Békés Megyei Nap, 1999. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... Csúcstalálkozói Közös erővel igyekszik elejét venni a magyar és a román határon tapasztalható, a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményeknek és a korrupciónak a két ország határőrsége - erről állapodott meg vasárnap délelőtt Orosházán Kiss Kálmán vezérőrnagy, a magyar határőrség megbízott országos parancsnoka és Aurel Neagu ezredes, a román határőrség főigazgatója. Mint a találkozót követő sajtótájékoztatón elhangzott, elsősorban a lopott gépkocsi-, a kábítószer-, illetve az embercsempészet megakadályozása terén varnak közös feladatok a két szervezetre. A gyakorlatban ez elsősorban információcserét, valamint közös akciók végrehajtását jelenti. Kiss Kálmán elmondta: Magyarország esetében a vasárnapi az első nemzetközi megállapodás e téren, más tekintetben a két határőrizeti szerv kapcsolata már régóta szoros. Ugyanezt erősítette meg Aurel Neagu ezredes is, hozzátéve: egy ország bármilyen erős legyen is, határait egyedül nem képes megvédeni. A főigazgató hangsúlyozta: a szervezett bűnözés elleni harcot nem veheti fel egyetlen szervezet, ahhoz minden illetékes hatóság összefogására szükség van. Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott: a magyar határőrség az idén 3,5 milliárd forintot költhet technikai fejlesztésre, mely elsősorban a majdani kibővített schengeni határok, azaz egyebek közt a magyar-román szakasz céljait szolgálja majd. (Folytatás a 3. oldalon) Ötvenéves az OTP Az OTP Bank 1999-ben ünnepli megalapításának ötvenedik évfordulóját. Napjaink egyik legnagyobb bankja, jó előre igazodva a regionális gondolathoz, a 19 megyei profitcentrum helyett tavaly márciustól hét regionális profitcentrumot hozott létre. A szervezeti átalakulással a pénzintézet megőrizte 24-24,5 százalékos piaci részesedését. A bank forrásállományának 68 százaléka a lakosságtól származik, a befektetők szempontjából érdekes konszolidált mérleg 23,9 milliárdos adózott eredményt tartalmaz. A kérdés ezek után az, hogy mit tudott mindehhez a dél-alföldi régió hozzátenni - kérdeztük Szász Jánostól, a régió ügyvezető igazgatójától. (Folytatás a 6. oldalon) Sarusit József Attila-díjra terjesztették fel Háromfordulós szavazás után január 15-én József Attila-díjra terjesztették fel a Békéscsabán élő és alkotó Sarusi Mihályt - értesült lapunk. Sarusi Mihály hosszú évtizedek óta publikálja műveit, így A csabai Szajnán (1981), Pázsit (1983), A kaporszakállú nádvágó (1985), Magyar Krisztus (1986), Fönn a Jeruzsálemhegyen (1987), Kisiratos helynevei (1987), Arca ima (1989), Hanyattúszás (1990), Kazal (1991), Ugatoló (1991), Kisiratos ragadványnevei (1992), Vagabundkorzó I—n. (1993), Eszterberke (1993), Decebál Gyulán (1996) és legutóbb a Szökőélet címűeket. (Folytatás a 3. oldalon) Az egységes fellépésért A Dél-alföldi Régió parlamenti képviselőit hívta tanácskozásra Szarvasra Nógrádi Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanács elnöke, hogy megbeszélhessék közös teendőiket. A szombati szarvasi megbeszélésen Babák Mihály, dr. Dancsó József, Domokos László, Farkas Sándor, dr. Martonosi György, Rákos Tibor, dr. Varga István, Vincze László és Vígh Ilona vett részt, s látta el kézjegyével a tanácskozás nyomán született dokumentumot, mely így szól: „A Dél-alföldi Régió országgyűlési képviselői pártállástól függetlenül fontosnak tartják a következőket: 1. Erősíteni kívánják a regionális fejlesztés és forrásszerzés alapelvét, s ezzel a Dél-alföldi Régió, mint területi egység komplex fejlesztésének megvalósítását. 2. Az országgyűlési képviselők vállalják, hogy képviseleti munkájuk során a törvényalkotásban érvényesíteni kívánják a regionális szerepvállalást. (Folytatás a 3. oldalon) Sarkad a tízéves város Ma tíz éve, hogy Sarkad nagyközség városi rangot kapott. A két nagyváros, Gyula és Békéscsaba árnyékában felcseperedő települést az akkori kormányzat 1989. március 1-jén nyilvánította várossá, s a sarkadi polgárok erre a jeles napra emlékeztek tegnap délelőtt a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. Az ünnepségen először Tóth Imre polgármester szólt a jelenlévőkhöz, s részletes történelmi visszatekintésben elevenítette fel Sarkad múltját. A jeles dátumok között említette meg az 1677-es esztendőt is, amikor a település elnyerte a városi rangot, ám a történelem viharai között ezt azután elveszítette. A jelen vívmányai között a polgármester nem feledkezett meg szólni a város köré gyűlt települések kistérségi szövetségéről, s a romániai testvértelepülésekkel való szoros kapcsolatról sem. A jelenlegi polgármester után, a várossá váláskor hivatalban lévő településvezető, Jakó István beszélt a tíz évvel ezelőtti helyzetről. Visszaemlékezett a tanácsi rendszerben megkezdődő fejlődésre, az infrastruktúra kiépítésére, a lakások korszerűsítésére, a gazdasági egységek virágzására, s mindezek következményeként a 1989. március 1-jei várossá nyilvánítási ünnepségre. A vasárnap délutánba nyúló ünnepi testületi ülés egykori és mai képviselők felszólalásaival, valamint a művelődési házban megrendezett várostörténeti kiállítás megtekintésével zárult. G. E. Jó esélyek régiós szinten Szarvason tanácskozott szombaton a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Nógrádi Zoltán - aki egyben Mórahalom polgármestere is - politikusokkal, a térség országgyűlési képviselőivel. Ahogyan ő fogalmazott, kissé foghíjas volt a tanácskozás - hiszen a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket tömörítő régió képviselőinek csak harmada jött el -, de biztos volt benne, hogy a képviselők fontosnak tartják a régiót, a régiós érdekek egységes képviseletét, csak éppen más, fontos dolguk volt. (Folytatás az 5. oldalon) MA Békés nyerte a rangadót A Nagy nemzetség története Belvíz felülről nézve Kis túlzással lehet mondani, hogy Domokos László országgyűlési képviselő, a megyegyűlés elnöke helikopterrel érkezett Szarvasra a szombati regionális tanácskozásra. Nem mintha olyan jól állnánk már, hogy itt az ország keleti felében a megyegyűlés elnökeinek szolgálati helikopterre is futná. Domokos László azért szállt szombat délelőtt a Budapestről, a Belügyminisztérium kötelékéből érkező helikopterre Bak Sándor, a Kövizig igazgatója és Jenei Imre, a polgári védelem megyei parancsnoka társaságában, hogy a belvíz által legveszélyeztetettebb területeket felülről is megszemléljék. A megyei közgyűlés elnöke, aki egyben a megyei védelmi bizottság elnöke is, a Békés Megyei Nap tudósítójának elmondta, hogy a Köröstarcsa-Doboz-Csárdaszállás- Hunya-Kondoros-Kamut-Békéscsaba helikopteres körúton azt tapasztalták, hogy a belvízi veszélyeztetettség nem ért még a tetőpontjára, még mindig a helyzet súlyosbodására, s ezzel együtt a kárérték növekedésére kell számítani. Pedig már eddig sem csekély a veszteség, amit a települések lakosságának, önkormányzatainak és mezőgazdáinak el kellett szenvedni. Az eddigi - korántsem teljes - kárfelmérés, amit az önkormányzatok eljuttattak a megyei védelmi bizottság vezetéséhez, hatvanezer hektárról, mintegy hatszáz házról és körülbelül nyolcvanmilliós kárról szól. Arra a kérdésre, hogy mik a további teendők, Domokos László úgy válaszolt, hogy egyfelől folytatni kell a védekezés mellett a kárfelmérést, és használni kell a helyben használható erőforrásokat a károk enyhítésére, ugyanakkor készülni kell - és készülnek is -, hogy a minisztériumi, kormány- és parlamenti lehetőségeket is ki tudják majd használni az itt élők megsegítésére. T. L. Agyonlőttek egy férfit Hivatásos vadászok találtak rá annak a 25 éves csanádapácai fiatalembernek a holttestére, akit előzőleg több lövéssel gyilkolt meg valaki. A fejen lőtt S. Gábor egy Nagybánhegyes környékén lévő elhagyatott állattenyésztő telepen feküdt holtan, s az életét kioltó fegyver információink szerint 22-es kaliberű volt. Úgy tudni, hogy a 25 éves fiatalember mintegy hat kilométerre lakott attól a helytől, ahol holtan találták, s előző napon lakásáról orvvadászni indult el. (Folytatás a 3. oldalon) A NAP kérdése Gazdagszik-e nyelvünk? Az elmúlt egy évtized során a magyar nyelvbe hihetetlen nagy mértékben áramlanak be a külföldi, jobbára angol eredetű szavak. A nyelvésztársadalmat is megosztja az a kérdés, hogy mindez nyelvromlást vagy a nyelv gazdagodását eredményezi. Dr. Hajdú Miklós egyetemi tanszékvezető professzort arról kérdeztük, gazdagabb vagy szegényebb lesz-e ezzel a „szókincsimporttal” a nyelvünk. A nyelv különböző rétegeiben, különböző dimenzióiban más és más módon zajlik le ez a változás. Az utónevek között például az elmúlt évek során nagyon sok nyugati név jelent meg, lett divatos, terjedt el. Ez az angolszász kultúra hatása - hiszen változatlanul gyakori jelenség, hogy példaképek után nevezzenek el gyerekeket - és persze annak a törekvésnek az eredménye, hogy a szülők igyekeznek gyermekeiknek olyan nevet adni, ami ritka. Úgyhogy ez a folyamat inkább a nyelv gazdagodását, színesedését eredményezi. Az általában vett szókincs esetében persze más a helyzet, ott nagyon hibás az a gyakorlat, hogy olyan szavakat veszünk át az angol nyelvből és próbáljuk azt az angol kiejtés vagy helyesírás szabályai szerint használni, aminek magyar megfelelője is lenne. - Volt-e már ilyen radikális mértékű nyelvromlás a magyar nyelv története során, mint napjainkban? - Nyelvromlásnak semmiképpen nem nevezném ezt a jelenséget, inkább radikális mértékű nyelvváltozásnak. Nagyobb változások voltak, hiszen például a honfoglalás előtt a török, a honfoglalás után pedig a szláv nyelv hatott nagyon erősen a magyarra, ám nagyon nehéz lenne arra választ adni, hogy az milyen mélységű volt ehhez viszonyítva. Haász János