Békés Megyei Nap, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

1997. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Premier, avagy ilyen színház az élet sója Mesemusical ősbemutató egészen másként A színháznézőt olykor meglepő helyzetbe hozza az élmény, vagy kissé tudákosan mondva: az ér­zelmileg átélt történés, ami fent a színpadon lejátszódik. Persze, a­hogyan ebben a legmeghatáro­zóbb, már ami az élmény fokoza­tát illeti. Nos, nem tudom, hánya­dik fokozatban kerültem a Konter-Háy-Király szerzőhár­mas mesemusicaljének elő­adásán, úgy a középtájon, de az a bizonyos meglepő helyzet en­gem is elért. Nem történt ugyan semmi különös, csak éppen fél­hangosan megjegyeztem: a hét­százát, ez színház! Le is írtam gyorsan a sötétben egy papír­cetlire, hogy el ne felejtsem a sa­játos pillanatot, ahogy A só­ t ün­nepeltem. Csupa törekvés, csupa ötlet ez a varázslatos másfél szín­házi óra, s hogy gyerekeknek szóló történet-e igazán, nem is tudom. Hiszen a mese a legtanul­ságosabb műnemek egyike, me­sékben sohasem győzhet a rossz, mesékben csak a jó lehet győztes, a tiszta ember, és az elűzött ki­rálylány mindig megtalálja szíve párját, a szerelmes királyfit, és a boldogság kisugáraz egész né­pükre ott. Mint ebben A jó-ban is, mely az idei békéscsabai szín­házi évad egyik legjelesebb ese­ménye. De hát miért is az? Hogyan lett ebből a jól megírt, már a Grimm­­mesékből jól ismert történetből „varázslatos másfél óra”? Hiszen a kiindulás helyzete itt is leg­alább olyan hihetetlen, mint tra­­­­gikus testvérében, a Lear király­ban, melyet Shakespeare Vilmos úr írt meg a világirodalom reme­kének az 1600-as évek elején: felteheti-e egy királyi atya a kér­dést, hogy három lánya közül ki szereti jobban, mert azé lesz a trón és az ország? Nem teheti fel, de fent, a színpadon mégis felte­heti, a Lear király történetében és A só-ban is, hogy az atyát igazán szerető legkisebb lány kapzsi testvérei és a szeretetet félreértő atya elűzhesse, hogy onnan visszatérve, megfényesedhessen az igazság, és mi, nézők azt mondhassuk: a hétszázat, ez szín­ház! De hát, kérdezem újra, miért is az? A válasz végeredményben olyan kézenfekvő: mert A jó előadására megint összejött egy nagy csapat, tehetséges, a szín­házért (láthatóan) mindenre ké­pes ifjú és nem annyira ifjú mű­vészek csapata; került hozzá egy színpadérzékeny rendező, Karczag Ferenc, aki merész ötle­tekkel a modern mozgás- és lát­ványszínház kifejező erejét is idehozta, és a kórust (hét kitűnő lány!) táncban-szavakban szinte főszereplővé emelte. Kellett hoz­zá egy Gajdos Ferenc is, aki ko­­reográfusi tehetségét és gazdag fantáziáját hozta, kellett a még főiskolás, de már most jól építkező Deák Dalma Réka dísz­lettervező, hogy szolgálja az előadást, és Papp János jelmezei is kellettek, ezek a decensen mér­téktartó, karaktert kiemelő ruhák, talán éppen a reneszánsz világá­ból, hogy hozzátegyék a maguk értékeit az előadáshoz. És színészek kellettek hozzá, és találtak hozzá színészeket eb­ben a mind jobban bontakozó csabai színházban, ahol (annyi túlélési gond közepette, vagy ta­lán éppen azért) nagy dolgok kezdenek formálódni. Ne kiabál­juk azonban el, türelem, munka és tehetség: ezek viszik majd to­vább. Szóval a szereplők, akik között nem is olyan nehéz rálelni a tehetségekre, akikről (ezt na­gyon hiszem) sokat hallunk még, akik ha a jó sorsuk is úgy akarja, messzire juthatnak ezen a rögös­kínos, de boldogságot is rejtő pá­lyán. Úgy látszik, a Debrecenből jött és a csabai főiskolán színé­szetet is tanult Vékony Anna eb­ben a műfajban is képes valami sokkal többre, itt a legkisebb ki­rálylány szerepében formálta meg a szavak, a mozgás, a lélek­ből érző tisztaság szépségeit. Partnere, az ifjú Tege Antal már volt Vajk is, és most mesekirály­fi, nyílt tekintetű színész. Lehet olyan király is, mint Szőke Pál eb­ben a mese-Lear-ben, milyen esz­­köztelen és milyen hatásos! Végül is mindenkit felsorolhatnék, a két királylány-testvért, Kara Tündét és Nagy Erikát mindenképpen, Csizmadia Éva öregasszonyát is, a fiatal Kara Mihályt is, a két nő­jelöltet, Jancsik Ferencet és Ács Tibort, a kis Dobó Tímea komikai villanásait, így kerek a történet, amire azt kell mondani, hogy: „a hétszázat, ez színház volt!” És a só? Az ilyen színház az élet sója, maradjunk annyiban. Sass Ervin „Nincs világ, csak vele” - mondja a királylány és igaza van. Szőke Pál, Vékony Anna, Tege Antal veress erzsi felvétele „Mezőhegyes” újra Mezőhegyes város képviselő­testülete a március 25-ei ülésén 430 millió 76 ezer forint bevétel­lel és 413 millió 537 ezer forint kiadással egyhangúlag elfogadta az 1996. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló beszámolót. Ezt követően a testület Kassai Béla polgármester beszámolóját hallgatta meg, melyben elhang­zott, a lakosság mintegy 30 szá­zaléka részesül közvetlen módon szociális jellegű juttatásban, de gyakori az is, hogy egy személy több ellátási formát is igénybe vesz, ha anyagi helyzete megkí­vánja, vagy egészségi állapotánál fogva rászólni. Mint arról már korábban hírt adtunk, nemrégiben a Parabola Egyesület kimondta jogutód nél­küli megszűnését, s vagyonát át­ruházta az önkormányzatra. Ezen az ülésen került sor a Mező­­hegyesi Városi Televízió Köz­hasznú Társaság megalapítására. Az önkormányzat, mint alapító, kinevezte a kht. vezetőségét, melynek Zsótér Mihály lett az ügyvezetője. A képviselő-testület majd négyéves szüneteltetés után úgy döntött, hogy áprilistól újra indít­ja a „Mezőhegyes” című havi­lapot. Az újság szerkesztésével lapunk munkatársát, Szabó Mi­hályt bízták meg. Az ülést a vá­rosi televízió egyenes adásban közvetítette. M. Sz. M. Javuló gazdálkodás Szarvas város képviselő-testület­ének soros ülése dr. Demeter László bejelentésével kezdődött, miszerint a Hungarotel szakem­berei az utolsó pillanatban le­mondták az ülésen való részvé­telt, ahol a lakosságot (is) tájé­koztatták volna a telefonfejlesz­tés állásáról. A polgármester saj­nálattal vette tudomásul ezt a döntést, de kifejezte azon remé­nyét, hogy a sokakat érintő és ér­deklő témában hamarosan sor ke­rül a tájékoztatásra. Következő - előre vett - napi­rendi pont a könyvvizsgáló je­lentése volt az önkormányzat 1996-os évi zárszámadásáról. Dózsáné Farkas Márta írásbeli kijelentését szóban kiegészítve úgy fogalmazott, sokat javult a város gazdálkodásának színvo­nala. Az előző évi hibákat kikü­szöbölte a testület, a hivatal, s a mostani zárszámadás már a tör­vényeknek, jogszabályoknak megfelelő volt. Viszonylag stabil a város pénzügyi helyzete, de az egyen­súly további megtartása érdeké­ben az intézmények működési rendszerének átvizsgálására szükség lenne - mondta a könyv­­vizsgáló. Hibájául rótta még fel az önkormányzatnak a belső el­lenőrzés nem megfelelő - bár ja­vuló - színvonalát. Hiányolta a hosszabb távú gazdasági, fejlesztési progra­mot, melyre a képviselők egy része úgy reagált, hogy nem hosszabb távra, de egy évre elő­re is nehéz tervezni, hiszen a Magyar Köztársaság kormánya nem teremt ehhez az önkor­mányzatoknak kiszámítható fel­tételeket. A képviselők közt volt olyan is, aki ennek ellenére szükségesnek ítélte a hosszabb távú koncepciót. A testület végül elfogadta a könyvvizsgáló megállapításait, s azt is, hogy intézkedési tervet ké­szítsenek a júliusi testületi ülésre a mostani hiányosságok orvoslá­sára, valamint a decemberi ülésre összeállítanak egy hosszú távú stratégiai tervet. T. L. Eleki vita a tévéről és az ünnepségről A napirendi pontok megtárgyalása előtt két képviselő kért szót a legutóbbi eleki képviselő-testületi ülésen. Gál István Elek azt a meglátását tette szóvá, hogy szerinte az Elek Tv politikailag nem kiegyensúlyozottan tájékoztat, Hotya Péter pedig azt kérdezte: az 1848. március idusára emlékező helyi ünnepséget miért egy nappal március 15-e előtt rendezték meg a kisvárosban? Mind­két felvetés jókora vitát kavart. Gál István Elek arra kérte a testü­letet, hogy foglaljon állást a tes­tület arról, hogy az Elek Tv poli­tikailag kiegyensúlyozottabb mű­sort szerkesszen. Mondandóját arra alapozta a képviselő, hogy a televízió munkatársai - meglátá­sa szerint - csak kormánypárti és munkáspárti képviselőket szólal­tatnak meg. Az angol közszolgá­lati adó, a BBC szerkesztési elve­ire hívta fel a figyelmet a képviselő. Erre reagálva Gura Tamás, a tévét működtető ÉVI Kft. vezetője, a testület tagja el­mondta, nem politikai indokok szerint választ interjúalanyt a médium, hanem azokat a képviselőket szólaltatta meg, akiknek aktuális mondandójuk volt. Nánási Mihály alpolgár­mester óvott a vitától és jelezte, messze vannak még a választá­sok. Ramasz István képviselő le­szögezte, ő nem tolakodott, kér­ték, hogy válaszoljon a tévé kér­déseire. A Békés Megyei Nap érdek­lődésére Zsóri Péter, az Elek Tv vezetője is cáfolta Gál István Elek észrevételét. Végül a szava­zásnál az a felvetés sem kapott többséget, amely kötelezte volna az Elek Tévét a politikailag ki­egyensúlyozott tájékoztatásra és az sem, amelyik nem. Ám Pelle László, a kulturális bizottság el­nöke elutasította, hogy az általa vezetett testület őrködjön a tévé kiegyensúlyozott tájékoztatása felett. Ugyancsak napirend előtt kért szót Hotya Péter, aki azt kérdez­te, miért március 14-én kora dél­után tartották az 1848-as ünnepi megemlékezéseket Eleken és mi­ért nem mondták be, hogy a ko­­szorúzók kit képviselnek. Több képviselő megemlítette, a számá­ra kedvezőtlen időpont miatt nem tudott részt venni a rendezvé­nyen. A hosszú vitában az is felme­rült, hogy minderről a helyi lap szerkesztőbizottsági ülésén szü­letett volna döntés. Ezt az Eleki Krónika felelős szerkesztője ha­tározottan cáfolta, megemlítve, erre hatáskörük sincs. Ramasz István elmondta, szép ünnepség volt az eleki, de inkább iskolai­nak illett be, mint városinak, ami szolgáljon tanulságul, mert min­den más városban a polgármeste­ri hivatalok vállalják magukra ezt a feladatot. Ugyanakkor felhívta a figyel­met, jövőre Eleken lesz a márci­us 15-ei megyei központi ünnep­ség és ennek ünnepi szónoka - ja­vasolta a szabaddemokrata Ka­masz -, a politikai tolerancia je­gyében legyen Orbán Viktor, a Fi­desz - MPP első embere. B. T. Áprilisban minden NAP nyerhet, ha előfizet a Békés Megyei Nap-ra fikciónk legfőbb támogatója a 1MiXsfeü B’J/ujjj/1 Biltwij'jyü BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Színpadon a csabai Voyage A Békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola di­áknapja keretén belül rövid, de nagy sikerű koncertet adott kedden este a Voyage nevű békéscsabai együttes. Ezzel per­sze nem ért véget a rendezvénysorozat, hiszen kedden a szakmai részre helyezték a hangsúlyt, szerdán viszont már a móka, kacagás, vetélkedők jelentették a fő programot NYÁRI ATTILA FELVÉTELE Ruhaipari Napok divatbemutatóval Nagy sikert aratott a hét közepén a békéscsabai ruhaipari szakkö­zépiskolában a Ruhaipari Napok idei kétnapos rendezvénysoroza­ta. Az iskola aerobikcsapatának - mely Miskolcon a területi verse­nyen első helyezést ért el - lenyűgöző bemutatóját csodálhat­tuk meg Béládiné Hajtman Erika vezetésével, majd igen érdekes perceket szerzett a diákoknak a műveltségi vetélkedő, melyen irodalmi, zenei, nyelvészeti, tör­ténelmi, biológiai ismereteikről kellett számot adniuk a csapatok­nak. A IV/B érte el az első helye­zést. Medgyesi Pál régész előadását hatalmas érdeklődés kí­sérte: az előadó a honfoglaláskori férfi és női viselet rejtelmeibe avatta be hallgatóságát. A vers- és prózamondó versenyen Jámbor Ágnes bizonyult a legjobbnak, a sminkversenyen - trópusi smink­jével - Hrabovszki Ilona vitte el a pálmát. A gyöngyfűzés és a virág­­kötészet iránt is nagy volt az érdeklődés. V. A. A szlovákok és a város A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat figyelemmel kíséri a szlovák iskola igazgatói pályázatá­nak sorsát, hisz az intézmény igazga­tójának kinevezése ügyében vélemé­nyezési joga van a testületnek - hangsúlyozta Vozár Márton elnök a kisebbségi önkormányzat szerdai ki­helyezett ülésén a Szlovák Kultúra Házában, melyet a Csabai Szlovákok Szervezetének vezetőségével közö­sen tartottak. Beszámolójában arra is kitért, hogy fokozottabban kívánnak részt venni a települési önkormány­zat és a különböző bizottságok mun­kájában. „Kullogva az események után” ugyan, de szeretnénk, ha a vá­ros 1997-es költségvetésébe vissza­kerülnének a szlovák nemzetiséget is érintő civil szerveződések, klubok, kulturális intézmények anyagi támo­gatásának eszközei. A helyi sajtó és média képviselőinek jelenlétében Lopusnyi Natália szlovák szerkesztő, valamint Ancsin Pálné, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezető elnöke a kisebbségi önkormányzat, valamint a szervezet - a csabai írott és elektronikus sajtóhoz való­­ viszo­nyát, kapcsolatát elemezték keresve a további együttműködés lehe­tőségeit. V. A. A zsidó Húsvét táján is illik arra emlékeztetni, hogy Jézus Krisztus zsidó volt. Akit a római helytartó keresztfán kivégeztetett 33 éves korában. Ma úgy mondanám profánul: koncepciós perben ítélték halálra. Ma­­ újra­­ hangos közéletünk a hazai „zsidókérdéstől". Oka az, hogy az egyik jelentős ellenzéki párt második tisztségviselője, nem mel­lesleg a T. Ház egyik alelnöke a minap a rosszemlékű Rákos Mátyást megemlítve, annak születéskori, zsidó nevét kimondta. Azt is tévesen. És politikailag is tévesen. A zsidó családban született néhai Rákosi Má­tyás és hasonló eredetű „vezérkara” korán vallás- és istentagadó lett. Engels-Marx-Lenin és Sztálin „filozófiáját” követve - ateista. A hata­lom birtokában pedig önmaguk is zsidóüldözők A SZU példáját követendő nálunk is volt ún. „ orvos-per”, majd a cionista-per - előkészületben. A koncepciós perek idején számos zsidó származású, vallású magyar állampolgárt végeztek ki, börtönöztek be, telepítettek ki. Jó politikai „alibi" volt erre az hogy a középkortól kezdve a zsidó­ság adta a magyar gyártulajdonosok bankárok zömét. A reformkor nagy beruházóinak többsége zsidó vallású volt. A legtöbb magyar nagybirtokosnak és arisztokratának megvolt a maga - ahogy akkor mondták - „ házi zsidaja ”, aki a gazdálkodáshoz a tőkét adta. Nem árt tudni, hogy már IV. Béla kiváltságlevelet adott a zsidóknak 1251-ben, s királyi védelemben részesültek Évszázadokkal később pedig, a nem­rég ünnepelt 1848-ban kimondták a zsidók emancipációját. Nyilván e döntéseknek jelentős politikai-gazdasági hátterei voltak annak idején. Mikor 1938-ban a hozott törvény alapján családomnak is nagyszülőkig bezárólag anyakönyvi kivonatokkal kellett igazolnunk hogy nincs nem árja a családunkban, emlékszem, szüleim nem voltak biztosak a dolguk sem. Nagy csalódás lehetett a háború után kivégzett pénzügyminiszter, dr. Imrédy Béla számára, hogy szélsőjobboldali kor­mánytagként egyik nagyszülője bizony zsidó volt. Ezt politikai ellenfe­lei ásták ki az egyik levéltárból. De ma? Ismereteim szerint, néhány kótyagos embert leszámítva, nincsen antiszemitizmus Magyarországon. Tehát ne is nagyon ismétel­gessük ennek ellenkezőjét. De kerüljük el az „áthallásokat” is a politi­kai porondokon! Nemere Gábor

Next