazdaság­­fejlesztési alaptényezőit és lehe­tőségeit, most az ötletek megfo­galmazásánál tartanak. A követ­kező alkalommal egy-két ötletet választanak ki részletes kidol­gozásra. A második szakaszban a kijelölt ötletek megvalósítását tervezik, erre is pályázatot nyújthatnak be az USA Munka­ügyi Minisztériumához és az említett ügynökséghez. Marion T. Bentley arról szólt, hogy a gyors reagálású projekt több programot valósít meg, az egyik a kistérségek fejlesztése. Ezt a módszert - kollégájával együtt - az Utah Állami Egyete­men dolgozták ki. Alkalmazták az USA elmaradott térségeiben, Dél-Amerikában, jelenleg Ma­gyarországon kívül hasznosítják Cseh- és Lengyelországban is, és érdeklődik iránta Bulgária, Románia és Macedónia is. Hazánkban 13-14 kistérség­ben dolgoznak a programon, va­lamennyi helyszínen a munká­nak ugyanabban a fázisában tar­tanak. Gyomaendrődön a részt­vevők nagy elkötelezettségét ta­pasztalta, ebből következően a gyomaendrődi projekt az egyik legjobb Magyarországon. A Békés Megyei Nap munka­társának kérdésére válaszolva kifejtette, a gyors reagálású pro­jekt a program megvalósítását részletesen támogatja. Ha­­ pél­dául­­ a következő szakaszban sikeresen pályázik Gyomaend­rőd, akkor tíz-húszezer dollárt kaphat és ehhez az összeghez már könnyebb hazai forrásokat is találni, illetve a projekt vég­eredményeként az amerikai ma­gántőke is megjelenhet. Dr. Dávid Imre a legfonto­sabb kérdésnek azt nevezte, hogy a programra rá tudják-e hangolni a vállalkozókat, az in­tézményeket, tudnak-e közös jövőképet kialakítani. Selmeczi László a sajtótájékoztatót azzal zárta, hogy a projekt anyagi for­rása véges, de magát a módszert igyekeznek minél szélesebben elterjeszteni. M. L. Marion I. Bentley, a projekt egyik kidolgozója NYÁRI ATTILA FELVÉTELE Csabai közgyűlés: emelkedő térítési díjak A békéscsabai önkormányzat tes­tületi ülésének résztvevői megál­lapították az élelmezési nyers­anyagköltségeket és megalkották a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati ren­deletet, mely április 1-jén lép ha­tályba. A nyersanyagköltségek emelése a bölcsődéskorúak eseté­ben 20 százalékos, a közoktatás­ban 15-16 százalékos, az idősko­rúak ellátása esetében pedig 5,3 százalékos étkezési térítési díj­emelkedést fog indukálni. Az új nyersanyagköltségek szintén ápri­lis 1-jétől lépnek életbe. A térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló rende­let is terítékre került tegnap, mely­nek részlete­it a Heti Mérlegben teszi közzé a testület. Az általános iskola első osztá­lyosainak beiskolázása két lép­csőben történik: az előkészítési­­igény felmérési szakaszt követően a közgyűlés dönt az indítható osz­tályok számáról iskolánként. Az osztályok minimális létszámát 25 főben állapították meg, ez alól csak néhány speciális helyzetben lévő intézmény a kivétel. A foga­dó iskolák a következők: 3. szá­mú, Szent László utcai, Mezőmegyer, 9. számú és a Ma­dách Utcai Általános Iskola. Az iskola április 10-éig értesíti írás­ban a szülőket a felvételről, illetve az átirányításokról. A gyermekek behatásának az időpontja: április 17-18., a pótbeíratások pedig áp­rilis végén lesznek. A városatyák még a februári közgyűlésükön úgy határoztak, hogy elrendelik a felügyelőbi­zottság és a kórháztanács létreho­zását, tegnap azonban újból fel­lángoltak a viták. A kérdés az volt, hogy a felügyelőbizottság egy gazdasági, pénzügyi kont­rollcsoportként működjék-e, vagy a stratégiai kérdésekben ké­szítsen különböző rövid és hosszú távú koncepciókat? Hosszas vita után amellett vok­soltak a képviselők, hogy kont­rollként működjön a felügyelőbi­zottság, s a közgyűlés érintett bi­zottságai pedig dolgozzák ki a kontrollbizottság feladatait, mű­ködésének alternatíváit. A Népjóléti Minisztérium pá­lyázati felhívása alapján lehe­tőség van „a szociális intézmény­­hálózat egészségügyi szerkezet­­átalakításhoz kapcsolódó fejlesz­tésre” azoknak a kórházaknak, amelyek aktív kórházi ágyszám­­csökkentést hajtanak végre. Az elnyerhető összeg a program megvalósítási költségeinek leg­feljebb a 70 százaléka. A további költségeket saját forrásból kell előteremtenie a pályázónak. (A saját rész a meglévő ingatlan.) A város önkormányzata ezért levél­ben fordult dr. Cser Ágneshez, az OEP főigazgatójához, melyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóságát kéri a 40 ágyas ápolási osztály működési költségeinek befogadását és fi­nanszírozását az egészségbiztosí­tástól. Cser Ágnes válasza a köz­gyűlésig nem érkezett meg, ezért tegnap a városatyák úgy döntöt­tek, hogy élnek a Népjóléti Mi­nisztérium pályázati lehetőségé­vel és a pontos számítások is­meretében a következő közgyű­lésükön döntenek majd az időskorúak gondozóházának ki­alakítása ügyében. A Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet főigaz­gatója beadványt nyújtott be és anyagi támogatást kért a kórház mellé építendő nyugati típusú nyugdíjas apartmanház projektjé­nek elkészítéséhez. A tavaly szeptemberi közgyű­lés úgy döntött, hogy elvileg tá­mogatja a nyugdíjas apartmanház megvalósítását, tegnap azonban úgy döntöttek, hogy anyagilag nem támogatják az objektum ma­kettjének elkészíttetését. A to­vábbiakban - a bejelentések után - zárt ajtók mögött tárgyaltak a képviselők a vagyoni ügyekről és áttekintették a szilárd hulladék­­szállítási szerződéseket. V. A.

Next