Békés Megyei Nap, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

Az ellenérdekeltek elfogadják a falu akaratát Időközi választásokat tartottak Pusztaföldváron A falu jövőjének szempontjá­ból sorsdöntő napra ébredt teg­nap Pusztaföldvár: talán pont kerülhet egy régóta húzódó ügy végére, maguk a polgárok mondhattak ítéletet a közel­múlt történései felett: a bíróság erre a napra tűzte ki ugyanis az időközi polgármester-válasz­tást. A délutáni órákban már tudni lehetett: a szavazásra jo­gosultak többsége élt demokra­tikus jogával. A vezetési válság előzményei röviden: 1997 áprilisában jogerős ítélet született, miszerint Vetró László polgármester bűnös szemé­lyi szabadság megsértése és könnyű testi sértés vétségében, ezért a falu első emberét próbára bocsátották. A munkaügyi bíróság decemberben állapította meg, hogy Vetró nem irányíthatja a tele­pülést, mivel polgármesteri minő­ségével összefüggésben követte el tettét. A két ítélet meghozatala kö­zötti időszakban azonban jogi ká­osz alakult ki: a korábban is szét­húzó képviselő-testület teljesen különvált: négyen Vetró vezetésé­vel tartottak üléseket, míg a Pusz­taföldvárért frakció az időközben alpolgármesterré választott dr. Baranyi István vezetésével hozott döntéseket. A polgármesteri szé­kért is a két férfi szállt ringbe. A faluban nem készült komoly közvélemény-kutatás, melynek eredményei alapján sejteni lehe­tett volna a várható eredményt. Maguk a helyiek is bizonytalanul latolgattak. - Én azt várom a polgár­­mestertől, hogy a falu jövőjével foglalkozzon, az iskolával, a gye­rekekkel, a sporttal - mondta kér­désünkre a művelődési ház mel­letti söröző pultosa, Dil Moha­med. A férfi Algériából érkezett Magyarországra, kilenc éve él Földváron. Egy 7 és egy 4 éves gyermeke van, szeretné, ha bol­dogan nőnének fel ebben a köz­ségben. Hozzátette, hogy első­ként jelent meg reggel hat órakor a szavazókörben, azt azonban nem árulja el, kire szavazott. Mindkét jelölttel jó barátságban vagyok - mondta végezetül. A falut láthatóan nem osztja meg az elöljárók széthúzása. Ez abból is látszik, hogy nem alakult ki különösebb vita a metró-, illet­ve Baranyi-pártiak között. Az egyik erre szavazott, a másik ar­ra. Amikor latolgatásra biztatom őket, mindannyian elbizonytala­nodnak. Este nyolckor kiderül - mondják látszólagos nyugalom­mal. A nagyfalusi iskolában, az 1. számú szavazókörben délután négy óra körül megtudjuk, hogy biztatóan alakul a részvételi arány: délelőtt meglehetősen so­kan adták le voksukat, majd ter­mészetszerűleg ebédidőben ke­vesebben jöttek el. (Folytatás a 3. oldalon) A szavazás rendben folyt BARTOLA ÁGNES FELVÉTELE Hárommilliót Nikolettért A Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság eltűnés miatt továbbra is keresi Szathmári Nikolett 1 éves, gyulai általános iskolai ta­nulót. A napokban egy budapesti ügyvédi iroda a következő hiva­talos tájékoztatást küldte a főka­pitányságnak: Egyik megbízójuk 1998. december 31-éig vissza­vonhatatlan letétként 1 500 000 forintot helyezett el egy pénzin­tézetben azzal a céllal, hogy elő­segítse az eltűnt kislány felkuta­tását. A fenti összeg annak adha­tó át, aki az ügyben nyomozást folytató rendőrséghez bejelentést vagy más olyan adatot juttat el, amely alapján a nyomozóhatóság megtalálja és a családjához visszaviszi Szathmári Nikolettet, illetve tevőleges közreműködésé­vel a kislány visszakerül a csa­ládhoz. A rendőrség emlékeztet arra, hogy a Gyulai Önkormányzat, a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság és a Postabank által öszesen felajánlott 1 500 000 fo­rint ugyancsak a nyomravezetőt illeti. Összesen tehát immár há­rommillió forint átadására szá­míthat az, aki az eltűnt kislány hollétéről érdemleges informáci­ót szolgáltat. Bejelentést elsősor­ban a (66) 361-644-es telefonszá­mon, a Gyulai Rendőrkapitány­ságon várnak, de értesíthető a 107-es segélyhívó számon bár­melyik rendőri szerv. A nyomra­vezető személyét a rendőrség bi­zalmasan kezeli. G. E. Óvodások és az elsősegélynyújtás Hiába, ezt sem lehet elég korán kezdeni. Legalábbis a kép ta­núsága szerint. Békéscsabán a Körös Főiskola sportcsarno­kában hat megyeszékhelyi óvoda - a Fő, Kölcsey, Szigligeti, Hajnal, Pásztor utcaiak és az Andrássy úti - százhúsz apró­ságának rendeztek nagy sikerű és vidám hangulatú elsőse­gélynyújtó versenyt, amelynek szervezői a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola tanárai és diákjai voltak KISS ZOLTÁN FELVÉTELE Az adóst is megilleti a védelem - Nem szereplésvágyból, nem is csak Czerják János érdekében, hanem a szarvasi közéletet élén­ken foglalkoztató Almáskert-ügy kapcsán érzésem szerint éppen a közélet tisztasága védelmében kell a nyilvánossághoz fordul­nom - nyilatkozta kedden dél­előtt Szarvason, az Almáskert vendéglőben tartott sajtótájékoz­tatón dr. Kóczy Miklós ügyvéd. Az ügyvéd úr szerint - aki csak most lépett be az ügybe -, az árverés végrehajtási szabályai nem csak a hitelezőt, de az adóst is kell, hogy védjék függetlenül attól, kinek mennyivel tartozik, s hogy miért került nehéz helyzet­be. Az Almáskert tavaly szilvesz­teri árverezése kapcsán több, az adóst sértő szabálytalanságot ta­lált dr. Kóczy Miklós, melyeket - állítása szerint - időközben a jog­orvoslati eljárás részben igazol. Szerinte az árverésen a Céginvest Kft. képviseletét ellátó személy meghatalmazása nem volt a polgá­ri perrendtartás szabályainak megfelelő, ezért a Céginvest nem licitálhatott, így nem lehet nyertes sem. Ezt megelőzően - Kóczy úr szerint - az önálló bírósági végre­hajtó felülbírálta az ügyben beosz­tott bírót, mert nem vette figyelem­be, hogy az árverés felfüggesztését kérő beadványt elutasította ugyan, de jelezte: a kitűzött árverés nem tartható meg. Még egy dolgot állít az ügyvéd úr, hogy a fentiekből következően a Céginvest nem tette le az árverési előleget. (Folytatás a 8. oldalon) Tisztelgés Kuzma Mihály előtt Egyperces néma felállással tisztelgett a megyei önkormány­zat a tragikus körülmények kö­zött elhunyt rendőr, Kuzma Mi­hály emléke előtt. A megye köz­­biztonságának és közrendjének ta­valyi helyzetéről szóló főkapitányi tájékoztató során ugyanis termé­szetesen az alezredes öngyilkossá­ga is napirendre került. Az ORFK jelen lévő képviselői ismertették a vizsgálat eredeményeit, s remé­nyüket fejezték ki, hogy ez az ügy most már lezárulhat. A megyei ide­genforgalmi és gyógy-idegenfor­­galmi marketingtevékenység fej­lesztésének szükségességét és le­hetőségeit tárgyaló jelentés során felszólalt kedden a megyei önkor­mányzat ülésén dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő, a Regio­nális Idegenforgalmi Bizottság (RIB) elnöke is. (Folytatás az 5. oldalon) Megakadályoztak egy rablótámadást A mezőhegyesi képviselő-tes­tület tegnapi ülésén többek kö­zött a polgárőr egyesület is be­számolt elmúlt évi tevékenységé­ről. A tájékoztatóból lapunk meg­tudta, hogy az egyesület 1994 au­gusztusában alakult meg 27 tag­gal. Mint ahogy Csizmás György elnök fogalmazott, erre az idő­szakra főleg az útkeresés volt a jellemző. 1995 novemberében a tagság úgy döntött, hogy vissza­hívja a korábbi elnökség egy ré­szét és új elnökséget választ. Az új vezetés első feladatának a he­lyi kapcsolatok kiépítését tartot­ta, elsősorban az önkormányzat­tal és a rendőrséggel. Legfőbb céljuknak a város közbiztonságá­nak védelmét tekintik. Jelenleg az egyesületnek 17 tagja van. Ők biztosítják a hétvégi járőrszolgá­latok ellátását és hetenként egy alkalommal a rendőrrel adott éj­szakai szolgálatot. (Folytatás az 5. oldalon) RTV-műsor­melléklet * * * Nem zárják be, csak... „Schengenország” szomszédja Mától Ausztria a schengeni egyez­ményt aláíró országok teljes jogú tag­jává válik, ez azt jelenti, hogy az oszt­rák-magyar határ lesz a schengeni ál­lamok külső határa. Az integrációs folyamat révén mi is aspirálunk arra, hogy schengeni tagállammá váljunk, ezért Magyarországnak is fel kell ké­szülnie arra, hogy határait következe­tesebben ellenőrizze - hallhattuk teg­nap Gyomaendrődön az endrődi kö­zösségi házban megtartott sajtótájé­koztatón Nikolits Istvántól, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztertől. (Folytatás a 3. oldalon) A tárca nélküli miniszter Szöllősi Istvánná és Földesi Zoltán országgyűlési képviselők vendégeként érkezett Gyoma­­endrődre Kiss Zoltán felvétele Bak Sándor a Kövizig élén Immár hivatalosan is megerő­sítést nyert, hogy a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) új vezetője április elsejétől Bak Sándor lett, aki eddig ugyanitt a víziközmű osztályvezetői felada­tokat látta el. Az igazgatói poszt­ra kiírt pályázat eredményhirde­tésére kedden Gyulára érkezett Hajós Béla, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) helyettes államtitkára és Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője - derült ki a Kövizig lapunknak tegnap délután eljuttatott írásos tájékoztatójából. (Folytatás a 3. oldalon) Felhívjuk tisztelt és szeretett olvasóinkat, hogy április else­je, a sajtómunkásosztály nem túl nagy nemzetközi ünnepe tiszteletére a mai lapszámunk 111, azaz egyszáztizenegy pél­dányában elhelyeztünk egy-egy szokatlan, csak a jó szemű és kritikusan éber szemlélő számára észrevehető jelet, képet, mondatot stb., szóval valamit, ami szokatlan vagy eltér a saj­tóban - ebben a lapban - alkalmazott gyakorlattól. Kérjük, aki bármelyiket észreveszi, megtalálja, szíveskedjék bekülde­ni. Igen kíváncsian várjuk a sajtószemle eredményét. A megfejtők között értékes jutalmakat sorsolunk ki! A NAP kérdése Mitől bolond április elseje? Április elsején egymást ugratjuk, egymással a bolondját já­ratjuk. Hogy e hagyomány miből adódik, hogyan alakult ki, ezt kevesen tudjuk, lapunk munkatársa ezért nézett ennek utána. Április elseje, Hugó napja a téli napfordulótól - december 21-étől­­ számított századik nap, ezért népünk régente „száz­napnak” is nevezte. E napon Júdás felakasztására, pontosabban önakasztására emlékezünk, ekkor semmilyen munkát sem sza­bad elkezdeni, a régiek április elsejét rossz kezdőnapnak tartot­ták. A gyermekeket megvesszőzték, hogy rakoncátlanságuk múljék, de pénzzel, almával és dióval is megajándékozták őket. Április elseje - indás kötele és az inda analógiája miatt - az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlen napnak tartották. A bodajki öreg szőlősgazdák szerint e nap előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni, mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. Azt mondják: „inkább a szőlő sírjon, mit a gazdája”. Az „áprilisjáratás”, a bolonddá tétel újkeletű szokás, az ókori tavaszkezdő tréfás ünnepekre vezethető vissza. Hozzánk való­színűleg német közvetítéssel került. Erre vall, hogy elsősorban a városiak és a gyermekek mulatsága, a felnőtt falusi nép köré­ben sohasem gyökeresedett meg. M. L.

Next