Békés Megyei Nap, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

Megvert, de nem megtöretett... Kihelyezett, ünnepi megyegyűlés Eleken - Százötven évvel ezelőtt - ezen a napon - március 13-án Pesten az Ellenzéki Kör elfogadta a 12 pontot, Petőfi megírta a Nemzeti dalt, és ugyanezen a napon kitört a bécsi forradalom - emlékeztetett a kerek év­fordulóra utalva pénteken az eleki kihelyezett, ün­nepi megyegyűlésen mondott beszédében Tokaji Fe­renc (MSZP) országgyűlési képviselő. Ez előtt a me­gye legifjabb városának központjában található 1848-as emlékműnél helyeztek el koszorút a résztvevők, emlékfát ültettek, majd emléktáblát avattak a kultúrház és a szociális otthon falán. Az eseménysor pénteken délelőtt fél 10-kor kezdődött, amikor az eleki katolikus temp­lom tövében található 1848-as emlékműnél emlékeztek meg a másfél száz évvel ezelőtti eseményekről. Itt Kecskeméti Já­nos arra hívta fel a figyelmet, hogy 75 évvel ezelőtt, a trianoni békediktátum nyomán már volt Eleken megyegyűlés, s azóta há­romnegyed évszázadot kellett várni az újabbra. A kisváros kö­zéppontjában található emlékmű történetét felidézve a polgármes­ter elmondta, hogy az eredeti ter­vek szerint az obeliszk tetejére egy Petőfi-mellszobor került volna. De reményének adott han­got, hogy a forradalom és sza­badságharc kitörésének két­százéves évfordulójára ezt a hi­ányt is pótolják. A város és a me­gyei testületek mellett a helyi in­tézmények is elhelyezték az em­lékműnél a megemlékezés ko­szorúit. Az ünnepi megyegyűlésnek a teljesen újjávarázsolt Reichel Mi­hály Művelődési Ház adott ott­hont. Itt elsőként Varga Zoltán, a közgyűlés elnöke beszélt arról, hogy március idusán immár ha­gyomány, hogy a megyei önkor­mányzat kihelyezett, ünnepi me­gyegyűlést tart a Viharsarok egy­­egy településén. - Most a forra­dalom kitörésének kerek évfor­dulója mellett a legifjabb várost is köszönti a megye - mondta az elnök, aki híven az egykori ese­ményekhez, közfelkiáltással megszavaztatta, hogy a legköze­lebbi hasonló rendezvénynek Szeghalom ad otthon. A házigaz­dák részéről Kecskeméti János polgármester elmondta, a négy­nemzetiségű város hamarosan az újratelepítés 275. évfordulóját ünnepli. A jelenről szólva el­mondta, hogy nagy fejlődés figyelhető meg a rendszerváltás óta, a fejlesztéseket tekintve pe­dig 1997 volt a kiemelkedő év. Ünnepi beszédében Tokaji Fe­renc, a térség parlamenti kép­viselője azt kérdezte: mit lehet kezdeni a 150 évvel ezelőtti pél­da erejével, főként ha azóta min­den rendszer és berendezkedés erre kereste a választ? A szónok hitet tett amellett, hogy újra meg kell tanulnunk örülni, ismét meg kell becsülnünk magyarságunkat, de múltunkat és mai eredménye­inket is. (Folytatás a 3. oldalon) A megye és a város vezetői fejet hajtottak az 1848-as emlék­mű előtt KISS ZOLTÁN FELVÉTELE A legjobb pék Szabadkígyósról Március 10-étől 12-éig Pécs­­váradon rendezték meg 38. alka­lommal a Sütő Szakma Kiváló Ta­nulója Verseny országos döntőjét. A versenyen szép Békés megyei si­ker született, ugyanis az első helye­zést az szabadkígyósi Mezőgazda­­sági és Élelmiszer-ipari Szakképző Intézet tanulója, Ancsin Rodák Atti­la szerezte meg. V. K. Nem vádlott, tanú! Sajnálatos hiba csúszott a márci­us 12-ei szeghalmi bírósági tárgya­lásról szóló tegnapi tudósításunkba, melyben a zsadányi polgármesteri hivatalban tavaly történt eseménye­ket követő perről adtunk hírt. Az eredeti kéziratban a következő sze­repelt: „...a bíró Braunnét és lányát elsőrendű, illetve másodrendű vád­lottként, Dudás Árpádot és még né­hány szemtanút tanúként hallgatta meg...” A szerkesztés közben tör­tént technikai hiba folytán megsé­rült a beírt szöveg, s a helyreállítás során a tényeknek nem megfelelő - s Dudás Árpádra nézve sértő­­ megfogalmazás jelent meg a ki­nyomtatott cikkben, ahol a vádlot­tak között szerepelt Zsadány pol­gármestere. (Folytatás a 3. oldalon) 1848-1998 % "tse. •‘«a*. m­m. ’«fc.. Négyoldalas ünnepi melléklet Március 15., te drága csillag! Az üknagyapánk édesapja, Lacza József János 1848. már­cius 15-én látta meg a napvilá­got. Születése a családban olyan örömet jelentett, mint a Hazának a forradalom kezdete. A­hogy akkor ennek a kis országnak a lakói össze tudtak fogni és egyet akarva szabadnak lenni - sem anyagi, sem testi erőt nem kímélve -, példát mutattak az egész európai világnak. A­hogy egymás után nyertük a csatákat, a ben­nünk lévő hit egyre erősödött, hogy szabadok leszünk. Ilyen hangulatban ünnepeltük meg mi is az iskolában a szeptember 29-ei évfordulót. Az eseményeket felidézve gondolatban mi magunk is az akadályokat leküzdő felnőtt katonákká váltunk és ha igazi harcmezőre vezettek volna bennünket, szívesen el is mentünk volna oda. Ennyi év után még mindig olyan elemi erővel tör ránk a forradalom ereje, hogy a poklok kapuit is meg tudnánk dönteni. U­gyanilyen hévvel készülünk a március 15-ei ünnepélyekre is. A dicsőséges forradalomra gon­dolva az is eszünkbe juthat, hogy a bukás fájdalma olyan lehetett az országnak, mint családunknak, mikor 109 évvel később, 1957-ben - sorsszerűen ugyanezen a napon - március 15-én meghalt a déd­­nagyapánk, Lacza László. H­azaszerető és rebellis volt az egész csalá­dunk, így most jómagunk is. N­yitott szemmel figyeljük a mostani politikai eseményeket. Szomorúan látjuk, hogy koszorúnyi kokárdát hord mindenki, aki valakinek számít, de az eszme, a HAZA jobb sorsának kérdése már nem cél, hanem eszköz az egyéni érvényesülési vágy útján. Valahogy össze kéne fogni, valahogy egyet kel­lene akarni mindenkinek, valahogy úgy kellene élni és tenni, hogy a márciusi ifjak lelkesedését és tiszta eszméit követve, szép hazánkat felvirá­goztatnánk! A­dja Isten, hogy így legyen. Gyuris Zoltán, Nóbik Ilona középiskolai tanulók, Békéscsaba, Gyuris Katalin általános iskolai tanuló, Békéscsaba Vizsgálták, nem volt törvénysértő A napilapokban egymásnak el­lentmondó hírek jelentek meg ar­ról, hogy pontosan mikor is kez­dik kézbesíteni az ajánlócédulá­kat. Előbb március ötödike, majd kilencedike szerepelt, mint a kéz­besítés kezdete. Dr. Biri István főjegyző, a megyei választási iro­da vezetője elmondta, hogy az or­szágos választási iroda két intéz­kedést adott közre. Az első koráb­bi időponttal, a második pedig a kilencedikei dátummal. A legtöbb településen az országban az utób­bit tekintették hivatalosnak. Többen megkeresték lapunkat azzal a megjegyzéssel, hogy Bé­késcsabán már az elmúlt héten sokan megkapták az ajánlócédu­lákat. A békéscsabai választási iroda munkatársa a Békés Me­gyei Nap kérdésére elmondta, hogy a belügyminiszter rendelete szerint március ötödike és tizen­harmadika között kell kézbesíte­ni a cédulákat. A BM-rendelet magasabb jogszabály, mint a vá­lasztási iroda intézkedése, ezért döntöttek a korábbi kézbesítés mellett. Békéscsabán több mint ötvenezer választóhoz kellett el­juttatni az ajánlószelvényeket, s ehhez idő kell. A csabai választá­si bizottság egyébként vizsgálta a kérdést, s nem talált törvénysér­tést. DAL Márciusi Az ország Petőfi Sándorról elne­vezett gimnáziumainak és szakkö­zépiskoláinak országos találkozó­jával kezdődtek a március tizenötö­dikei rendezvények pénteken Mezőberényben. A tizenegyedik alkalommal megszervezett találko­zónak második alkalommal ad ott­hon Mezőberény. Ezúttal egy hatá­ron túli iskola is részt vett, hiszen az erdélyi Fejéregyházáról is ér­keztek diákok és tanárok. A delegációkat péntek reggel Cservenák Pál Miklós polgármes­ter köszöntötte a városházán. Utá­na az alkalmilag Pilvax kávéházzá alakított művelődési központban folytatódott a program. A vendég diákok jelenlétében Kugler József történész nyitotta meg a dr. Irányi István Petőfi-kutató anyagaiból összeállított „Petőfi mezőberényi kapcsolatai”, valamint a Ráday Sándor gyűjtő által összeállított „Petőfi és kora” című kiállításokat. A Petőfi-iskolák diákjai hagyo­mányosan részt vesznek azon a pá­lyázaton, amelyen versillusztráció­kat készítenek Petőfi költeményei­hez. Az idén Krémer Sára buda­pesti tanuló munkáját értékelte leg­jobbnak a zsűri, míg a második he­lyet az ugyancsak budapesti Vincze Gabriella és Tóth Zsófia szerezte meg­­ megosztva. Harmadik Kele­men Péter kiskőrösi diák alkotása lett. Fél tizenegytől a Petőfi gimnázi­umok és szakközépiskolák tanulói szavalóversenyen mérték össze tu­dásukat, ahol egy kötelező és egy szabadon választott verset kellett előadni. Délután 1848-cal kapcso­latos előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. A rendezvény­­sorozat szombaton is folytatódik, s vasárnap, március tizenötödikén fejeződik be. DAL ifjak Mezőberényben BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE A város polgármestere köszöntötte a találkozó résztvevőit A HÉT embere Aki üldözőbe vette a fegyveres rablót Ki is lehetne más a hét embere, mint az a rendkívü­li lélekjelenlétről tanúbizonyságot tévő illető, aki március 9-én, hétfőn egy postarabló után iramo­dott, s akciójának köszönhetően rendőrkézre került a súlyos bűncselekmény gyanúsítottja. A bátor fér­fiúval tegnap sikerült beszélgetnünk, amikor is a posta vezetői megjutalmazták őt. A rablót nyakon csípő csabai polgár nem kívánta nevét nyilvános­ságra hozni, s ez jelen esetben természetesen érthető is. Azt viszont megtudhattuk tőle, hogy azon a bizonyos hétfőn valaki rendesen fel­bosszantotta, s önmaga megnyugtatására sétált el a Lencsési lakóte­lepi postára. Épp a bejárathoz ért, amikor egy kifele rohanó fiút lá­tott, majd egy hölgy szaladt ki az épületből és közölte: Ott fut a rab­ló. Névtelen hősünk ösztönösen cselekedett, amikor azonnal üldözőbe vette a menekülő alakot. Mint bevallotta, nem gondolta vé­gig, mi a helyes megoldás. Azt sem tudta, kit rabolt ki az illető, s ar­ról sem volt sejtelme, hogy annál „fegyvernek látszó tárgy” van. Az eddigi híresztelésekkel ellentétben nem volt szükség erőszakra, a kezdő rabló ugyanis megállt, s látva üldözője igen tekintélyes terme­tét, nem is próbált védekezni vagy továbbszaladni. A rendőrök öt perc múlva értek a helyszínre, amikor is igen határo­zottan, talán túlzottan is vehemensen „tették ártalmatlanná” a hősünkkel együtt rájuk várakozó gyenge fizikumú tettest. Ekkor a „rab­lófogó” vette védelmébe a megszeppent gyanúsítottat, ő ugyanis akkor már fölöslegesnek tartotta az erélyesebb fellépést. Önmagát úgy jellemezte a mindenképpen tiszteletre méltó csabai polgár, hogy igen hirtelen természetű, s ebből néha baja is származik. Élete során több alkalommal is került már veszélyes helyzetekbe, s ed­dig mindig szerencsésen alakultak a dolgok. Reméljük, továbbra is ilyen szerencsésen alakul a sorsa, hiszen egyre nagyobb szükség van a hozzá hasonló segítőkész és bátor emberekre. Gajdács Emese

Next