Békés Megyei Nap, 2001. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
2001. FEBRUÁR 3., SZOMBAT i imp Rigócsőr király mesés története Hangjáték-bemutató a csabai ifiházban Hasonlít is meg nem is az ismert Grimm-mesére Szente Béla Rigócsőr király című mesejátéka, melyhez Gulyás Levente szerzett zenét. A találó dramaturgiai hatásokkal, szép magyar ízléssel, szavakkal megírt mesedarab hangjáték-változatának szakmai bemutatóját január 29-én kora este rendezték meg a csabai ifiház kaszinójában, a szereplők jelenlétében. A bemutató két okból is különleges érdekességet bírt, először mert a Jókai Színház művészei, a színház színiiskolájának növendékei és az ifiház színistúdiójának tagjai első alkalommal vállalkoztak hangjáték létrehozására; másodszor pedig azért, mert az orosházi Rádió 47 szintén első alkalommal vállalkozott arra, hogy az ORTT Műsorszolgáltatási Alap anyagi támogatásával hangjátékot készítsen, melynek premierje a közeljövőben lesz a Rádió 47 hullámhosszán. A közel 110 perces, három részből álló mesehangjáték nemcsak merész, hanem szakmailag is jól sikerült akció, és egyértelműen jelzi a kérdést: színpadot kap-e valahol az alapmű, Szente Béla és Gulyás Levente musicalje? A válasz (nyilván) nem e sorok írójától várható, a figyelemkeltés azonban igen, amit a jó ügy melletti meggyőződéssel meg is tesz. Annál is inkább, mert a színpadi műből készült hangjáték kitűnő minősítése egyértelmű. Történt pedig valahol a távoli múltban, amikor még Szögednek, Kassának, Udvarhelyszéknek és más, környező vidékeknek királyai voltak, hogy a szögedi Gábor, azaz Rigócsőr király beleszeretett a kassai királylányba, Ibolykába, aki sorra-rendre utasítgatta el kérőit. Rigócsőr azonban nemcsak jószívű, szeretetre méltó, hanem furfangos ifjú király is volt, így aztán (kihasználva XII. Boldizsár kassai király egy gyengébb pillanatát), koldusként nyerte el Ibolyka kezét. Mentek, mendegéltek, Erdélyországba érkeztek, éppen Udvarhelyszékre. Ott a királylány megtanulta a munka szeretetét, és meg is szerette az ő koldus férjét, akiről (számos hercehurca után) persze kiderült, hogy ő bizony nem koldus, hanem az Ibolykába szerelmes Rigócsőr király. A szögedi. Azóta is boldogok, ha meg nem haltak. Szente Béla számos színpadi siker után most a Rigócsőr királlyal tette le a garast, és adta a feladványt: vajon mennyire érzékeny és hivatott a magyar (pesti, vidéki) rádiózás az új értékek felfedezésére és bemutatására, ugyanúgy a színházak ugyanerre. A mese(hang)játék nyelvezete, stílusa elragadóan bájos, szellemes fordulatai sokszorosan dicsérendők, a versszövegek pedig a népköltészet tiszta forrásaiból táplálkoznak, közhelymentesek és költőiek. A zene, mely Gulyás Levente esetében hasonló forrásokat talált, egy kivételesen értékes tehetség újabb sikere: tessék meghallgatni a dalait, a zenei frázisokat, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy vérbeli színházi zeneszerzővel találkozunk. A szereplők sokaságából is kiemelkedett néhány hang(szereplő): első helyen Kara Tünde Ibolyka király lánya, hangja, beszéde minden jelenetben az adott lelki szituációt hozta és jelenítette meg. A címszereplő, Rigócsőr király Marton Róbert a hangjátékban, illett a hangja a szerephez, és amikor azt énekli, hogy „a képed a szíve felett hordta”, akkor sem volt más, csak romantikus mesehős. Szinte maga előtt látta a hallgató XII. Boldizsár kassai királyt Hodu József hangján, Muszte Anna csupaszív szegedi királyasszonyát, Jancsik Ferenc Baraboly tanácsnokát, Bródy Norbert Ondrik hercegét, Dariday Róbert Amborusát és Mészáros Mihály gyevi fogadósát, a sokoldalú Gerner Csabát, Kalapos Lászlót, és hagyta magát sodortatni a kórus elragadó hangzásaitól, a tökéletes zenei összjáték lendületében. A szakmai bemutató a Rigócsőr király sikerét ígéri az orosházi Rádió 47 hullámhosszán, az igazi az lenne, ha valamelyik magyar színházban is így történne majd. Sass Ervin Ibolyka, a kassai királylány: Kara Tünde BARTOLF ÁGNES FELVÉTELE Öröm együtt látni a Békéstáji Művészeti Társaság alkotóit. Különösen a mai helyzetben, amikor alig találkozhatunk alkotásaikkal kiállításokon. A művek együttállása most itt, a Jókai Színház emeleti galériájában alkalmi és pillanatszerű. Az ezer év címmel megrendezett tárlat a magyar történelem átfogó időszakára utal. Annak természetes kölcsönhatásaira Szent Istvánnak is az volt a célja, hogy Magyarországot a kereszténység felvételével a nyugati kultúra részévé tegye. A kiindulás tehát a közös emlékezés a maga, történelmi-társadalmi és személyes meghatározottságával együtt. Ezen emlékezet szemléleti bázisa igen eltérő. A kiállítás alapján lehet bölcs, miként Széri-Varga Géza végtelenje, lehet horgolásszerűen variálható, mint Kállai Ilona sormintája, lehet álomszerű, miként Vágréti János szárnyalása. De lehet realista módon romos, mint Görgényi Tamás, Szereday Ilona és Patai Pál képein vagy a klasszikus művészeti hagyomány szerint tört, mint Gnandt János és Barabás Ferenc művein vagy arányosan kerek, mint Székelyhídi Attila szemléletében. Ugyanakkor lehet mitológiai térbe ágyazott, miként Várkonyi János, Csuta György és Slezák Lajos képi világában vagy fénytörésbe helyezett, mint Lonovics László vizuális szellemterében. Mindezeken túl az érdekes, hogy a Békésben élő „ezredváltó” művészek mit őriznek meg a kulturális emlékezet számára. Amit kiemelni érdemes, az elsősorban a sokféle identitás gondolata. A békési régióban élő kortárs képzőművészek munkáiban mind mái Ezredváltás iránsabban nyilvánul meg az a sokféle azonosság, ami természetesen alakult ki a Békésben. Megfigyelhető ez kvalitásos színvonalon Fülöp Ilona látomásoi tekintetében, Baji Miklós Zoltán ironikus képi madarában, Oroján István szakrális aranyszivárványában és Nyisztor János oldás és kötésében, valamint Gubis Mihály gesztusra épített jel-kisugárzásában. Itt a művészek kulturális azonossága és egyéni sorsa is hordozza a sokféleséget. Ezen kívül megfigyelhetőek a kultúrák közötti mélyrétegű kölcsönhatások is. Meggyőző erővel bizonyítja ezt Nyisztor János lecövekelt képi metaforája, Baji Miklós Zoltán Aranyszájú pintyőkéje és Gubis Mihály embermintát kifejező idolja. A képzőművészeti erőcentrum bizony igen sokszor igazságtalanul bánik el az itt élő művészekkel. Különösen akkor, amikor azt hangsúlyozza, hogy e peremvidéken nem történt semmi fontos a képzőművészet területén. Az előítéletek eloszlatására érdemes volna egy olyan tárlatot vagy tárlatsorozatot rendezni, amelyben a régiók többkultúrájúsága (multikulturalitása) és sokféle azonossága (multiidentitása) fejeződik ki az európai arányok megtalálásának igézetében. Hangsúlyozottan nemcsak a földrajzi értelemben peremre „szorított” régiók határokon is átnyúló vizuális folyamatainak, hanem a létező áthatások tükrében is. Ezen önvédelmi gesztus nagyon fontos volna, mert a szakmai, az intézményi hierarchiában elfoglalt hely egyre hátrább sorolja a peremvidéken élő és alkotó művészeket. Érdemes volna megtenni, természetesen nem a kontraszelekció melegágyát érvényesítve, nem összekeverve a szakmai színvonaltalansággal, hanem egy kidolgozott koncepció mentén, akár a saját rendezésű Alföldi Tárlat keretén belül is. A békési régió képzőművészei az országos kiállításokon gyakorlatilag nem, vagy elvétve szerepelnek. Az okok sokrétűek. Pedig ez a „szakmai jelenlét” mindig fontos. A fentiek nem jelentik azt, hogy a mai helyzetben elhanyagolhatóak lennének az értékorientáló helyszínek. Ez a bezárkózási tendencia a saját vidékünk „fellegvárába” alig tartható. Sőt konzerváló következménye annak, ami a szellemi közeg és az önmegmutatási lehetőség hiányából, megmerevedett rendszeréből fakad. Mindez kortévesztés a XXI. század elején. (A Békéstáji Művészeti Társaság „1000 év” című kiállítása a Jókai Színház Vigadó-galériájában.) Szilágyi András BÉKÉS MEfYEI NAP 7 Nem szerencsés választások Megjelent a Bárka legújabb kötete Hogy egy főmunkatársnak viszonylag szélesek a lehetőségei annál a lapnál, ahol ezt a „címet” birtokolja: tényírásai elsőbbséget kapnak a szerkesztőtől mások kézirataival szemben, ilyen formán publikációs gondjai nincsenek az őt főmunkatársként foglalkoztató lapnál. A Bárka legutóbbi számában Kántor Zsolt (főmunkatárs) két írása kapott helyet, így a Tandori Dezsővel készített, Lánchíd utca 23. című interjú és a lap Figyelő rovatában Olvasónaplója. Az elmondottak ellenére mindkét írás komoly kérdéseket vet fel. Kezdjük az utóbbival. Kántor Olvasónaplójában kevés kivételtől eltekintve olyan kötetről mondott véleményt, írt ismertetőt, amelyet az általa vezetett Tevan Kiadó jelentetett meg. Sőt, Kántor másoké mellett ismerteti saját felesége verseskötetét. Ha kicsit leegyszerűsítem az általa leírtakat, akkor nem tudok másként fogalmazni, mint úgy: a legnagyobb elismerés hangján ír az ismertetett kötetekről. Még egy apró, finom utalással sem jelzi, amit a Bárka olvasóinak nagy része tudhat, hogy mindennek nevezhető ez a kritikusi-olvasói alapállás, csak függetlennek és pártatlannak nem. Ami nélkül nem hogy ez az alapállás nem ér semmit, de alapállás sincs. Amit Kántor az Olvasó naplóval végrehajt, az az olvasó lenézése és lebecsülése. A két alkotót még véletlenül sem akarom összehasonlítani, de Babits Mihály kora irodalmi életét haragította magára, amikor felesége, Török Sophie (írói álnév) kötetéről írt recenziót, jól példázva, hogy ez még a legnagyobbaktól sem bocsánatos bűn. Kántor Olvasónaplója abba a kritikanélküliségbe vinné vissza a (megyei) irodalmi értelmezést, ami a Ferenc József-i „minden nagyon szép, minden nagyon jó” beszédmódja. Ennél provinciálisabb szemléletet nehezen tudok elképzelni. Még mindig Kántor Zsoltnál maradva egyszerűen felfoghatatlan, miért nem tesz kísérletet sem arra, hogy a Tandori Dezsővel készített interjúja több legyen két beavatott, de a kívülálló számára lényegében érthetetlen, és ezért olvashatatlan beszélgetésnél. Ez a kívülálló maga az olvasó volna, akiért az interjú készült. (Vagy legalább részben érte.) Hál’ istennek az idei első Bárka nem csak ez, és nem csak ilyen. Grendel Lajos Nálunk, New Hontban című regényének részlete már az írónak a kortárs irodalomban elfoglalt helye miatt is izgalmas olvasmány, és ebben a számban ő az a„nagy név”, amire kimondva-kimondatlanul vágyakozik minden folyóirat. Egy egyetemi dolgozatból duzzadt tanulmánnyá a gyulai Kiss László Kosztolányiról szóló munkája (Számadás a semmiről), aki sokoldalúságát azzal is bizonyítja, hogy a pénteken megjelent Élet és Irodalom első alkalommal közölte prózáját. (Igaz, szépíróként az elmúlt év végén a Bárkában debütált.) Kicsit elkésettnek érzem Hajdú Beáta Milan Kundera Halhatatlanság című regényéről írt recenzióját, hiszen ez a kötet manapság csak azért újdonság, mert több év múltán nemrégiben jelent meg másodszorra a magyar kiadása. Erdész Ádám Szabó Zoltánról, Zalán Tibor Gömöri Györgyről, Szász László Gálfalvi Györgyről és Csehy Zoltán Németh Zoltánról írott könyvbírálata erőssé teszi a szekunderirodalom képviseletét a friss Bárkában. Bod Péter Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégiumai 5700 Gyula, Kossuth Lajos utca 26. Telefon: (66) 463-540. Telefon/fax: (66) 463-123. Iskolánk a 2001/2002-es tanévben az alábbi szakmákban indít képzést 8 ÁLTALÁNOS ISKOLÁT ÉRETTSÉGIZETTEK VÉGZETTEK RÉSZÉRE: RÉSZÉRE: Z> kereskedelmi technikus,Z> fazekas, Z) idegenforgalmi technikus, Z) szőnyegszövő, Z> számítástechnikai Z> virágkötő, szoftverüzemeltető, Z> bőrtárgykészítő, D gazdasági informatikus II., Z> középfokú ügyintéző titkár, Z> ABC-eladó, Z) felsőfokú ügyintéző titkár, Z) élelmiszer- és vegyiáru-eladó Z> idegenforgalmi ügyintéző, Z> ápolási asszisztens,Z> kereskedelmi technikus, Z> bőrtárgykészítő, Z> európai üzleti asszisztens, Z> cukrász, Z virágkötő-berendező, Z> fazekas,Z> élelmiszer- és vegyiáru-eladó, Z> gépíró-szövegszerkesztő, Z> dísznövény- és zöldségtermesztő, Z) nőiruha-készítő, Z) dísznövénytermelő és virágkötő, Z) szakács, Z) számítástechnikai szoftverüzemeltető, Z) szőnyegszövő,Z) pedagógiai asszisztens, Z) dísznövénykertész, Z) felsőfokú gyógypedagógiai Z) kertész, Z) virágkötő, Z> virágkötő-berendező. asszisztens. Gyakorlati oktatási helyet és kollégiumi férőhelyet biztosítunk! Képzés és kollégium ingyenes. Nyílt nap: 2001. március 6.9 óra. Jelentkezni és érdeklődni: Göndöcs Benedek Szakképző Iskola és Kollégiumai, 5700 Gyula, Kossuth L. u. 26. sz. Telefon/fax: (66) 463-123, (66) 463-540.