Békés Megyei Nap, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ Amiért harcoltak, megvalósult Két nappal a forradalom és szabadságharc kitörésére emlékező ele­­ki kihelyezett ünnepi megyegyűlés után a térség legfiatalabb váro­sának vasárnapi helyi ünnepén a szónok újfent Tokaji Ferenc, a vá­lasztókerület országgyűlési képviselője volt. A városközpontban ta­lálható emlékműnél a város vezetői mellett a helyben működő pár­tok képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. A százötven évvel ezelőtti ese­ményre emlékezve az ünnepi szó­nok arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a célok, amelyekért 1848—49- ben halált megvető bátorsággal küzdöttek elődeink, mára megvaló­sultak. Ezek között is legfontosabb a nemzeti függetlenség és a nép­képviseleten alapuló parlamentáris demokrácia. Kiemelte, hogy mind­ehhez harcra és véráldozatra sem volt szüksége a magyarságnak. A kor legnagyobb kihívásának az eu­rópai integrációs folyamatot nevez­te a mintegy tízperces beszédében Tokaji Ferenc. Jelezte, nem elha­nyagolható tényező: Magyarorszá­got két másik kelet-közép-európai országgal együtt elsőként hívták meg a volt szocialista országok kö­zül a világ legnagyobb szövetségi védelmi rendszerébe, a NATO-ba, másrészt - hangsúlyozta - hazánk azon hat állam között van, ame­lyekkel a most tizenöt fős Európai Unió megkezdi a csatlakozási tár­gyalásokat. Beszédében a parlamenti képviselő a szabadságharc helyi vonatkozásairól szólva elmondta: több eleki is részt vett a küzdelmek­ben. Az ünnepség végén a szónok, a város vezetői és a helyben működő politikai pártok képviselői megkoszorúzták az eleki ’48-as emlékművet. B. T. Játszótér az endrődi gyerekeknek Gyomaendrődön, a Kossuth té­ren a cigány kisebbségi önkor­mányzat költségvetéséből és a vál­lalkozók támogatásából játszóteret alakított ki, ezt - az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére - március 15-én Dógi János, a kisebbségi önkormányzat elnöke adta át a lakosságnak. A ját­szótérért a lakók nevében Rafael Károly mondott köszönetet. Dávid Imre polgármester az ünnepségen kifejtette, a cigány­ságnak már 150 évvel ezelőtt is része volt a magyar szabadság­­harcban. Gyomaendrődön jelen­leg a lakosság közel öt százaléka a cigánysághoz tartozik, a közel 700-800 lakos döntő részben az endrődi városrészen él békében és barátságban az ottani magya­rokkal. A polgármester azt kíván­ta a környéken lakóknak, hogy óvják és fejlesszék tovább a ját­szóteret. Az ünnepélyes esemé­nyen az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat több képviselője is megjelent. M. L. A gyerekek azonnal birtokukba vették az új játszóteret NYÁRI ATTILA FELVÉTELE A peregiek is koszorúztak Mezőhegyesen 10 órakor a Kossuth-emléktáblánál kezdő­dött a magyar forradalom és sza­badságharc 150. évfordulója al­kalmából megrendezett emlékün­nepség. Kassai Béla polgármester be­szédében kiemelte, hogy ezen a napon nemcsak a márciusi ifjak nemes tettét, a forradalom kirob­bantásának idejét ünnepeljük. Felelevenednek a forradalom és szabadságharc legjelentősebb pillanatai, így a dicső pákozdi üt­közet és a kegyetlen megtorlás is. Bár mind szeptember 29-én, mind október 6-án megemléke­zünk ezekről a napokról, nem le­het különválasztani a három ün­nepet. A polgármester azt is meg­említette, hogy megyénkben elő­ször Szarvas városa értesült a pesti eseményekről március 17- én, de a lelkesedés lángja néhány napon belül valamennyi helység­be eljutott. A hazafias lelkesült­­ség központja pedig a gyulai kör volt - mondotta. A forradalom és szabadságharc máig ható üzene­téről szólva leszögezte, hogy 1848 márciusának eszmeisége, tartalma 150 éve bennünk, velünk él. Minden nemzet nagy erkölcsi és anyagi válságait csak a hagyományaira támaszkodva, nemzeti gyökeréig visszanyúlva tudja megoldani. Másként nem lehet jövőt építeni - tette még hozzá. Ezt követően a helyi önkor­mányzat képviseletében Agonás János és Kovácsné Faltin Erzsé­bet képviselők, Mezőhegyes test­vértelepülésének, a romániai Pe­reg tanácsának Nagy Sándor pol­gármester vezette küldöttsége, valamint a pártok és civil szerve­zetek képviselői helyeztek el ko­szorúkat az emléktáblánál. Az ünnepség a Szent György templom falán elhelyezett Gonzetzky-emléktáblánál folyta­tódott (Gonzetzky János a temp­lom első papja volt, aki vállalva hazafias érzelmeit, 1849. október 8-án halt mártírhalált a pesti Új­épületben - a szerk.). Az énekkar szereplése után ismét elhelyezték az emlékezés virágait a fenti szervezetek képviselői. 11 órától a József Attila Általá­nos Művelődési Központban te­kinthettek meg az érdeklődők egy irodalmi összeállítást az álta­lános iskolások közreműködésé­vel, majd az alapfokú művészeti iskola növendékeinek szereplésé­vel fejeződött be a március 15-ei program Mezőhegyesen. M. Szabó Mihály óilfoldi jalaaisxg Zászló ajándékba Egy-egy nemzeti zászlót ka­pott ajándékba az önkormányzat­tól a Csabacsűdi Általános Iskola valamennyi osztálya az 1848—49- es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére, s hogy megérdemelték, mi sem bizonyítja jobban, mint a vasár­nap a művelődési házban általuk előadott ünnepi műsor. Az ízlése­sen megkomponált díszletek kö­zött kitűnően felkészített diákok idézték fel prózában, versben, dallal és tánccal 1848 szellemét. Előzőleg Frankó János polgár­­mester - a történelmi megemlé­kezés mellett - számolt be az ön­­kormányzat zászlóajándékozási döntéséről, s kapacitálta az iskola vezetését: válasszon az iskola a 1848-as történelmi személyek közül névadót magának. Példa­ként említette báró Eötvös Józse­fet és Trefort Ágostont, akik a forradalom alatt is megfordultak csabacsüdi birtokaikon, s a sza­badságharc leverése után is ezen a tájon találtak menedéket az őket üldözők elől. A polgármes­ter köszöntötte azt a kilenc csa­bacsüdi polgárt is, aki éppen ezen a napon - március 15-én - ün­nepli születésnapát is. A művelő­dési házbeli megemlékezés után a szemközti községházánál lévő emléktáblát koszorúzták meg a csabacsüdiek. T. L. KÉZFOGÁS Közvetítő Szolgálat munkaidőben 16-18 óráig: (66) 324-551 r\ BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Mezőberény, a szobrok városa Minden túlzás nélkül igaznak te­kinthető a címben rögzített állí­tás, hiszen Mezőberényben alig egy esztendő alatt nem kevesebb, mint öt köztéri szobrot avattak. Március tizenötödikén Kossuth és Széchenyi Veress Kálmán által készített mellszobrát állították fel­­ Kökéndy József adományakép­pen (a Harmadik Lehetőség Bt. segítségével). Mindenképpen jel­képezi Berény egykori és mai szellemiségét, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagy alakjainak emlékművét a „német templom” mellett helyez­ték el. Szombaton reggel a „Talpra, Pe­tőfi!” országos szavalóverseny me­gyei döntőjével folytatódtak az ün­nepi rendezvények a városban. A művelődési központban három ka­tegóriában versenyeztek a résztve­vők. Közben nem akármilyen „csata” zajlott a gimnázium kollégiumában sem. A Petőfiről elnevezett gimná­ziumok és szakközépiskolák tizen­egyedik országos találkozójának keretében játékos irodalmi vetélke­dőt rendeztek. A fiatalok tudását alaposan próbára tevő viadalban nem érvényesült a hazai pálya elő­nye, de természetesen ezen senki sem bosszankodott igazán. A Kiskőrösről érkezett vendégek sze­repeltek a legjobban. Maguk mögé utasították a fehérgyarmatiakat és a bonyhádiakat is. Ezzel igen szép eredményt tudhatnak a magukénak, hiszen előző nap a Petőfiről elneve­zett középiskolák tanulói között meghirdetett szavalóversenyt is kiskőrösi diák nyerte Szőke Judit személyében. A második helyet Beck Adrienn (Bonyhád), míg a harmadikat Jóni Enikő (Budapest) szerezte meg. A „márciusi ifjak” nem rettentek meg a szokatlanul hűvös időtől sem, s este gyertyát gyújtottak, s 1848-as dalokat énekeltek a Petőfi­­szobornál. A művelődési központ­ba pedig színházi előadást vará­zsoltak a helyi gimnázium tanulói, akik Vaszari Gábor Bubus című da­rabját adták elő. Március tizenötödikén is gazdag programot kínáltak a vendégeknek és a városlakóknak. Háromnegyed kilenckor avatták fel a Kossuth tér és a Széchenyi utca találkozásánál álló német templom mellett a név­adók szobrát. Ezzel nem egyszerű­en a herényiek impozáns köztéri­­szobor-gyűjteménye szaporodott, hanem Petőfi mellett méltó emléket kapott az 1848-49-es magyar for­radalom és szabadságharc másik két vezéralakja is. Avatóbeszédet Szabó Endre református esperes mondott, aki a magyar történelem két nagy alakjának sorsát, hitvallá­sát villantotta fel. Bár megemléke­zésében elhangzott, hogy Széche­nyi és Kossuth sok mindenben nem értett egyet, a két szobrot mégsem ezért fordították háttal egymásnak. A kissé talán szokatlan tájolás oka az, hogy Kossuth szobra a róla el­nevezett térre néz, míg Széchenyié a Széchenyi utcára. Innen a mazsorettek vezetésével a művelődési központba vonultak az ünneplők, ahol a gimnázium di­ákjainak műsora után ökumenikus istentiszteleten vehettek részt. Petőfi szobránál stílszerűen a he­lyi gimnázium díjnyertes beszéd­írója szólt a hallgatósághoz. Köz­ben elindult a Kossuth térről a ter­mészetjáró szakosztály által szerve­zett Petőfi emléktúra, amelynek végállomása a Körös parti emlék­mű volt, ahol Ignácz Mihály szín­művész szavalata után megkoszo­rúzták az emléktáblát. Ez azt a he­lyet jelöli, ahonnét Petőfi utoljára visszanézett rajongásig szeretett Alföldjére, miközben elindult vég­zetes útjára Bem seregéhez. Dancs László A szobrot a polgármester avatta fel bartoli ágnes felvétele Ünnepi ülés, pro urbe kitüntetés Füzesgyarmat képviselő-testü­­lete március 15-én ünnepi testü­leti ülést tartott. Egyetlen napi­rendi pont szerepelt az ülésen. Nevezetesen a pro urbe kitünteté­sek átadása. Dr. Szentesi Károly polgármester a képviselő-testület döntése értelmében meleg szavak kíséretében átadta a kitüntetést és a vele járó jutalmat Sebők Jánosné nyugalmazott tanárnő­nek és Lehoczky Mihálynak, a már 20 éve Pesten élő agronó­­musnak. Az ünnepi ülés után a résztvevők testületileg átvonul­tak az ünnepi megemlékezés szín­helyére, az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc emlékére ál­lított emlékműhöz. Itt ünnepi be­szédet mondott dr. Szentesi Ká­roly polgármester, majd ünnepi műsort adtak az általános iskola 7. osztályos tanulói. A nap további programja: a Hajdú táncegyüttes műsora a művelődési házban, illet­ve gyermekrajzkiállítás megnyitá­sa a moziban. Végül a Föltámadott a tenger című film vetítése zárta a történelmi megemlékezést Füzes­gyarmaton. O. F. Emlékfutás forró teával A metsző szél és a hóesés elle­nére mintegy 150-en vettek részt március 14-én Vésztőn azon a hagyományteremtő emlékfutá­son, amelyet a Kis Bálint Refor­mátus Általános Iskola szervezett az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulója tisz­teletére. Díszmagyarba öltözött ifjak vezették fel a rajthoz a résztvevőket, akik nem titkolt versenyláztól kísérve vágtak neki az 1848 méter hosszúságú táv­nak. Köztük a legifjabbak az öt­éves Fekete Kitti, Nagy Danika, Pénzes Gergő és Takács Janika. A futóverseny legidősebb részt­vevője a 68 éves Balogh Gézáné volt. Kortól, nemtől függetlenül a kitűzött távot mindenki teljesítet­te. A ligetben lévő célba cserké­szek sorfala között futottak be a versenyzők, ahol egy óriási sátor­ban emléklap mellett forró tea és kalács várt rájuk. A futás után in­dult a hagyományos fáklyás fel­vonulás. Az ünnepségsorozat másnapján, március 15-én ünne­pi istentisztelet volt a református templomban. Ezt követően a tör­ténelmi megemlékezés a rossz időjárás miatt a szabad tér helyett a Sinka István Művelődési Köz­pontban folytatódott. Megnyitóbe­szédet mondott Kaszai János pol­gármester, majd egy rendkívül energikus csoport, a Kis Bálint Református Általános Iskola diák­jai adtak zenés-verses, forradalmi töltetű műsort. Ünnepi beszédet Fi­ló Katalin mondott, a Haza és Haladás Alapítvány igazgatója. A kétnapos rendezvénysorozat a rendőrség előkertjében a Petőfi- és Kossuth-szobornál koszorúzással ért véget. O. F. oc/KAPCSOLAT KilfiSMIS Ügyeletes újságírónk a 06 (30) 220-900-as telefonszámon várja olvasóink hívásait. Színvonalas műsor és emlékkiállítás Szeghalmon Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére rendezett városi ünnep­ség negyed tízkor térzenével kezdő­dött Szeghalmon. A művelődési központban fél tízkor mintegy 250- en tekintették meg a Péter András Gimnázium és az Alapfokú Művé­szeti Iskola tanulóinak színvonalas műsorát. A műsort követően átvo­nult a tömeg a Kossuth térre, ahol a pártok és a társadalmi szervezetek elhelyezték koszorúikat a Kos­­suth-szobor talapzatán. Végül a Sárréti Múzeum Kossuth téri ki­állítótermében gyermekrajzkiál­­lítást, valamint az 1848-49 emlé­kezete című kiállítást nyitotta meg Daróczi Ferenc alezredes, a Magyar Honvédség Tájékoztatá­si és Média Központjának parancsnokhelyettese. Mindkét kiállítást szeptember 1-jéig tekint­hetik meg az érdeklődők. O. F. Önzetlenség, áldozatvállalás Hiába keresnék a szentandrásiak a Hősök szobrát tartó kőoszlopon azoknak a nevét, akik az 1848-49- es forradalom és szabadságharc idején áldozták életüket a szabad Magyarországért - az ő nevüket magasabban, az égben jegyezték fel, ahol a csillagok ragyognak. Csikós György nyugalmazott pe­dagógus, a szentandrási vasárnapi ünnepség szónoka tisztelgett a tör­ténelem felidézése közepette ezzel a szép gondolattal a szentandrási hősök előtt. A márciusi ifjak önzet­lenségét és áldozatvállalását állítot­ta példaként az ünneplők elé, mint az ország további fejlődésének zá­logát. Az ünnepségen a zászlólo­bogtató szélben az általános iskola diákjai szavaltak a forradalom bő­séges költészetéből néhány örökbe­csű darabot, míg a kórus a Kossuth­­nótákból nyújtott át egy csokorra valót. Az ünnepség után az ön­­kormányzat, a pártok és civil szervezetek, a lakosság a kegye­let koszorúit, virágait helyezte el a szobornál. T. L. Gyűjtők ünnepeltek Két patinás helyi gyűjtőklub - a MABEOSZ 1931-ben alapított he­lyi csoportja és az 1971 óta jegyzett Juhász Balázs Gyűjtőklub - kétna­pos kiállítással köszöntötte szom­baton és vasárnap a forradalom és szabadságharc kitörésének 150. év­fordulóját Orosházán. Az érdeklődők a bélyegek és nu­mizmatikai ritkaságok mellett szá­mos 1848-49-hez kötődő doku­mentumot, képet, fegyvert és más tárgyi emléket tekinthettek meg a Petőfi Művelődési Központ emele­ti klubtermében. A kiállítást Kiss László, az intézmény igazgatója nyitotta meg. A két klubnak helyet adó művelődési központ oklevéllel ismerte el a város legjelentősebb gyűjtőinek munkásságát. A gyűj­tők, akik két napra megosztották ér­tékeiket a közzel: Baudermann Im­re, Bánki Horváth Zoltán, Bojtos Lukács, Dohányos József, Feld­­mann József Kiss Horváth Sándor, Koszorús Oszkár, dr. Mareczky Bé­la, Nagy J. Ferenc, dr. Pohly Fe­renc, Soós Ferenc, Szalai István, Tóth Béla, Varga István, Vízi Jó­zsef. K. Gy.

Next