Békés Megyei Nap, 2000. február (7. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

g BÉKÉS MEGYEI NAP A folkloristát a gyökerek őrzik Sok ezer könyv társaságában beszél­getek dr. Krupa Andrással, akit a legtermékenyebb szlovák folkloristá­nak tart a szakma, aki mostanában volt 65 éves. Ha arra vállalkoznánk, hogy megbeszéljük a hat és fél évti­zed fontosabb eseményeit, hosszú lenne. Különben is, ha egy néprajzos találkozik egy újságíróval, óhatatla­nul rengeteg a kitérő. Elhatározzuk tehát, hogy gyorsan visszamegyünk hatvanöt évet, és megérkezünk Csanádalbertibe, ahol született. - Gyerekkorom falusi-tanyasi környezete volt a meghatározó. Máig elevenen él bennem apai nagyanyám emléke, aki estézések­re vitt; ha Tótkomlósra egy jósnő érkezett, vele mentem; amikor meghalt a községben egy különös asszony, ott voltunk a temetésén. Hogy tanyán laktunk, a szüleim sok-sok néphagyományt meg­őriztek, ha meg azt említem, hogy kiterjedt rokonság vett körül (már a nagyszülőknél 6-7 gyerek volt), és a családok Nagylaktól Békés­csabáig, Medgyesegyházáig éltek: ezek a szerteágazó gyökerek őrizték nekem a szokások, a ha­gyományok világát. A mi falunk­ban nem volt akkoriban tanító, én (a többi gyerekkel) Ambrózfalván, Pitvaroson, később Tótkomlóson jártam iskolába. Mennyit gyalo­goltunk! Keresztül a földeken, Komlósra pedig a hajnali vonattal. Ezek a bejárások a legszebb emlé­keim közé tartoznak. Megcsap bennünket annak a régi mozdonynak a füstje, meg a kávéillat, vendéglátóm négyéves unokája hozza a tejszínes szifont, és kijelenti, hogy az bizony hi­deg. Nem csoda, hogy azok a bi­zonyos kitérők is megérkeznek. Kiderül, hogy a középiskolába induló Krupa Bandi számára már akkor egyértelmű volt, hogy a szlovák folklór, a hagyományvi­lág mindenek felett érdekli. Hit­tanórákon tanult szlovákul, a gimnázium után pedig az egyete­men Drien Károly professzor úr­nál gazdagította szlovák tudását. - Ha jól belegondolok - folytat­ja -, a tanárságom mellett nem is le­hettem volna más, mint folklorista. S ezzel odaérkezünk, hogy a néprajzi gyűjtő-kutató pályát el­kezdeni olyan természetes volt számára, mint az, hogy reggel felkel a nap. Diploma után két évig tanított a szeghalmi gimná­ziumban, majd Békéscsabán a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat titkára lett. Harminc évig töltötte be ezt a tisztet, most, nyugdíjasan a Szlovák Kutatóin­tézet tudományos főmunkatársa. Javaslom, beszéljünk arról, miért is nevezték el a szakmában az „ország legtermékenyebb szlovák folkloristájának”? Gaz­dag a választék. Egyik kedves könyvét mutatja elsőnek, a Nagybánhegyesi szo­kások és hiedelmeket 1983-ból. Aztán egy országos siker, a szin­tén nagybánhegyesi Farkas And­­rásné Drágos Zsófia, azaz Zsofka néni magyar és szlovák meséinek gyűjteménye. „Máig sem talál­tam olyan kétnyelvű mesemon­dót, akit Zsofka nénihez mérhet­nénk” mondja és olvas is belőle egy-két bekezdést. Lekerül a polcról a Kalendarie Obycaje az esztendő szlovák szoká­saival, 70 faluban és községben gyűjtötte össze a háromkötetes anyagot. A legújabb pedig a kis szlovák néprajz, a szerző tudomá­nyos és népszerű cikkeinek váloga­tása a szlovák nyelvű hazai sajtóból. Újabb kitérőnek ott a 25 évig élt Békési Élet című tudományos fo­lyóirat, melynek végig főszer­kesztője volt­ az általa szervezett Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Konferencia, melynek következő összejövetele 2001-ben lesz, és az is, hogy évekig oktatta a szlovák néprajzot a szegedi egyetemen, most pedig szlovák nyelven ad elő a szegedi és a csabai főiskolákon. Tárgya: a népi folklór. Vendéglátóm már a másnapi dolgait meséli, Tótkomlósra ké­szül, felkeresni régi adtaközlőjét, Orbán Mártonná Molnár Erzsikét, akinek eszébe jutott az a verses menyasszonybúcsúztató, amit ő maga mondott el az esküvője előtt, a szülői házban... - Elkészült egy új könyvem is, a Nép humora címmel, szlovák-ma­gyar nyelven. Negyven egynéhány községben szedtem össze, mond­hatom, hangulatos munka volt. Viccek, énekek, szólások, tréfák, mesék, névcsúfolók: most már csak kiadó kellene és pénz. Hamar kiderül, hogy nagy ter­vekkel készül az új évezredbe. Tiszteletbeli tagja a Szlovák Nép­rajzi Társaságnak, 1984-ben lett a néprajzi tudományok kandidátusa, 1990-ben Szűcs Sándor-díjat ka­pott, és ...szereti a festészetet: házi gyűjteményében leginkább a béké­si régióban élő képzőművészek al­kotásait őrzi. Ablakából a városra lát, ahová Csanádalbertiből Szege­den és Szeghalmon át megérkezett. - A gyökereim - mondja -, azok őriznek, tartanak. Ilyen egy­szerű az egész. Sass Ervin Vár a könyvtár Békéscsabán A megyei könyvtár március­ban is érdekes programokkal várja az érdeklődőket. Március 2-án Gyurkovics Tibor Kos­­suth-díjas költővel találkozhat­nak az irodalomkedvelők 18 órakor. Az esten Beregszászi Olga énekes és dalszerző mű­ködik majd közre. Március 7-én a Mokos-kör a Kő alól... című, Ratkó József műveiből készült összeállítását mutatja be 18 órától. A műsorban Kovács György, Szakolczay István és Józsa Mihály működnek közre. Március 9-én „Mit adtak a ma­gyarok a világnak zenében?” címmel dr. Sárhelyi Jenőné rendhagyó énekórája felső ta­gozatosok részére 11 órakor kezdődik. Március 17-én dr. Lakatos Ferenc belgyógyász „Szívbarát életmód napjaink­ban” címmel tart orvosi elő­adást 16 órától. Március 22-én 9 órától a „Nyelvünkben élünk” országos anyanyelvi verseny megyei döntőseiért izgulhatunk, 11 órától pedig dr. Ranschburg Jenő pszichológus az ifjú- és serdülőkori szerelemről és szexu­alitásról szól az érdeklődő szülőknek. Szintén március 22- én a családi videomozi kereté­ben a Rézi és a kis hercegnő című színes német játékfilmet vetítik 15 órától. Március 28-án a Kortárs magyar írók sorozat­ban Rótt József író mutatkozik be 18 órai kezdettel. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész lesz. A Jiri Menzel filmjeit be­mutató sorozatban az alábbi filmtörténeti jelentőségű alko­tások láthatók a könyvtárban: március 4-én Az én kis falum, 11-én Szigorúan ellenőrzött vo­natok, 18-án a Sörgyári capric­cio és 25-én a Pacsirták cérna­szálon várja a Menzel-filmek szerelmeseit. V. A. Kutat fúrnak Berényben Lapunkban már többször írtunk arról, hogy Mezőberény­­ben, a Tessedik téren, a strand területén egy 1250 méter mélységű termálkutat fúrnak, mellyel egy későbbi fürdő­fejlesztési programot kívánnak megalapozni a város irányí­tói. A kút naponta várhatóan mintegy napi 400 köbméter, 55 C °-fokos termálvizet fog szolgáltatni. Mint azt felvétele­ink is bizonyítják, egy ilyen mélységű kút megfúrása nem egyszerű dolog, de a munkálatokat végző sándorfalvai Aquaplus Kft. munkatársai a helyszínen járt kollégánknak elmondták, hogy eddig semmilyen probléma nem merült fel, a fúrás a tervek szerint folyik. A kútnak március végére kell elkészülnie. 2000. FEBRUÁR 29., KEDD VHK-koncert az ifiházban Március 11-én, szombaton éj­félkor Naptánc című új lemezét mutatja be a békéscsabai ifjúsági házban a Vágtázó Halottkémek (VHK) nevű közkedvelt zenekar. Az éjféli főműsorszám előtt bemelegítésképpen 21 órától az MZ­X, 22 óra 30 perckor pedig a Carwashtagnacht zenekar játszik. Mindkét vendégzenekar ígérete­sen kezdte pályafutását. Az MZ­X nemrég nyerte el Szarvason egy tehetségkutató verseny első díját, az idén pedig fellépnek a Pepsi Szigeten és a mezőtúri rock­fesztiválon. A Carwashtagnacht zenéjére egy Európa-szerte elis­mert független lemezkiadó - a Trottel Records - figyelt fel és ki is adta az együttes műsorát CD-n és kazettán. A Vágtázó Halottkémek má­gikus népzenét játszik sípok, do­bok, hegedűk, ősi népi hangsze­rek és modern elektromos hang­szerek együttes alkalmazásával. A VHK a magyarországi alter­natív zenei élet legkultikusabb zenekara. Zenéjük jellegzetessé­ge a „teljesen szabad zeneterem­tés”, ami spontán, a legmélyebb belső teremtőerő felhasználásá­val születik. Zenéjük őserejű, elementáris, telített, megszállott, felvillanyozódó, szenvedélyes. Számaik szívből szólnak és álomszerű extázisig fokozód­nak. Koncertjeiken teljesen új formát ölt a tér- és időérzékelés. A zenéhez rendkívüli töltést hor­dozó, a lélek és az értelem lebír­­hatatlan erejét hirdető szövegek társulnak. A március 11 -ei VHK-kon­­certre jegyek a békéscsabai ifjú­sági házban, a Derkovits sor 2. szám alatt igényelhetők és vásá­rolhatók. J. M. A VHK egy régebbi csabai ifiházi koncerten NYÁRI ATTILA FELVÉTELEI Vasút, emberek, élet Könyvajánló nem „Egyszer. Mindig csak egy­szer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmaz­kodni. Elhatározni. Nem a meg­szokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... A küszöbön állni. Folytonos átlé­pésben lenni. Élve meghalni, meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.”­­ Ezzel a Hamvas Béla-idézettel kezdődik annak a könyvnek a bevezetője, amelyet nemrég adott ki az Osiris Kiadó a Magyar Ál­lamvasutak Részvénytársaság és a Vasúttörténeti Alapítvány közös támogatásával. A Kaland a vas­úton című novellagyűjtemény a századforduló íróinak gondolatait, műveit, esszéit rendezi élmények­kel gazdag, érdekes olvasmánnyá, amelynek egyetlen és központi té­mája az a vasút, amely száz esz­tendővel ezelőtt a világ tizenkét legnagyobb országos vasútháló­zata közé tartozott, s amely a leg­nagyobb kalandot kínálta az uta­zónak. Nem véletlen tehát, ha a századforduló novellistáinak tör­ténetei az állomások melletti kug­­lizóban, a peronon, a forgalmista­­gyakornok hónapos szobájában, egy III. osztályú váróteremben, az csak vasutasoknak Orient expressz büfékocsijában, a Kárpátok őrházaiban vagy a ko­lozsvári indóháznál játszódnak. A gyűjteményben hetvenhat novella található olyan íróktól és költőktől, mint Thury Zoltán, Gárdonyi Géza, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyu­la, Molnár Ferenc, Csáth Géza, Tömörkény István, Ady Endre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsig­­mond, Babits Mihály, Kaffka Margit vagy Balázs Béla. A ma­gyar irodalom legnagyobbjainak művei pedig azért is jelenthetnek kivételes élményt az olvasónak, mert a kötetben található írásokat a korabeli helyesírás alapján köz­lik a szerkesztők. M. A. (~IAZH Személyszállítás, teherfuvarozás, autómentés ÉJJEL-NAPPAL. Telefonos rendelés esetén a legkisebb tarifát alkalmazzuk! 444-999 S 444-555

Next