Békés Megyei Nap, 2000. február (7. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-29 / 50. szám
g BÉKÉS MEGYEI NAP A folkloristát a gyökerek őrzik Sok ezer könyv társaságában beszélgetek dr. Krupa Andrással, akit a legtermékenyebb szlovák folkloristának tart a szakma, aki mostanában volt 65 éves. Ha arra vállalkoznánk, hogy megbeszéljük a hat és fél évtized fontosabb eseményeit, hosszú lenne. Különben is, ha egy néprajzos találkozik egy újságíróval, óhatatlanul rengeteg a kitérő. Elhatározzuk tehát, hogy gyorsan visszamegyünk hatvanöt évet, és megérkezünk Csanádalbertibe, ahol született. - Gyerekkorom falusi-tanyasi környezete volt a meghatározó. Máig elevenen él bennem apai nagyanyám emléke, aki estézésekre vitt; ha Tótkomlósra egy jósnő érkezett, vele mentem; amikor meghalt a községben egy különös asszony, ott voltunk a temetésén. Hogy tanyán laktunk, a szüleim sok-sok néphagyományt megőriztek, ha meg azt említem, hogy kiterjedt rokonság vett körül (már a nagyszülőknél 6-7 gyerek volt), és a családok Nagylaktól Békéscsabáig, Medgyesegyházáig éltek: ezek a szerteágazó gyökerek őrizték nekem a szokások, a hagyományok világát. A mi falunkban nem volt akkoriban tanító, én (a többi gyerekkel) Ambrózfalván, Pitvaroson, később Tótkomlóson jártam iskolába. Mennyit gyalogoltunk! Keresztül a földeken, Komlósra pedig a hajnali vonattal. Ezek a bejárások a legszebb emlékeim közé tartoznak. Megcsap bennünket annak a régi mozdonynak a füstje, meg a kávéillat, vendéglátóm négyéves unokája hozza a tejszínes szifont, és kijelenti, hogy az bizony hideg. Nem csoda, hogy azok a bizonyos kitérők is megérkeznek. Kiderül, hogy a középiskolába induló Krupa Bandi számára már akkor egyértelmű volt, hogy a szlovák folklór, a hagyományvilág mindenek felett érdekli. Hittanórákon tanult szlovákul, a gimnázium után pedig az egyetemen Drien Károly professzor úrnál gazdagította szlovák tudását. - Ha jól belegondolok - folytatja -, a tanárságom mellett nem is lehettem volna más, mint folklorista. S ezzel odaérkezünk, hogy a néprajzi gyűjtő-kutató pályát elkezdeni olyan természetes volt számára, mint az, hogy reggel felkel a nap. Diploma után két évig tanított a szeghalmi gimnáziumban, majd Békéscsabán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat titkára lett. Harminc évig töltötte be ezt a tisztet, most, nyugdíjasan a Szlovák Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Javaslom, beszéljünk arról, miért is nevezték el a szakmában az „ország legtermékenyebb szlovák folkloristájának”? Gazdag a választék. Egyik kedves könyvét mutatja elsőnek, a Nagybánhegyesi szokások és hiedelmeket 1983-ból. Aztán egy országos siker, a szintén nagybánhegyesi Farkas Andrásné Drágos Zsófia, azaz Zsofka néni magyar és szlovák meséinek gyűjteménye. „Máig sem találtam olyan kétnyelvű mesemondót, akit Zsofka nénihez mérhetnénk” mondja és olvas is belőle egy-két bekezdést. Lekerül a polcról a Kalendarie Obycaje az esztendő szlovák szokásaival, 70 faluban és községben gyűjtötte össze a háromkötetes anyagot. A legújabb pedig a kis szlovák néprajz, a szerző tudományos és népszerű cikkeinek válogatása a szlovák nyelvű hazai sajtóból. Újabb kitérőnek ott a 25 évig élt Békési Élet című tudományos folyóirat, melynek végig főszerkesztője volt az általa szervezett Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Konferencia, melynek következő összejövetele 2001-ben lesz, és az is, hogy évekig oktatta a szlovák néprajzot a szegedi egyetemen, most pedig szlovák nyelven ad elő a szegedi és a csabai főiskolákon. Tárgya: a népi folklór. Vendéglátóm már a másnapi dolgait meséli, Tótkomlósra készül, felkeresni régi adtaközlőjét, Orbán Mártonná Molnár Erzsikét, akinek eszébe jutott az a verses menyasszonybúcsúztató, amit ő maga mondott el az esküvője előtt, a szülői házban... - Elkészült egy új könyvem is, a Nép humora címmel, szlovák-magyar nyelven. Negyven egynéhány községben szedtem össze, mondhatom, hangulatos munka volt. Viccek, énekek, szólások, tréfák, mesék, névcsúfolók: most már csak kiadó kellene és pénz. Hamar kiderül, hogy nagy tervekkel készül az új évezredbe. Tiszteletbeli tagja a Szlovák Néprajzi Társaságnak, 1984-ben lett a néprajzi tudományok kandidátusa, 1990-ben Szűcs Sándor-díjat kapott, és ...szereti a festészetet: házi gyűjteményében leginkább a békési régióban élő képzőművészek alkotásait őrzi. Ablakából a városra lát, ahová Csanádalbertiből Szegeden és Szeghalmon át megérkezett. - A gyökereim - mondja -, azok őriznek, tartanak. Ilyen egyszerű az egész. Sass Ervin Vár a könyvtár Békéscsabán A megyei könyvtár márciusban is érdekes programokkal várja az érdeklődőket. Március 2-án Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költővel találkozhatnak az irodalomkedvelők 18 órakor. Az esten Beregszászi Olga énekes és dalszerző működik majd közre. Március 7-én a Mokos-kör a Kő alól... című, Ratkó József műveiből készült összeállítását mutatja be 18 órától. A műsorban Kovács György, Szakolczay István és Józsa Mihály működnek közre. Március 9-én „Mit adtak a magyarok a világnak zenében?” címmel dr. Sárhelyi Jenőné rendhagyó énekórája felső tagozatosok részére 11 órakor kezdődik. Március 17-én dr. Lakatos Ferenc belgyógyász „Szívbarát életmód napjainkban” címmel tart orvosi előadást 16 órától. Március 22-én 9 órától a „Nyelvünkben élünk” országos anyanyelvi verseny megyei döntőseiért izgulhatunk, 11 órától pedig dr. Ranschburg Jenő pszichológus az ifjú- és serdülőkori szerelemről és szexualitásról szól az érdeklődő szülőknek. Szintén március 22- én a családi videomozi keretében a Rézi és a kis hercegnő című színes német játékfilmet vetítik 15 órától. Március 28-án a Kortárs magyar írók sorozatban Rótt József író mutatkozik be 18 órai kezdettel. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész lesz. A Jiri Menzel filmjeit bemutató sorozatban az alábbi filmtörténeti jelentőségű alkotások láthatók a könyvtárban: március 4-én Az én kis falum, 11-én Szigorúan ellenőrzött vonatok, 18-án a Sörgyári capriccio és 25-én a Pacsirták cérnaszálon várja a Menzel-filmek szerelmeseit. V. A. Kutat fúrnak Berényben Lapunkban már többször írtunk arról, hogy Mezőberényben, a Tessedik téren, a strand területén egy 1250 méter mélységű termálkutat fúrnak, mellyel egy későbbi fürdőfejlesztési programot kívánnak megalapozni a város irányítói. A kút naponta várhatóan mintegy napi 400 köbméter, 55 C °-fokos termálvizet fog szolgáltatni. Mint azt felvételeink is bizonyítják, egy ilyen mélységű kút megfúrása nem egyszerű dolog, de a munkálatokat végző sándorfalvai Aquaplus Kft. munkatársai a helyszínen járt kollégánknak elmondták, hogy eddig semmilyen probléma nem merült fel, a fúrás a tervek szerint folyik. A kútnak március végére kell elkészülnie. 2000. FEBRUÁR 29., KEDD VHK-koncert az ifiházban Március 11-én, szombaton éjfélkor Naptánc című új lemezét mutatja be a békéscsabai ifjúsági házban a Vágtázó Halottkémek (VHK) nevű közkedvelt zenekar. Az éjféli főműsorszám előtt bemelegítésképpen 21 órától az MZX, 22 óra 30 perckor pedig a Carwashtagnacht zenekar játszik. Mindkét vendégzenekar ígéretesen kezdte pályafutását. Az MZX nemrég nyerte el Szarvason egy tehetségkutató verseny első díját, az idén pedig fellépnek a Pepsi Szigeten és a mezőtúri rockfesztiválon. A Carwashtagnacht zenéjére egy Európa-szerte elismert független lemezkiadó - a Trottel Records - figyelt fel és ki is adta az együttes műsorát CD-n és kazettán. A Vágtázó Halottkémek mágikus népzenét játszik sípok, dobok, hegedűk, ősi népi hangszerek és modern elektromos hangszerek együttes alkalmazásával. A VHK a magyarországi alternatív zenei élet legkultikusabb zenekara. Zenéjük jellegzetessége a „teljesen szabad zeneteremtés”, ami spontán, a legmélyebb belső teremtőerő felhasználásával születik. Zenéjük őserejű, elementáris, telített, megszállott, felvillanyozódó, szenvedélyes. Számaik szívből szólnak és álomszerű extázisig fokozódnak. Koncertjeiken teljesen új formát ölt a tér- és időérzékelés. A zenéhez rendkívüli töltést hordozó, a lélek és az értelem lebírhatatlan erejét hirdető szövegek társulnak. A március 11 -ei VHK-koncertre jegyek a békéscsabai ifjúsági házban, a Derkovits sor 2. szám alatt igényelhetők és vásárolhatók. J. M. A VHK egy régebbi csabai ifiházi koncerten NYÁRI ATTILA FELVÉTELEI Vasút, emberek, élet Könyvajánló nem „Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... A küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.” Ezzel a Hamvas Béla-idézettel kezdődik annak a könyvnek a bevezetője, amelyet nemrég adott ki az Osiris Kiadó a Magyar Államvasutak Részvénytársaság és a Vasúttörténeti Alapítvány közös támogatásával. A Kaland a vasúton című novellagyűjtemény a századforduló íróinak gondolatait, műveit, esszéit rendezi élményekkel gazdag, érdekes olvasmánnyá, amelynek egyetlen és központi témája az a vasút, amely száz esztendővel ezelőtt a világ tizenkét legnagyobb országos vasúthálózata közé tartozott, s amely a legnagyobb kalandot kínálta az utazónak. Nem véletlen tehát, ha a századforduló novellistáinak történetei az állomások melletti kuglizóban, a peronon, a forgalmistagyakornok hónapos szobájában, egy III. osztályú váróteremben, az csak vasutasoknak Orient expressz büfékocsijában, a Kárpátok őrházaiban vagy a kolozsvári indóháznál játszódnak. A gyűjteményben hetvenhat novella található olyan íróktól és költőktől, mint Thury Zoltán, Gárdonyi Géza, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Csáth Géza, Tömörkény István, Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kaffka Margit vagy Balázs Béla. A magyar irodalom legnagyobbjainak művei pedig azért is jelenthetnek kivételes élményt az olvasónak, mert a kötetben található írásokat a korabeli helyesírás alapján közlik a szerkesztők. M. A. (~IAZH Személyszállítás, teherfuvarozás, autómentés ÉJJEL-NAPPAL. Telefonos rendelés esetén a legkisebb tarifát alkalmazzuk! 444-999 S 444-555