Békés Megyei Nap, 1999. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13 / 61. szám
HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... Nap-Világ ♦ Március 15-ei programok Ünnepi magángyűlés Békés Megye Képviselőtestülete és Szeghalom Város Önkormányzati Képviselőtestülete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére 1999. március 12-én pénteken közös megemlékezést és ünnepséget tartott március 15. alkalmából Szeghalom városában. Az ünnepség résztvevői az ünnepi megyegyűlést megelőzően megkoszorúzták a Kossuth-szobrot. (Felvételünkön Domokos László a megyegyűlés elnöke, dr. Jeszenszky Géza alelnök és dr. Biri István főjegyző koszorúz.) Ezt követően emlékfát ültettek a művelődési központ előtt. A művelődési központban megtartott ünnepi megyei közgyűlésen Vígh Ilona országgyűlési képviselő mondott emlékbeszédet. (Tudósításunk a... oldalon) Amit Petőfi és családja Békés megyei kapcsolatairól tudunk A múlt század első felének Békés megyéje nem kedvezett az irodalmi törekvéseknek, néhány, főként szarvasi és gyulai próbálkozástól eltekintve nem tudott gyökeret verni olyan szellemi élet, amire a későbbi hagyományok épülhettek volna. A megyében született és itt élő írók-költők előbb vagy utóbb a szellemi élet centrumába, Pestre mentek. Petőfi nem élt Békés megyében, de baráti szálak fűzték Orlai Pethes Somához, mezőberényi rokonához. Elsősorban ennek köszönhetjük, hogy 1842 nyaránakőszének egy részét - miután Pápán befejezte a gimnázium hetedik osztályát - Mezőberényben töltötte, ahol két verset is írt (Járnak, kelnek sokan zöld erdőben... és K... Vilmos barátomhoz). Következő évben, majd később még többször visszatért ide. Hatvany Lajos így élt Petőfi című könyvéből nyomon követhetjük a költő életútját. A két vaskos kötet feldolgozza azokat az írásos dokumentumokat, melyek a szemtanúk közlései alapján láttak napvilágot valamelyik újságban, így Petőfi szarvasi, gyomai, gyulai tartózkodásairól is olvashatunk. 1847- ben Kerényi Frigyeshez írt Úti leveleiből megtudhatjuk, hogy Szalontáról jőve Okányban és Körösladányban (itt írta Puszta földet, ahol most járok... című versét) is elidőzött és a soron kívül a kocsmárosokkal is meggyűlt a baja. A több iskolában járt Petőfinek az egész országban sok ismerőse volt, a szellemi élet jeles hazai képviselőit is személyesen ismerte. Nagyra tartotta Vajda Pétert, a szarvasi gimnázium tanárát, akinek halálára verset írt. Ismerte az ugyancsak Szarvason tanító Gregus Ágostot, Horváth Károlyt és Koren Istvánt (aki Aszódon tanította Petőfit). Itt laktak gyermekkori barátai, Dorhányi Zsigmond és Sárkány János, de tudjuk azt is, hogy a később Szarvasra kerülő Cancriny Emíliához (Mocskonyi Józsefné) írta még 1838-ban A hűtlenhez című versét. Petőfi jó barátja volt a Gyulán lakó Szakál Lajosnak, az ott idézgető Sárosy Gyulának és a Gyulán született Pálffy Albertnek, aki a márciusi ifjakhoz tartozott. Ezekről bővebben Dankó Imre, Czeglédy Imre, illetve Orosz László tanulmányaiban olvashatunk. Négy Szeberényi Lajoshoz írt levele maradt fenn, vele később ugyan összekülönbözött. Szeberényi a szabadságharc bukása után Hódmezővásárhelyre, majd Csabára került reáliskolai tanárnak. 1861- ben Petőfi diákéveire vonatkozóan jó adalékokat írt le Néhány év Petőfi életéből című munkájában. Szeberényinek és a mezőberényi Kisbéri Mihálynak még az emlékkönyvébe is írt pár sort, de jó kapcsolatban volt a herényi jegyzővel, Bonyhai Benjáminnal is. Orlai Pethes Somához írt levelei közül nyolcat ismerünk, tudjuk, hogy ennél jóval több volt, melyet Orlai a bukott forradalom után jórészt megsemmisített, ami pedig megmaradt, azt elkobozták. Orlai 1848-ban lefestette a költőt, aztán még több művet készített Petőfiről. A tótkomlósi származású Jankó János dagerrotip után másolta le Petőfi fényképét. (Folytatás az 5. oldalon) Sarusi Mihály József Attila-díjat kapott Tegnap délelőtt tizenegy órakor az Iparművészeti Múzeum aulájában dr. Fiámon József a Magyar Köztársaság nemzeti kulturális örökség minisztere az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére művészeti kitüntetéseket adott át, az azokat odaítélő szakmai kuratóriumok jelenlétében. Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként kilencedmagával József Attila-díjat kapott Sarusi Mihály békéscsabai író, költő, újságíró, akinek a miniszter Pomogáts Béla József Attila-díjas irodalomtörténész, a szakmai kuratórium elnöke társaságában adta át az elismerést. Sarusi Mihálynak olvasóink és olvasói nevében is szeretettel gratulálunk. Kitüntetése alkalmából készítettünk az íróval egy interjút, amit lapunk kilencedik oldalán Napvilág rovatunkban olvashatnak. J. M. Országos román települési szövetség alakul Mint arról lapunk többször beszámolt, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának két próbálkozás ellenére sem alakult meg. Ennek legfőbb oka, hogy magát románnak valló, valójában azonban nem a románsághoz tartozó egyén és szervezet tudatos bojkottjával ezt megakadályozta. Ezért a honi románság országos önkormányzati szövetségei megalakítása mellett döntött, ezt ma délelőtt Gyulán hívják életre. A Magyarországi Települési Román Önkormányzatok Országos Szövetségét - a Békés Megyei Nap információja szerint - huszonegy helyi román szervezet alakítja meg március 13-án, szombaton délelőtt 10 óra 30 perckor Gyulán, a helyi román gimnáziumban. Ebben helyet kap nyolc Békés, hét Hajdú-Bihar és két Csongrád megyei román kisebbségi önkormányzat, valamint három budapesti kerület román önkormányzata is. Az országos román önkormányzat második sikertelen, budapesti alakuló ülése után a megjelent elektorok testülete nem oszlott fel, hanem együttükben megalakították az új önkormányzati szövetséget. (Folytatás a 7. oldalon)