Békés Megyei Nap, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-06 / 4. szám
1998. JANUÁR 6., KEDD Mi újság a helyi érdekegyeztetés háza táján? Körkérdést tettünk fel a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány régióképviseletei vezetőinek: számoljanak be arról, mi történt 1997-ben régiójukban a gyermek- és ifjúsági érdekegyeztetés területén. Az alábbiakban hármójuk válaszát adjuk közre. Domonkos Tamás, a Salgótarjáni Regionális képviselet vezetője: - Az a legfontosabb, hogy Salgótarjánban a város önkormányzata és az ifjúsági tanács között együttműködési megállapodás született. Ezt követően az önkormányzat személyemben ifjúsági tanácsnokot választott. Az önkormányzat gyermek- és ifjúsági koncepciót fogadott el, amiben aztán konkrét feladatokat jelölt meg. Ennek a koncepciónak a kialakításában a városi ifjúsági tanács is elmondta a véleményét. Megfogalmazódott, hogy szükség van egy gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórumra, amely képes arra, hogy a korosztály, az ifjúsággal foglalkozó szakemberek és az önkormányzat véleményét összegyűjtse. Ez a fórum már fél éve működik, megalkotta alapszabályát és legutóbb éppen a gyermekbűnözéssel, bűnmegelőzéssel kapcsolatos - a rendőrség és a humánpolitikai iroda - közös előterjesztést véleményezte és mint ifjúsági tanácsnok, nekem van módom és lehetőségem erről a közgyűlést tájékoztatni. A salgótarjáni modell bizonyos tekintetben példaként is tekinthető, ez némi támpontot jelenthet más önkormányzat számára. Most éppen a megyei önkormányzatnál - ahol megyei ifjúsági tanács már működik - van alakulóban az érdekegyeztető fórum. Mátranovák és Kazár e tekintetben már élen jár, elindult a gondolkodás és nyitottak az önkormányzat és a korosztály kapcsolatának valamilyen típusú formalizálására. * Gara Balázs, a Zalaegerszegi Regionális Képviselet vezetője: - Tavaly alakult a Zala Megyei Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum, ami jól működik. Áprilisban Ifjúsági és gyermekfeladatok az önkormányzatokban címmel nagyszabású konferenciát rendeztünk, ahova a megyéből, de a szomszéd megyékből is jöttek vendégeink. Szombathelyen megalakult a Vas megyei gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető kerekasztal, ami jelenlétünk hatására, az elmondásunk alapján alakult. Ez a kerekasztal is működik és nagyon jól. Somogy megyében vannak nagyon jó kezdeményezéseink, ott a nyár végén sikerült komolyabb kapcsolatot felvenni a megyei önkormányzat elnökével. Neki nagyon tetszett az általunk megalkotott érdekegyeztetési koncepció, amit a zalaiak valósítanak meg. Azt mondta, hogy támogatja az ötlet megvalósítását, s erre remélhetőleg még az ősz folyamán sor kerül. Kaposváron kevés információ áll rendelkezésre az ifjúsági szervezetekről. Valószínűleg ránk fog hárulni az a feladat, hogy a megyei cégbíróság listája alapján elindulva kiderítsük a működő, ill. a latens szervezetek körét. Hasonló volt a helyzet Zala megyében is. Ott kilencven-egynéhány bejegyzett szervezetből tudtunk 26-ot kiválasztani. Belőlük alakult meg a gyermek- és ifjúsági érdekegyeztető fórum Zalában. * Csobod Tibor, a Győri Regionális Képviselet vezetője: - Arra törekedtünk a régióban, hogy először egy minta értékű rendszert dolgozzunk ki. Ez volt a győri Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum, amely kétéves komoly előkészítés után ez év februárjában alakult meg. Úgy gondoljuk, a közalapítvány régióképviselete és az önkormányzat is, és a támogatói és a korosztályi oldal szervezetei is, hogy tényleg konstruktív ez a szervezet, nagyon sok olyan döntésben vett részt Győr város ifjúságával kapcsolatban, amelyek hosszú távúak. Ilyen például a Győr városi ifjúsági lakásépítő koncepció kidolgozása, amelyben nagyon komolyan vették a GYIEF-et. Legnagyobb meglepetésünkre a közgyűlés tagjai figyelnek és számítanak a GYIEF véleményére. Ha minden úgy zajlik, ahogy eddig gondoltuk, akkor hamarosan lesz Győrben ifjúsági park, gondolkodnak azon, hogy a közművelődési intézmények hálózatában visszaállítják az ifjúsági ház státuszát és nagyon sok ifjúsággal kapcsolatos döntés van most előkészítés alatt. Amit a GYIÉF tagjai konszenzussal hoznak, az a közgyűlésen mindig elhangzik és nagyon sok esetben befolyásolta ez a vélemény a közgyűlés döntését. A győri minta jegyében, Győr- Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyében próbálkoztunk meg azzal, hogy itt is alakuljanak meg azok az érdekegyeztetési formák, amelyek a helyi sajátosságoknak a legmegfelelőbbek. Jelenleg húsz település foglalkozik azzal a gondolattal, már tevékenyen is, hogy létrehozzanak ilyen érdekegyeztető formákat, a nagyvárosok a győrihez hasonlót, a kisebb városok és kis települések pedig kerekasztalt. Most már megalakult a mezőörsi kerekasztal és a jánossomorjai érdekegyeztető tanács, nagyon előrehaladott állapotban van a bágyogszováti, a veszprémi és a tatabányai fórumok előkészítése. Több ifjúsági szervezetnél is hiányoznak a megfelelő szakemberek. Ezért egyelőre Győr-Moson-Sopron megyében próbálkozunk szakemberképzéssel, amely főleg a Katedra programhoz csatlakozva, de nem csak a Katedra program nyári szakaszában, hanem évközi képzésekben is kialakult. És van egy nagyon érdekes kezdeményezés, Csorna város nem úgy kíván érdekegyeztetést végrehajtani, hogy egy grémiumot hoz létre, hanem mindjárt városi ifjúsági szövetséget. Óvodapedagógiai egyesület A Magyar Óvodapedagógiai Egysület fő tevékenységi körei a következők: az óvodapedagógia elméletének és gyakorlatának fejlesztése a kisgyermekek érdekében; az óvodapedagógiával foglalkozók szakmai érdekeinek képviselete; az óvodapedagógiát és az óvodapedagógiai hivatást érintő törvények, jogszabályok véleményezése; képzések, továbbképzések, szakmai konferenciák szervezése; hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése. Érdekvédelmi munka: mint ismeretes, a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács választott tagjaként Fábián Katalin elnök képviseli a MOB-t a támogatói tárgyalócsoport tagjaként. A tárgyalócsoport tárgyalta és véleményezte az alábbi témákat, törvénytervezeteket: Fogyatékos gyermekek és tanulók nevelésének, oktatásának irányelvei. Esély a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásához Közalapítvány alapító okiratának és céljainak véleményezése. A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat (ismertebb nevén a Nonprofit törvény). Ebben a témában szakbizottsági szinten és plenáris ülésen is Fábián Katalin volt a szakértője és szóvivője a GYIÉT Támogatói Oldalának. Javítóintézetek rendtartásáról szóló népjóléti miniszteri rendelet. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormány-előterjesztés. Pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítő program (PEP program) véleményezése. Aktuális információk: hagyományosan minden évben a tavaszi szünetben rendezzük meg a MOB Küldöttgyűlését és a hozzá kapcsolódó Szakmai Napok programját. ’98-ban a küldöttgyűlés időpontja 1998. április 6-, 7-, 8-a, helyszíne pedig Szekszárd. A szakmai programot a Tolna Megyei Pedagógiai Intézettel közösen szervezzük. Idei témánk az Országos Ének-zenei Tanácskozáson belül valósul meg. Szakmai összejövetelek. Óvodai szakértők 8 hónapos programja: 1998. január, február, március, április, május. Helyszín: Budapest XII., Fodor u. 36. Óvoda: MOB Küldöttgyűlés és országos szakmai napok a MOB és a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében. Fővédnök: Forrai Katalin. Időpont: 1998. április 6., 7., 8. Helyszín: Szekszárd. Óvodapedagógiai Nyári Egyetem, MOE és Bács-Kiskun megyei TIT, Kecskemét. Időpont: 1998. június. Helyszín: Kecskemét. Óvodapedagógiai Akadémia. Időpont: havonta. További programokról felvilágosítás a MOB központi irodáiban 3532 Miskolc, Avar u. 22., tek/fax: (46) 376-905,06 (20) 692-780; Budapest XII., Fodor u. 36., tel./fax: 156-2440. A MOB elnöksége nyilvánosan köszönetet mond mindazoknak, akik 1996-ban adójuk egy százalékát az egyesületnek ajánlották fel. Ez az összeg: 516 328 Ft. Reméljük, hogy a következő évben sikerül újabb támogatókat megnyernünk a MOB számára. Adószámunk: 19076760-1-05. Fábián Katalin \m ° BÉKÉS MEGYEI NAP 7I; . „ Azért vannak előnyei is annak, ha az ember elnök lesz. A megválasztásom utáni napon szigorúan titkosnak minősítették a középiskolai osztályzataimat. (Ronald Reagan volt amerikai elnök ) IFJÚSÁGI KÜLÖNOLDAL a Békés Megyei Könyvtár szervezésében, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatásával. Zánkai események ’98-ban február 28-március 1. Táboroztatók Országos Konferenciája (TOK) Témája: Országos konferencia az ifjúsági sportturizmus, természetjárás, rekreációs táborozás helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről. Április 10-12. IV. Tavaszi Horgászrandevú. Országos rendezvény felnőtt és ifjúsági horgászok számára, parti horgászattal. Május 1. V. Országos Kiskukta Főzőverseny. Országos rendezvény szakközépiskolás szakácstanulóknak. Május 15-17. Szex, szerelem, család. Országos konferencia a családi életre nevelésről. Május 29-31. II. Zánka-Balaton '98. Nemzetközi Ifjúsági és Gyermek Sakkverseny. Június 26-28. Strandlabdarúgó Országos Bajnokság. Srandlabdarúgó-torna az ország legjobb felnőtt csapatainak részvételével. Augusztus 3-9. 470-es Vitorlás Világbajnokság. Augusztus 15-16. Országos Strandröplabda Bajnokság. Országos döntő az utánpótlás korosztály legjobb csapatai számára. Augusztus 18-25. VII. Balatoni Ifjúsági Turisztikai Találkozó. Természetjáró rendezvény középiskolásoknak, mely során bebarangolják a Balaton-felvidéket. Augusztus 20. Strandröplabda Ifjúsági- és Felnőtt Verseny. Augusztus 20-24. IV. Gyermek és Ifjúsági Táncfesztivál. Országos rendezvény, melynek keretében latin-amerikai és standard táncokban mérik össze tudásukat a B, C, D és E osztályos táncosok. Augusztus 28-30. ZÁNKA OPEN ’97. Széchenyi Pál-emlékverseny. Szeptember 3-6. Balaton Kupa Sakkverseny. Szeptember 18-20. Egry József Horgász Emlékverseny. Országos kétfordulós, csónakos halfogóverseny egyéb szabadidős programokkal kiegészítve. Szeptember 25-27. II. Zánka Kupa. Országos rendezvény általános iskolás csapatok részére. Október 9-11. Aerobic Diákolimpia. Október 16-17. II. Balatoni Ifjúsági Turisztikai Szeminárium. Október 16-19. Tollaslabda Diákolimpia. Október 23-25. Asztalitenisz Diákolimpia. November 12-14. Zánkai Pedagógiai Napok: Irányítás-Minőségbiztosítás. Országos pedagógiai konferencia. Táboroztatok konferenciája A Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Kht. 1998. február 27. és március 1. között Táboroztatok Országos Konferenciája (TOK ’98) címmel országos konferenciát szervez. A konferencia célja: TOK ’97 konferencián született állásfoglalás teljesülésének értékelése, a gyermek- és ifjúsági sport, valamint a gyógyturizmus jelenlegi helyzetének vizsgálata, fejlesztési és finanszírozási lehetőségeinek bemutatása, az ifjúsági sportturizmusban érdekeltek közötti kooperáció, koordináció kialakítása, ajánlás összeállítása a gyermek- és ifjúsági, valamint gyógyturizmus fejlesztése érdekében. A konferenciára meg kívánjuk hívni a gyermek- és ifjúsági szervezetek képviselőit, a gyermek- és ifjúsági szálláshelyek vezetőit, a sport- és egészségjavító táborokat szervező pedagógusokat, szakembereket, az önkormányzatok, a civil szervezetek, egyesületek, a sportturizmusban érdekelt utazási irodák munkatársait, valamint a sport- és szabadidős központok munkatársait. A plenáris és szekcióülések tervezett témái: A turizmus és az ifjúsági turizmus időszerű kérdései. Merre tart az ifjúsági sportturizmus Európában? A gyermek- és ifjúsági sport, valamint gyógyturizmus hazai helyzete. A TOR ’97 konferencia állásfoglalásának teljesülése. Fogyasztói igények és vásárlási szokások a sportturizmusban. A gyermek- és ifjúsági sport, valamint gyógyturizmus tartalmi, módszertani kérdései. Finanszírozási lehetőségek a sporttáborozásnál. A balatoni ifjúsági sportturizmus helyzete, lehetőségei. Vízi és vízparti táborozás. Gyalogos és kerékpáros természetjárás, túrázás. Sporttáborok, rekreációs programok, rendezvények. Gyermek és ifjúsági gyógyturizmus. Nemzetközi csere a sporttáborozás területén. A konferenciával kapcsolatos további információ a (87) 568-577-es telefonon Bartos Csabától kérhető. Zánka Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht. 8250 Zánka, tel./fax: (87) 468-269. Az első osztálytársakkal, barátokkal töltött éjszaka minden ember életében megkülönböztetett helyet kap a személyes emlékek tárházában. A legtöbb esetben ez egy életre szóló pozitív élmény, mely kialakíthatja, megerősítheti a turizmus iránti igényt. A haza, majd a mind távolabbi tájak megismeréséhez vezető út első lépése ez nem szülőkkel vagy rokonokkal töltött többnapos kirándulás. Fontos tehát annak vizsgálata, hogy mennyire adatik meg a ma felnövekvő generációinak a turizmusban való részvétel lehetősége. A turizmusban alapvető, a ki-, illetve beutazó turizmus mellett megkülönböztetett szerepe van - különösen az ifjúsági turizmusban - az országjárásnak. A hazánkat turisztikai céllal felkereső regisztrált fiatalok száma csökkenő tendenciát mutat a Nemzetközi Ifjúsági Szállások Szövetségének (IIHF) statisztikái alapján. Ez részben a vonzerő gyengülésére, részben a speciálisan az ifjúságot célzó tájékoztatás hiányára, részben pedig a beutazást eredményező szervezőmunka visszaesésére utal. Színtelen a kínálat, nehézkes a nemzetközi kedvezményeket biztosító igazolványok hazai alkalmazása. E gondok azonban a magyar, belföldön kiránduló fiatalokat is sújtják, bizonyítva, hogy az ifjúsági turizmus fellendítéséhez a kínálat gazdagítása és e kínálat hatékony bemutatása elengedhetetlenül szükséges. Az ifjúsági turizmusban számos tekintetben keverednek a piaci, a szociális és a pedagógiai jegyek. A fiatalok számára ma, hazánkban elsődleges szempont az árak alakulása, s e tekintetben hasonlóan vélekednek az idősebb generációkhoz. Igen szűk rétegük rendelkezik olyan anyagi forrásokkal, amelyek révén a minőséget helyezhetik előtérbe az elérhetőséggel vagy az otthon maradással szemben. Ez a tehetős kis csoport viszont jellemzően a külföldi utazásokat részesíti előnyben, hisz már a szülei mellett megszerette a tengerparti nyaralást vagy a síelést az Alpok hófödte csúcsai között. Ők általában saját szervezésben, nevükre szóló hitelkártyával és IVHF igazolvánnyal a zsebükben kelnek útra, de csak az elenyésző kisebbséget jelentik azokkal a százezrekkel szemben, akiknek harmada egyáltalán nem veszt részt az ifjúsági turizmusban. A 10-23 éves fiatalok 12-17 százaléka csak az, aki évente legalább egy kiránduláson részt tud venni, s ez negyede-ötöde az EU-tagállamokban mért arányoknak. Az egészséges életmód, a közösségi szellem, a pozitív személyiségjegyek kialakulása szempontjából döntő korban lévő fiatalok közül másfél millióan kimaradnak a szervezett táborozás, üdülés, országjárás élményéből, alapvetően anyagi okokból. Ma Magyarországon az ifjúsági turizmus kínálata erősen meghaladja a fizetőképes keresletet. A Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségébe (MISZSZ) tömörülő több mint száz tábor, üdülő, hotel közel 20 ezer nyári férőhelyének 800-1500 Ft-os szállására mellett megfizethetetlennek tűnik a napi 600-1200 Ft-os ellátás. Az átlagcsalád átlagfiataljának nem jut naponta 1400-2700 Ft üdülésre, kirándulásra, melyhez legalább 1000 Ft utazási költség is társul. Egy hosszú hétvége 6000-8000 Ft-os költsége lecsökkenthető egy ügyes tanár leleményes szervezőmunkájával és a boltból beszerzett elemózsiával akár 3000-4000 Ft-ra is, de még így is sokan jelentenek beteget, amikor az iskolai kirándulás résztvevőinek névsorát úják az osztályokban. És az ifjúsági szállások kihasználtsága jóval 50 százalék alatti. A diákok elmaradása a táborokból, ifjúsági szállásokról nemcsak a felnövekvő generációknak, hanem a szálláshelyeknek is komoly veszteséget okoz. Forgalom - és az ebből származó bevétel - nélkül a folyamatos lepusztulás vár többségükre. A szűkített önköltséget éppen csak fedező, de még így is drágának tartott árak mellett nem jut felújításra, pedig e létesítmények jellegükből adódóan háromszor gyorsabban amortizálódnak, mint más turisztikai ingatlanok. Nem véletlen, hogy befektetők e piacon elvétve jelennek meg. Valóságos fehér holló a szakmában a nyáron, Budapesten megnyílt Marco Polo Youth Hostel, mely minden igényét kielégíti a fiatal utazóknak. Igaz, a szobakulcsok kampói mellett szinte csak útleveleket lehet leadva látni. Többszörösen bizonyított tény, hogy ifjúsági turizmus nem létezik támogatási rendszer nélkül, még a leggazdagabb országokban sem. 1987-ben, az akkor monolit gyermek- és ifjúsági szervezet közel 700 millió akkori forintot költött 68 táborának, üdülőjének fenntartására. Ehhez járult még az önkormányzati (tanácsi) kezelésű táborok üzemeltetése önkormányzati költségvetésből. E rendszer működése mellett a résztvevő fiataloknak elérhető árú díjakat kellett csak fizetniük. Hazánkban az elmúlt két-három évben számos kezdeményezés történt a fiatalok üdülésének támogatására, szervezettebbé tételére. A kedvező irányú lépések azonban még csak a helyzet romlásának megfékezésére vállalkozhattak, az érdemi pozitív folyamatok beindulása várat magára. Átlátható, széles körű támogatási rendszerre van szükség. Alapvetően a ténylegesen résztvevő fiatalokat kell támogatni, akik forintjaikat azokhoz az intézményekhez viszik majd, ahol értékarányos, minőségi feltételeket találnak, így részben piaci mechanizmusok alapján kiválasztódnak az életképes szálláshelyek. Ha a 13-16 éves korosztályok iskolai kirándulása támogatásban részesülne, az 2000 Ft/diák/év mérték esetén kb. 800-900 millió Ft humán befektetést jelentene a költségvetésnek. A támogatás pedig, az ifjúsági turisztikai csekk közbeiktatásával, valóban csak ifjúsági turizmusra lenne elkölthető. A beváltóhelyek körét az ifjúsági szálláshelyek alkothatnák kezdetben. A támogatásnak a közoktatási rendszer forrásai közt lenne a helye, mint a kötelező iskolai kirándulások normatív támogatása. Fontos továbbá az ifjúsági turizmust szervező erők kondícióinak javítása is eseti programpályázatokkal, hogy ne a fiatalokat terhelje még ennek is a költsége. Forrásul a Turisztikai Célelőirányzat 5 százaléka elegendő volna, s jó lenne üdülési díj- és áfa-mentessé tenni e szolgáltatást. Nagy József, a kuratórium tagja Fiatalok turizmusa