Békés Megyei Nap, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-28 / 73. szám
1997. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Premier, avagy ilyen színház az élet sója Mesemusical ősbemutató egészen másként A színháznézőt olykor meglepő helyzetbe hozza az élmény, vagy kissé tudákosan mondva: az érzelmileg átélt történés, ami fent a színpadon lejátszódik. Persze, ahogyan ebben a legmeghatározóbb, már ami az élmény fokozatát illeti. Nos, nem tudom, hányadik fokozatban kerültem a Konter-Háy-Király szerzőhármas mesemusicaljének előadásán, úgy a középtájon, de az a bizonyos meglepő helyzet engem is elért. Nem történt ugyan semmi különös, csak éppen félhangosan megjegyeztem: a hétszázát, ez színház! Le is írtam gyorsan a sötétben egy papírcetlire, hogy el ne felejtsem a sajátos pillanatot, ahogy A só t ünnepeltem. Csupa törekvés, csupa ötlet ez a varázslatos másfél színházi óra, s hogy gyerekeknek szóló történet-e igazán, nem is tudom. Hiszen a mese a legtanulságosabb műnemek egyike, mesékben sohasem győzhet a rossz, mesékben csak a jó lehet győztes, a tiszta ember, és az elűzött királylány mindig megtalálja szíve párját, a szerelmes királyfit, és a boldogság kisugáraz egész népükre ott. Mint ebben A jó-ban is, mely az idei békéscsabai színházi évad egyik legjelesebb eseménye. De hát miért is az? Hogyan lett ebből a jól megírt, már a Grimmmesékből jól ismert történetből „varázslatos másfél óra”? Hiszen a kiindulás helyzete itt is legalább olyan hihetetlen, mint tragikus testvérében, a Lear királyban, melyet Shakespeare Vilmos úr írt meg a világirodalom remekének az 1600-as évek elején: felteheti-e egy királyi atya a kérdést, hogy három lánya közül ki szereti jobban, mert azé lesz a trón és az ország? Nem teheti fel, de fent, a színpadon mégis felteheti, a Lear király történetében és A só-ban is, hogy az atyát igazán szerető legkisebb lány kapzsi testvérei és a szeretetet félreértő atya elűzhesse, hogy onnan visszatérve, megfényesedhessen az igazság, és mi, nézők azt mondhassuk: a hétszázat, ez színház! De hát, kérdezem újra, miért is az? A válasz végeredményben olyan kézenfekvő: mert A jó előadására megint összejött egy nagy csapat, tehetséges, a színházért (láthatóan) mindenre képes ifjú és nem annyira ifjú művészek csapata; került hozzá egy színpadérzékeny rendező, Karczag Ferenc, aki merész ötletekkel a modern mozgás- és látványszínház kifejező erejét is idehozta, és a kórust (hét kitűnő lány!) táncban-szavakban szinte főszereplővé emelte. Kellett hozzá egy Gajdos Ferenc is, aki koreográfusi tehetségét és gazdag fantáziáját hozta, kellett a még főiskolás, de már most jól építkező Deák Dalma Réka díszlettervező, hogy szolgálja az előadást, és Papp János jelmezei is kellettek, ezek a decensen mértéktartó, karaktert kiemelő ruhák, talán éppen a reneszánsz világából, hogy hozzátegyék a maguk értékeit az előadáshoz. És színészek kellettek hozzá, és találtak hozzá színészeket ebben a mind jobban bontakozó csabai színházban, ahol (annyi túlélési gond közepette, vagy talán éppen azért) nagy dolgok kezdenek formálódni. Ne kiabáljuk azonban el, türelem, munka és tehetség: ezek viszik majd tovább. Szóval a szereplők, akik között nem is olyan nehéz rálelni a tehetségekre, akikről (ezt nagyon hiszem) sokat hallunk még, akik ha a jó sorsuk is úgy akarja, messzire juthatnak ezen a rögöskínos, de boldogságot is rejtő pályán. Úgy látszik, a Debrecenből jött és a csabai főiskolán színészetet is tanult Vékony Anna ebben a műfajban is képes valami sokkal többre, itt a legkisebb királylány szerepében formálta meg a szavak, a mozgás, a lélekből érző tisztaság szépségeit. Partnere, az ifjú Tege Antal már volt Vajk is, és most mesekirályfi, nyílt tekintetű színész. Lehet olyan király is, mint Szőke Pál ebben a mese-Lear-ben, milyen eszköztelen és milyen hatásos! Végül is mindenkit felsorolhatnék, a két királylány-testvért, Kara Tündét és Nagy Erikát mindenképpen, Csizmadia Éva öregasszonyát is, a fiatal Kara Mihályt is, a két nőjelöltet, Jancsik Ferencet és Ács Tibort, a kis Dobó Tímea komikai villanásait, így kerek a történet, amire azt kell mondani, hogy: „a hétszázat, ez színház volt!” És a só? Az ilyen színház az élet sója, maradjunk annyiban. Sass Ervin „Nincs világ, csak vele” - mondja a királylány és igaza van. Szőke Pál, Vékony Anna, Tege Antal veress erzsi felvétele „Mezőhegyes” újra Mezőhegyes város képviselőtestülete a március 25-ei ülésén 430 millió 76 ezer forint bevétellel és 413 millió 537 ezer forint kiadással egyhangúlag elfogadta az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Ezt követően a testület Kassai Béla polgármester beszámolóját hallgatta meg, melyben elhangzott, a lakosság mintegy 30 százaléka részesül közvetlen módon szociális jellegű juttatásban, de gyakori az is, hogy egy személy több ellátási formát is igénybe vesz, ha anyagi helyzete megkívánja, vagy egészségi állapotánál fogva rászólni. Mint arról már korábban hírt adtunk, nemrégiben a Parabola Egyesület kimondta jogutód nélküli megszűnését, s vagyonát átruházta az önkormányzatra. Ezen az ülésen került sor a Mezőhegyesi Városi Televízió Közhasznú Társaság megalapítására. Az önkormányzat, mint alapító, kinevezte a kht. vezetőségét, melynek Zsótér Mihály lett az ügyvezetője. A képviselő-testület majd négyéves szüneteltetés után úgy döntött, hogy áprilistól újra indítja a „Mezőhegyes” című havilapot. Az újság szerkesztésével lapunk munkatársát, Szabó Mihályt bízták meg. Az ülést a városi televízió egyenes adásban közvetítette. M. Sz. M. Javuló gazdálkodás Szarvas város képviselő-testületének soros ülése dr. Demeter László bejelentésével kezdődött, miszerint a Hungarotel szakemberei az utolsó pillanatban lemondták az ülésen való részvételt, ahol a lakosságot (is) tájékoztatták volna a telefonfejlesztés állásáról. A polgármester sajnálattal vette tudomásul ezt a döntést, de kifejezte azon reményét, hogy a sokakat érintő és érdeklő témában hamarosan sor kerül a tájékoztatásra. Következő - előre vett - napirendi pont a könyvvizsgáló jelentése volt az önkormányzat 1996-os évi zárszámadásáról. Dózsáné Farkas Márta írásbeli kijelentését szóban kiegészítve úgy fogalmazott, sokat javult a város gazdálkodásának színvonala. Az előző évi hibákat kiküszöbölte a testület, a hivatal, s a mostani zárszámadás már a törvényeknek, jogszabályoknak megfelelő volt. Viszonylag stabil a város pénzügyi helyzete, de az egyensúly további megtartása érdekében az intézmények működési rendszerének átvizsgálására szükség lenne - mondta a könyvvizsgáló. Hibájául rótta még fel az önkormányzatnak a belső ellenőrzés nem megfelelő - bár javuló - színvonalát. Hiányolta a hosszabb távú gazdasági, fejlesztési programot, melyre a képviselők egy része úgy reagált, hogy nem hosszabb távra, de egy évre előre is nehéz tervezni, hiszen a Magyar Köztársaság kormánya nem teremt ehhez az önkormányzatoknak kiszámítható feltételeket. A képviselők közt volt olyan is, aki ennek ellenére szükségesnek ítélte a hosszabb távú koncepciót. A testület végül elfogadta a könyvvizsgáló megállapításait, s azt is, hogy intézkedési tervet készítsenek a júliusi testületi ülésre a mostani hiányosságok orvoslására, valamint a decemberi ülésre összeállítanak egy hosszú távú stratégiai tervet. T. L. Eleki vita a tévéről és az ünnepségről A napirendi pontok megtárgyalása előtt két képviselő kért szót a legutóbbi eleki képviselő-testületi ülésen. Gál István Elek azt a meglátását tette szóvá, hogy szerinte az Elek Tv politikailag nem kiegyensúlyozottan tájékoztat, Hotya Péter pedig azt kérdezte: az 1848. március idusára emlékező helyi ünnepséget miért egy nappal március 15-e előtt rendezték meg a kisvárosban? Mindkét felvetés jókora vitát kavart. Gál István Elek arra kérte a testületet, hogy foglaljon állást a testület arról, hogy az Elek Tv politikailag kiegyensúlyozottabb műsort szerkesszen. Mondandóját arra alapozta a képviselő, hogy a televízió munkatársai - meglátása szerint - csak kormánypárti és munkáspárti képviselőket szólaltatnak meg. Az angol közszolgálati adó, a BBC szerkesztési elveire hívta fel a figyelmet a képviselő. Erre reagálva Gura Tamás, a tévét működtető ÉVI Kft. vezetője, a testület tagja elmondta, nem politikai indokok szerint választ interjúalanyt a médium, hanem azokat a képviselőket szólaltatta meg, akiknek aktuális mondandójuk volt. Nánási Mihály alpolgármester óvott a vitától és jelezte, messze vannak még a választások. Ramasz István képviselő leszögezte, ő nem tolakodott, kérték, hogy válaszoljon a tévé kérdéseire. A Békés Megyei Nap érdeklődésére Zsóri Péter, az Elek Tv vezetője is cáfolta Gál István Elek észrevételét. Végül a szavazásnál az a felvetés sem kapott többséget, amely kötelezte volna az Elek Tévét a politikailag kiegyensúlyozott tájékoztatásra és az sem, amelyik nem. Ám Pelle László, a kulturális bizottság elnöke elutasította, hogy az általa vezetett testület őrködjön a tévé kiegyensúlyozott tájékoztatása felett. Ugyancsak napirend előtt kért szót Hotya Péter, aki azt kérdezte, miért március 14-én kora délután tartották az 1848-as ünnepi megemlékezéseket Eleken és miért nem mondták be, hogy a koszorúzók kit képviselnek. Több képviselő megemlítette, a számára kedvezőtlen időpont miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. A hosszú vitában az is felmerült, hogy minderről a helyi lap szerkesztőbizottsági ülésén született volna döntés. Ezt az Eleki Krónika felelős szerkesztője határozottan cáfolta, megemlítve, erre hatáskörük sincs. Ramasz István elmondta, szép ünnepség volt az eleki, de inkább iskolainak illett be, mint városinak, ami szolgáljon tanulságul, mert minden más városban a polgármesteri hivatalok vállalják magukra ezt a feladatot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, jövőre Eleken lesz a március 15-ei megyei központi ünnepség és ennek ünnepi szónoka - javasolta a szabaddemokrata Kamasz -, a politikai tolerancia jegyében legyen Orbán Viktor, a Fidesz - MPP első embere. B. T. Áprilisban minden NAP nyerhet, ha előfizet a Békés Megyei Nap-ra fikciónk legfőbb támogatója a 1MiXsfeü B’J/ujjj/1 Biltwij'jyü BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Színpadon a csabai Voyage A Békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola diáknapja keretén belül rövid, de nagy sikerű koncertet adott kedden este a Voyage nevű békéscsabai együttes. Ezzel persze nem ért véget a rendezvénysorozat, hiszen kedden a szakmai részre helyezték a hangsúlyt, szerdán viszont már a móka, kacagás, vetélkedők jelentették a fő programot NYÁRI ATTILA FELVÉTELE Ruhaipari Napok divatbemutatóval Nagy sikert aratott a hét közepén a békéscsabai ruhaipari szakközépiskolában a Ruhaipari Napok idei kétnapos rendezvénysorozata. Az iskola aerobikcsapatának - mely Miskolcon a területi versenyen első helyezést ért el - lenyűgöző bemutatóját csodálhattuk meg Béládiné Hajtman Erika vezetésével, majd igen érdekes perceket szerzett a diákoknak a műveltségi vetélkedő, melyen irodalmi, zenei, nyelvészeti, történelmi, biológiai ismereteikről kellett számot adniuk a csapatoknak. A IV/B érte el az első helyezést. Medgyesi Pál régész előadását hatalmas érdeklődés kísérte: az előadó a honfoglaláskori férfi és női viselet rejtelmeibe avatta be hallgatóságát. A vers- és prózamondó versenyen Jámbor Ágnes bizonyult a legjobbnak, a sminkversenyen - trópusi sminkjével - Hrabovszki Ilona vitte el a pálmát. A gyöngyfűzés és a virágkötészet iránt is nagy volt az érdeklődés. V. A. A szlovákok és a város A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat figyelemmel kíséri a szlovák iskola igazgatói pályázatának sorsát, hisz az intézmény igazgatójának kinevezése ügyében véleményezési joga van a testületnek - hangsúlyozta Vozár Márton elnök a kisebbségi önkormányzat szerdai kihelyezett ülésén a Szlovák Kultúra Házában, melyet a Csabai Szlovákok Szervezetének vezetőségével közösen tartottak. Beszámolójában arra is kitért, hogy fokozottabban kívánnak részt venni a települési önkormányzat és a különböző bizottságok munkájában. „Kullogva az események után” ugyan, de szeretnénk, ha a város 1997-es költségvetésébe visszakerülnének a szlovák nemzetiséget is érintő civil szerveződések, klubok, kulturális intézmények anyagi támogatásának eszközei. A helyi sajtó és média képviselőinek jelenlétében Lopusnyi Natália szlovák szerkesztő, valamint Ancsin Pálné, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezető elnöke a kisebbségi önkormányzat, valamint a szervezet - a csabai írott és elektronikus sajtóhoz való viszonyát, kapcsolatát elemezték keresve a további együttműködés lehetőségeit. V. A. A zsidó Húsvét táján is illik arra emlékeztetni, hogy Jézus Krisztus zsidó volt. Akit a római helytartó keresztfán kivégeztetett 33 éves korában. Ma úgy mondanám profánul: koncepciós perben ítélték halálra. Ma újra hangos közéletünk a hazai „zsidókérdéstől". Oka az, hogy az egyik jelentős ellenzéki párt második tisztségviselője, nem mellesleg a T. Ház egyik alelnöke a minap a rosszemlékű Rákos Mátyást megemlítve, annak születéskori, zsidó nevét kimondta. Azt is tévesen. És politikailag is tévesen. A zsidó családban született néhai Rákosi Mátyás és hasonló eredetű „vezérkara” korán vallás- és istentagadó lett. Engels-Marx-Lenin és Sztálin „filozófiáját” követve - ateista. A hatalom birtokában pedig önmaguk is zsidóüldözők A SZU példáját követendő nálunk is volt ún. „ orvos-per”, majd a cionista-per - előkészületben. A koncepciós perek idején számos zsidó származású, vallású magyar állampolgárt végeztek ki, börtönöztek be, telepítettek ki. Jó politikai „alibi" volt erre az hogy a középkortól kezdve a zsidóság adta a magyar gyártulajdonosok bankárok zömét. A reformkor nagy beruházóinak többsége zsidó vallású volt. A legtöbb magyar nagybirtokosnak és arisztokratának megvolt a maga - ahogy akkor mondták - „ házi zsidaja ”, aki a gazdálkodáshoz a tőkét adta. Nem árt tudni, hogy már IV. Béla kiváltságlevelet adott a zsidóknak 1251-ben, s királyi védelemben részesültek Évszázadokkal később pedig, a nemrég ünnepelt 1848-ban kimondták a zsidók emancipációját. Nyilván e döntéseknek jelentős politikai-gazdasági hátterei voltak annak idején. Mikor 1938-ban a hozott törvény alapján családomnak is nagyszülőkig bezárólag anyakönyvi kivonatokkal kellett igazolnunk hogy nincs nem árja a családunkban, emlékszem, szüleim nem voltak biztosak a dolguk sem. Nagy csalódás lehetett a háború után kivégzett pénzügyminiszter, dr. Imrédy Béla számára, hogy szélsőjobboldali kormánytagként egyik nagyszülője bizony zsidó volt. Ezt politikai ellenfelei ásták ki az egyik levéltárból. De ma? Ismereteim szerint, néhány kótyagos embert leszámítva, nincsen antiszemitizmus Magyarországon. Tehát ne is nagyon ismételgessük ennek ellenkezőjét. De kerüljük el az „áthallásokat” is a politikai porondokon! Nemere Gábor