Békés Megyei Nap, 2000. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-17 / 90. szám
2000. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ BÉKÉS MEGYEI NAP 7 Szeghalom városa a megye egyik legrégebbi települése és rövid történeti áttekintés nélkül aligha érthető meg az itt élő emberek sorsa. Szeghalom neve tősgyökeres magyar név; a honfoglalók arról a barna földből álló halomról nevezték el, melyen ma a katolikus templom áll.A régi magyar nyelvben ugyanis szeg-, szög- barna színt jelent, így adta a halom földjének színe a község nevét. Az írásos emlékekben a település már 1063-ban említésre kerül, régi okleveleinkben Zeguholmu (1200) Zegholm, (1333) Zughalom (1339) néven szerepel. 1339. szeptember 27-én Károly Róbert király Szeghalmon tartózkodott. Itt adta ki egyik, Sáros megyéhez szóló rendeletét. Béla király jegyzője szerint a honfoglaló magyarok tetteiről 1203 körül írt könyvében már mint létező települést említi, s elmondja, hogy a mai Várhelynél ütköztek össze Tas és Szabolcs csapatai Maróth fegyvereseivel, kik meggátolták a Körös kiszélesült, mocsaras medrén való átkelést .Vér Miklós 1397-ben Zsigmond király ellen gonosz praktikába keveredvén, az akkori törvények szerint fej- és jószágvesztésre ítéltetett. A szeghalmi birtok ekként királyi tulajdonná lett, de nem sok ideig, mert Zsigmond 8 évvel később, 1405-ben hűséges szolgálatai jutalmául ...ID. Maróthy Jánosnak adományozza a XIV. századvég, s a XV. századelő egyik legkiválóbb magyar vitéze, Zsigmond király testőre volt. Szeghalmi birtokos, 1415-ben a törökök-bosnyákok elleni harcokban fogságba kerül, melyből csak 3 évvel később 40 ezer arany váltságdíj lefizetése után szabadult meg. 1435-ben ő építette fel a gyulai várat, megyénknek ezt az egyetlen kővárát. Életének utolsó idején Anna nevű lányát Csáky Ferenc bihari főispánhoz adta nőül, így Szeghalom a Csáky család tulajdonába került. Csáky Gábor idejében történt, hogy a XV. század végén városi rangra emelkedett Szeghalom.” A település a középkorban többször elpusztult, de az itt élő emberek élni akarása, helyszeretete és tettrekészsége újra benépesítette ezen területet. A gyulai vár bukása (1566) után egy ideig még élt a település, de 1598-ban a Várad ostromától errefelé kalandozó tatár sereg Szeghalmot teljesen feldúlta, lakosait nagyobbrészt levágta, elhurcolta vagy elszélesztette, úgy hogy Szeghalom legalább 44 esztendeig lakatlan pusztaság volt, 1635-ben „puszta faluhely”-nek nevezték. A török kiűzése után alig néhány évig maradhattak csak az újratelepülők a településen, mert 1703-ban Rákóczi parancsára ki kellett üríteniük a települést, és lakosai a Berettyó jobb oldalán húzódtak meg. Nyolc évig tehát lakatlan volt Szeghalom és az elmenekült lakosok csak a szatmári békekötés után, 1711 őszén szánhatták meg ismét. 1720-ban házasság, örökösödés révén a Wenckheim, Festetics, D’Orsay és Kárász családokra száll a szeghalmi birtok. A tenni akaró szeghalmiak a térség felemelkedéséért mindent megtettek, s a település rövid időn belül a térség központja lett. A ’48-as szabadságharc szellemiségét s annak magyarságtudatát valló szeghalmiak létrehozták 1858-ban a Szeghalmi Kaszinót. Ez a kaszinó volt az, mely a nemzeti elnyomás szomorú éveiben azzal a titkos céllal alakult, hogy a cseh-osztrák beamterek nemzetölő politikájával szemben erőteljesen védje, ápolja a nyelvet és terjesztője legyen mindannak, ami magyar. A mai nemzedék talán nem is tudja kellőképpen méltányolni, hogy a börtön, akasztófa, s golyó korszakában mit jelentett ez a szellemi vállalkozás. Nagy mértékben hozzájárultak a térség fejlődéséhez azok a nagylelkű és nemes szándékú emberek, kik a saját vagyonukból a térség felemelkedését szolgáló intézményeket hoztak létre. Sinay János volt megyei csendbiztos alapítványából Kisded-Óvó épült. Fennkölt gondolkozású nagy fundátora a településnek Péter András szeghalmi földbirtokos, ki a vidéke kultúrájának emelését célzó középiskola létesítésére hagyományozta vagyonát Szigeti István szeghalmi birtokos saját vagyonából a mezőgazdaság felemelkedését célzó és segítő mezőgazdasági középiskolát alapított. Nem kisebb az érdeme J. Túri Ferencnek, ki elemi iskolát épített a településen. Ambrus Imre az általa létrehozott Ambrus Mozgót (filmszínházat) ajándékozta a településnek. Valamennyi köztéri szobrát a századfordulón közadakozásból valósította meg a település. A szeghalmiak a fenti nemes cselekedetet követve Olvasókört, Kisbirtokos Székházat, Gazdakört, Munkásegyletet, Ipartestületet, Kaszinót alapítanak és működtetnek, ami igazolja az itt élő emberek tudásszomját és tenniakarásukat a település felemelkedéséért és az itt élő emberek boldogulásáért. A II. világháborút követően sem változott a településen élő emberek igyekezete, bár a gazdasági lehetőségek a korábbi ütemű fejlődést nagymértékben korlátozták. A mezőgazdaság átszervezése, valamint a ’60-as évek iparpolitikája munkahelyeket teremtett ugyan és megtartotta azokat az értékeket, melyeket a település létrehozott, de sajnos csak a központi szerepkörből adódó fejlesztések eredményeként létrejött korszerűtlen technológiák telepítése történt meg, melyek a rendszerváltást követően részben tudták csak megtartani a korábban foglalkoztatott létszámot. A település változatlan központi szerepkört tölt be a megye északi részén, hiszen 50 kilométeres körzetben csak itt működnek középfokú ellátást szolgáló egészségügyi és kulturális, valamint jelentősebb oktatási intézmények. A szeghalmi emberek töretlen optimizmusa a grancia arra, hogy az ezredfordulót követően is a térség központi szerepét Szeghalom adja, hiszen olyan dicséretes alap-és középfokú intézményeket működtet, melyek a megyében, sőt országosan is meghatározó eredményeket értek el. Büszkék a város lakói arra, hogy az alapfokú oktatási intézményekben országos helyezéseket értek el matematikában, fizikában, kémiában, történelemben és egyéb tanulmányi versenyeken is. Közlekedésre nevelés területén pedig nemzetközi sikereknek a birtokosai. A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola - melynek működtetését a város megtartotta, biztosítva ezzel a működéshez szükséges stabil, de nem bőséges gazdasági hátteret - a megye északi részén élő gyerekek sikeres és magas szintű középfokú képzését biztosítja. Az érettségiző tanulóknak több mint fele sikeres nyelvvizsgát tesz és a felsőoktatási intézményekben jelentkező tanulóknak több mint 80 százalékát fel is veszik. A középiskola diákjai is sikereket érnek el a tanulmányi versenyeken, különösen a nyelv- és a természettudományos ismeretek terén. A művészeti képzés hagyományossá vált, a művelődési központ és Alapfokú Művészeti Iskola révén, melynek sikereit bizonyítja az országos és nemzetközi versenyeket nyert Sárréti Társastáncklub, a városi Ifjúsági Fúvószenekar, a néptánccsoportok, a Népdalkör és egyéb művészeti csoportjai. Ugyancsak országos első helyezést ért el a magánvállalkozásként működő Plastic mozgásstúdió mazsorettcsoportja. A helyi közművelődéshez nagymértékben hozzájárul a Nagy Miklós Városi Könyvtár és a megyei működtetésű Sárréti Múzeum. A megyei működtetésű és 50 kilométeres körzetben szerepet vállaló egészségügyi létesítmények is próbálnak segíteni a megye északi részén élő lakosság egészségmegőrzésében, életfeltételeinek javításában. A hét háziorvos eredményes tevékenységét igazolja, hogy közel 6 százalékkal magasabb az itt élő emberek életkora a megyei átlagnál. Az új évezredben sem veszítjük el optimizmusunkat, hiszen mindazok az értékek, melyeket a fentiekben említettünk, garanciát biztosítanak ahhoz, hogy a szeghalmi emberek tenni, dolgozni és élni akarnak. A sikeres évezred záloga számunkra a megfogalmazott kulturális és művészeti igények lehetőségeinek mind teljesebb kielégítése a sikeres intézmények működtetése révén, melynek következménye, hogy a szeghalmiak iskolázottsága jobb a megyei átlagnál. A gazdálkodó szervezetekkel, gazdálkodókkal, vállalkozókkal együttműködve próbáljuk meg kihasználni mindazon lehetőségeket, melyeket mint kedvezményezett térség érvényesíteni tudunk. Folytatni kívánjuk az infrastrukturális hálózat fejlesztését, mert ebben sajnos a megyei városok jobban ellátottak nálunk. Szeghalom város és lakossága igényes a saját településével szemben, büszke a város múltjára és sikereikre, azért küzd, hogy a város ne csak lakóhelyünk, hanem otthonunk is legyen. Reméljük, hogy az igényesen megfogalmazott jövőkép megvalósításában nem csak a küzdés marad maga és a szeghalmi emberek tenniakarása nem lesz hiábavaló. Kosaras Béla polgármester Szeghalom 2000 A katolikus templom azon a halmon áll, amelyről a nevét nyerte, a település Az utolsó sárréti boszorkány elégetésére emlékeztet a tábla Nehéz hónapokat élt át az elmúlt évben a kórház A szakképző iskola modern épülete A nagy múltú Péter András Gimnázium