Békés Megyei Nap, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-16 / 191. szám

1997. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT KM? - m\LM BÉKÉS MEGYEI NAP 1 -| Mezőkovácsházán is tombol a nyár A hónap közepén járunk, s talán az idén most mondhatjuk el igazán először, hogy végre itt a nyár. A kánikulában Mezőkovácsházára láto­gattunk, ahol mindent megtaláltunk, ami elengedhetetlen egy forró au­gusztusi napon: fagyi, strand, szórakozás... Fagyi vagy jégkrém? A város főutcáján télen-nyáron nagy a forgalom Ujj László helyi cukrász üzle­tében, az emberek mondják, szeretnek odajárni, mert olcsó és finom dolgokhoz jutnak kedves kiszolgálással. A vállal­kozó éppen negyven éve űzi a szakmát, az eltelt idő alatt mindössze egy évet volt távol szülőhelyétől. - Az iskolát Budatétényben végeztem, majd a ko­vácsházi ÁFÉSZ cukrászműhelyébe ke­rültem. Az ő idejükben épült ez a mosta­ni üzem is, amit vállalkozóként 1990- ben vettem meg. Az áfészes korszakban tíz település számos boltjába szállítot­tunk, tizenöten, húszan dolgoztunk, ta­nulók is szép számmal voltak mindig nálunk. Most két tanulóm van, a munkát hatan-nyolcan végezzük. Mivel családi vállalkozásról van szó, a feleségem is cukrászként dolgozik, jómagam pedig mindenes lettem, beszerzem az alap­anyagot, töltöm a krémest, terítek a megrendelőknek, egyszóval csinálom, amit kell. A kilencvenes évek előtti for­galom tizedére csökkent, legtöbbet a battonyai térségbe szállítunk. Bár nem fő profilunk a fagyi, de azért naponta 8-10 fajtát kínálunk a főzött édességből (süteményből 50­ fajtát tartanak, tortát 15-félét kínálnak). Ennek ellenére nem fogy annyira, mint ahogy elvárható len­ne. Megkockáztatom, hogy a fagyi nem versenyképes a mutatósan csomagolt jégkrémekkel szemben, még akkor sem, ha az sokszoros árú. Pedig de finom is a vaníliafagyi citrommal együtt! - állítot­ta beszélgetőtársam, aki öt éven belül szeretne már visszavonulni és örömmel venné, ha volt tanítványa venné meg vagy bérbe az üzemet. A vállalkozás kapcsán kérdeztem meg Ujj Lászlótól, mit szól ahhoz, hogy a helyi önkor­mányzat nem engedte meg Mezőko­vácsházán a Family Frostnak, hogy árul­jon, és esetleg nem tervez-e hasonló szolgáltatást saját készítményeivel. El­mondta, az önkormányzatnak annyiból igaza van, hogy a szóban forgó cég sem­mivel sem gyarapítja a város kasszáját, míg a helyi vállalkozók többféle adót is fizetnek. - A lakosság viszont igényli a házhoz szállítást, főleg ha olcsóbban jönnek ki, mintha boltban vásárolnak. Magam nem vagyok ebben annyira érin­tett, mert nem hiszem, hogy az emberek mindenekelőtt a fagyit választanák - zártuk le a témát. A gyermeknapon indultak A mezőkovácsházi, igazán szép kör­nyezetben lévő strand önkormányzati tulajdonban van, de a Dél-békési Víz­művek Kft. üzemelteti. - Olyan megál­lapodásunk van a tulajdonossal, hogy a szezon elején kikalkulált veszteségből átvállalnak valamennyit. Az idén egy­millió forint körüli összeget kaptunk, de sokkal jobb nyárra számítottunk - sorol­ta Kürtösi Zsigmond, a kft. igazgatója. - Most már hagyomány, hogy gyermek­napkor nyitunk, augusztus végéig várjuk a vendégeket, esetleg szeptember 15- éig. Érezzük mi is, hogy kevesebb az emberek pénze, pedig állítom, hogy a környék legolcsóbb strandja vagyunk. A felnőttbelépő 150 forint,­ a gyerek 90. Csütörtökön tartunk szünnapot, más na­pokon mind a három medencét igénybe lehet venni (úszó, gyerek, termál). Saját üzemeltetésű büfénk sikeres vállalko­zásnak bizonyult.­­ Arra törekszünk, hogy minél több kezdeményezésünk váljon valóra. Folyik a víz gyógyvízzé minősítése, ahol már je­lentős eredményeket értünk el. Ha min­den jól megy, idén év vége felé megkezdődhet a gyógyító munka. Persze mindehhez a későbbiekben kellene egy fedett kismedencét építeni, hogy a bete­gek kezelése ne legyen az időjárás függ­vénye. Szólni kell a volt úttörőtáborról is, ami szintén a városé, de nem hagyhattuk pusztulni, így a helyreállítást választottuk. A jövőben szeretnénk, ha gyermeküdülte­tés lehetne itt. Mivel a természeti környe­zet adott, olyan kempinget is szeretnénk kialakítani, ahol sátrasok és lakókocsisok is pihenhetnének. Természetesen a batto­nyai határ közelsége miatt gondolunk az idegenforgalom növekedésére, ami már most is érződik, hiszen a strandon egy-két napra voltak külföldi vendégeink. Lipcsei mozgássérültek is érdeklődnek a megva­lósításra váró elképzeléseink iránt, ők esetleg évente visszatérő látogatóink len­nének, és talán beszállnának azokba a költségekbe is, amelyekkel az ő igényei­ket is kielégíthetjük. A legcélszerűbb ta­lán egy alapítvány létrehozása lenne a hátrányos helyzetű gyerekek üdültetésére, és a kempingfejlesztésre. Térségi összefo­gással sikeresebben pályázhatnánk ide­genforgalmi célú kiírásokra. Mindezt azért említettem meg, mert látnék abban fantáziát, ha együttműködne a kft. teljes tagsága, ami tizennégy települést foglal magába. Hatan hatékonyan A mezőkovácsházi Vöröskereszt helyben hat alapszervezettel, 650 taggal tevékenykedik, emellett tizennyolc tele­pülési szervezetet is összefog.­­ Sajnos egyre többen kérnek segítséget, de anya­gi lehetőségeink olyannyira szűkösek, hogy nem mindig tudunk az összes rá­szorulónak juttatást adni - mondta Merényiné Szentmiklósi Etelka, a Vö­röskereszt területi vezetője, aki ottjár­­tunkkor éppen az árvízkárosultaknak ér­kezett adományokat rendezgette néhány helyi aktíva társaságában. - Továbbra is várnánk a lakosság felajánlásait: hasz­nált ruhákat, tartós élelmiszereket hét­köznap ide az Árpád u. 200. szám alá, a rendőrség mellé. Örülnénk lisztnek, cu­kornak, tisztítószereknek. Amiket eddig adományként kaptunk, azt főként Len­gyelországban és Romániában kapják meg az árvízkárosultak. Nagy aktívahá­lózatunknak köszönhetően nemegyszer volt már példa arra is, hogy a gyűjtések idején hétvégi ügyeletet is tartottak tag­jaink. Polgármester és a Vidéki kislány Mielőtt talányok fejtegetésébe kezde­nének olvasóink, elárulom, hogy nem holmiféle titkos viszonyról beszélgettem a város első emberével, hanem egy na­gyon is nyíltan vállalt szenvedélyéről, a lovak szeretetéről cseréltünk eszmét Ba­kos Istvánnal. - Apám parasztember volt, több lóval gazdálkodott annak ide­jén, így már gyerekkoromban ráérezhet­­tem arra, hogy mennyire értelmes, érző, nemes lelkű ez az állat, és hogy mennyi­re képes visszaadni az ember szeretetét. A ló, a lótartás, a lóval történő foglala­tosság - állítom - nagyobb szenvedély lehet, mint az ital, a cigaretta vagy a kár­tya. Tizenöt éve, 1982-ben tehettem meg először, hogy saját lovam legyen, egy angol telivér kanca csikóját vettem meg. Akkor kezdődött a tenyésztői munkám is. Ez az egész hobbiként indult, de mára az ország egyik legnagyobb ügető­tenyészetét tudhatom magaménak. Fo­lyamatosan építettem fel egy állományt, ami a jelen gazdasági és szakmai hely­zetben csak veszteséget tud produkálni. Magyarországon a lótartás nem jó üzlet, de aki ebben csak a nyereséget tudja nézni, annak régen rossz. Sokan kérdezhetik és kérdik is, miért nem hagyom abba. Azért, amiért a gazda is vet minden évben újra, mindegy, milyen volt az előző szezon. Re­ménykedem, mert olyan genetikai alap­anyag van a kezemben, ami több tíz év tenyészmunkáját öleli fel. Hiszem, a lótar­tás túljut a válságon és örülnék, ha az álta­lános felfogás a felé haladna, hogy amíg ez bekövetkezik, más nyereséges ágazatok tartsák el. Tőlem nagyon sok állat került exportra Svájcba, Németországba, Svédor­szágba, ahová nem akármilyeneket visz­nek ki. Az itthoniak közül megemlíthetem Surugelt, akivel kétszer nyertünk egy­más után területi bajnokságot, vagy Lec­két és Vidéki kislányt, akik szintén az én kancáim csikói, igaz, ők még Mező­hegyesen születtek. Most több mint húsz lovam van, egyedül nem győzném gon­dozni, pedig a velük való foglalkozás teljes embert igényel. A lovakkal meg lehet tanulni bánni, de kell hozzá adott­ság is. Saját lovat versenyben Budapes­ten még nem hajtottam, de a fővárosi ügetőpályán két éve rendszeresen hajtok két-három hetente - árulta el a kovács­házi polgármester. Segít az önkormányzat Mezőkovácsháza képviselő-testülete még tavaly döntött úgy, hogy pályáznak egy szociális földprogram megvalósítá­sára. A próbálkozás eredménnyel járt, ma negyvenegy család termeli meg ma­gának a konyhakerti növényeket a két­­három kvadrátos parcellákon. Őket a kétszázhúsz érintettből választotta ki a népjóléti bizottság. A reformátuskovác­sházi rész határában tavasszal kiosztott földeken főként krumplit, hagymát, ba­bot, zöldségfélét termelnek a rászorulók. A megművelést az önkormányzat végez­tette, ők adták a vetőmagot is, mivel első körben arra is nyertek támogatást. Varga Mihály munkaszervező elmondta, hogy az idén a többlépcsős földprogram kere­tében MTZ 80-as munkagépükhöz pá­lyáznak kiegészítőkre, ekére, pótkocsi­ra. Baukó Ildikó : Főzött fagyiból nyolc-tíz féle is van FAZEKAS FERENC FELVÉTELE A korai érkezés előnye: az egyeduralom gál edit felvétele Striffler Józsefné helyi aktíva is segít az adományok válogatásában A polgármester, Bakos István és büszkeségei gál edit felvétele FAZEKAS FERENC FELVÉTELE Tövisháziné Gál Éva Varga Mihály munkaszervezőnek mutatja, hogy kezd szemezni a kukorica gál edit felvétele

Next