Békés Megyei Nap, 2001. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL... VII. évfolyam 51. szám (2079. lapszám) KOMMUNIKÁCIÓS 2001. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK PARTNERÜNK 9771218 165041 0­0­0­5­1 Készültségben! Vízminőségikár-elhárítás Pusztaszőlősön A pusztaszőlősi gázkitörés helyszínén továbbra is vízminőségikár-elhárítási készültség érvényes - értesült a Békés Megyei Nap a szegedi központú Alsó-Tisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. Igaz, a korábbi legmaga­sabb szintű készültségi szintet már másodfokúra mér­sékelték, most megfigyelőkutakat fúrnak, hogy a szak­emberek meggyőződjenek arról, eljutott-e a felsőbb földrétegekbe a gázzal együtt feltörő termálvíz. Török Imre, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) főmérnöke munkatársunknak elmondta, azért szükséges még mindig érvényben tartani a vízminőségvédelmi készültséget, mert a gázkitörés ide­jén több mint kétszázezer köbméter termálvíz tört a fel­színre, melynek magas volt a só-, ammónium- és fenoltartalma. Emellett nem tudni, hogy a kitörés során hogyan roncsolódtak a földfelszín alatti geológiai réte­gek, s azokban található-e termálvíz. A vízügyi szakember megjegyezte: tavaly szeptember­től novemberig harmadfokú volt a vízminőségvédelmi készültség Pusztaszőlősnél. A legmagasabb szintű ké­szültség azt követően szűnt meg, hogy az ideiglenes tá­rozókban összegyűjtött nagy mennyiségű termálvizet hígítás után a Száraz-éren keresztül elvezették a Ma­rosba. A másodfokú készültség idején a térségben ille­tékes vízügyi igazgatóság kilenc figyelőkutat épít a kitö­rés közvetlen közelében, ám ezek első értékelhető ered­ményei csak a nyárra várhatók. Ehhez az Ativizig fő­mérnöke hozzátette: nem fenyegeti veszély a lakosság ivóvízellátását, melyet most távolabbi kutakból olda­nak meg. (Folytatás a 3. oldalon) Hányan tagadták meg az adatszolgáltatást? Tegnap véget ért a háromhe­tes népszámlálást követő egyhe­tes pótösszeírás. Lapunk az egész hónapos munka tapaszta­latairól kérdezte Horváth Csa­bát, a KSH megyei igazgatósá­gának népszámlálási instruk­torhelyettesét, továbbá arról is tájékoztatást kértünk tőle, hogy megyénkben hányan tagadták meg a kötelező adatszolgálta­tást, és ők milyen következ­ményre számíthatnak. (Folytatás a 3. oldalon) A polgári védelem világnapja Az ENSZ 1992-ben született határozata értelmében március 1-jét a polgári védelem világnap­jává nyilvánították. Ennek kap­csán beszélgettünk a közelmúlt­ban Takács Árpád őrnaggyal, a Békés Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság veszélyhelyzet­kezelési osztályának vezetőjé­vel. Magyarország 1989 októbe­rében ratifikálta és hirdette ki az 1949-es Genfi Egyezményt, mely meghatározza a polgári vé­delem humanitárius jellegét - tudtuk meg Takács őrnagytól. Döntés született arról, hogy a polgári védelem a belügyi tárcá­hoz kerüljön, ez 1990. július 1- jén megtörtént. (Folytatás az 5. oldalon) Frakciók a megyeszékhely költségvetéséről A békéscsabai önkormányzat múlt hét csütörtökön fogadta el idei költségvetését. A pártfrakciók szoká­sos közgyűlés utáni sajtótájékoztatóin természetesen a város büdzséje volt a központi téma, amiről az egyes politikai csoportosulások markánsan eltérő vé­leményt fogalmaztak meg. Egy dologban azonban mindhárom frakció - MSZP, SZDSZ, Fidesz - egyet­értett: a két csabai általános iskola idén megvalósuló integrációja példaként szolgálhat más városrészek oktatási intézményei számára is. A szocialisták a közgyűlés másnapján, pénteken kommentál­ták az előző napi döntéseket. Tóth Károly képviselő elmondta: állás­pontjuk szerint a most elfogadott költségvetés biztonsággal finan­szírozható, némi fejlesztési esélyt is tartalmaz a város számára, hi­szen mintegy százmilliós keret áll rendelkezésre, amiből pályázatok saját forrását lehet biztosítani. - Mi mindig törekedtünk a komp­romisszumos megoldásokra a szabad források felhasználását il­letően -jelentette ki Tóth Károly. - Ám az idén a Fidesz határozot­tan kimondta: semmiképpen sem szavazzák meg a költségvetést. A város finanszírozhatóságának ér­dekében kezdeményeztünk egyez­tetést a testületben, amiből a Fi­desz kimaradt, ennek az eredmé­nye volt a Szilvásy Ferenc alpol­gármester által beterjesztett mó­dosításcsomag. (Folytatás az 5. oldalon) Libagaliba Nagyszénáson „Amint megkapjuk, azonnal fizetünk” A nagyszénási Szemenyei család ügye mindennapos történet is lehet­ne, azonban számukra semmikép­pen nem az, mint a mai magyar mezőgazdaság annyi szereplője, ők is a pénzük után futnak. Amikor éveken át mindennap hajnalban keltek és későn feküdtek, nem is­merve sem hétvégét, sem szabad­napot, de még nyaralást sem, akkor nem gondolták, hogy erejük nagy része arra megy el, hogy utánajárja­­nak háromszázezer forintjuknak. (Folytatás a 8. oldalon) Egy gyors tanácsülés Nem lesznek elbocsátások a főiskolán Viszonylag gyorsan haladt a napirendi pontok megtárgyalá­sával a szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola tanácsa szerdai, soron következő, a Mezőgazdasági, Víz- és Környezet­gazdálkodási Kar dísztermében tartott ülésén. A vendéglátó in­tézmény nevében dr. Bukovinszky László főigazgató köszöntöt­te a megjelenteket, majd dr. Patay István rektor a napirend előt­ti teendőket intézve többek közt átadta a megbízólevelet dr. Kö­teles Lajosnak, aki a főiskolába integrálódott gyulai egészség­­ügyi képzést intézeti formában irányítja a szükséges pályázatok lezárásáig. A tanácskozás első napirendi pontja a békéscsabai Körös Főis­kolai Kar kettéválásáról szóló tájé­koztató volt, ezt felvezetve a rektor beszámolt arról, hogy dr. Dovala Márta, a Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács (FIT) stratégiai bi­zottságának tagjaként éppen Buda­pesten kíséri figyelemmel, miként foglal állást az FTT a Tessedik Sá­muel Főiskola karalapítási kérel­méről. A beszámolót szóban elő­terjesztő dr. Barta Árpád, a Körös Főiskolai Kar igazgatója elmondta, hogy a kari tanács már tárgyalta az anyagot, s azt megelőzően hat bi­zottság szorgoskodott az átalakítás előkészítésén. Mint hangsúlyozta, a személyi kérdéseket sikerül oly módon rendezni, hogy egyetlen oktatót sem kell elbocsátani, na­gyobb részük a Szarvason felmenő rendszerben indítandó tanítókép­zésben vesz részt, kisebbik részben Békéscsabán a gazdasági képzés­ben maradnak, s lesz, akinek nyug­díjba vonulása válik esedékessé. (Folytatás az 5. oldalon) A NAP kérdése Mennyivel emelkedtek a gyógyszerárak? Sokakat érint az a gyógyszeráremelés, ami a mai nappal lépett életbe. A megyei gyógyszerészkamara titkárától, Sán­dor Csabától arról érdeklődtünk, hogy átlagosan mennyivel fizetünk többet mától a gyógyszerekért?­ ­ A társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek ára emelkedik - átlagosan mintegy kilenc-tizenegy százalékkal - március 1-jével. Hogy a tb által támogatott gyógyszerekkel mi lesz, azt sajnos még nem tudjuk: folynak a tárgyalások a minisz­térium, az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), vala­­­­mint a gyógyszergyártók között. Sokan szednek meghűléses betegségek, az influenza kezelésé­­­­re szolgáló vény nélküli gyógyszereket. Ezek közül a C-vitamin­­­­ért, a Coldrexért, a húszszemes Algopirinért kell többet fizetni.­­ A vényre kapható antibiotikumok, a penicillintartalmú medi­cinák ára azonban nem emelkedett, és az antidepresszánsokért­­ sem kell több pénzt kiadnunk, mint eddig. Néhány szer ára csök­­­­kent, ezeknek az orvosságoknak a száma azonban elhanyagolha­­­­tó. A mostani áremelkedés előtt egyébként nem tapasztaltunk fel­­vásárlási lázat a megye patikáiban, elmaradt a „jó magyar spáj­­zolási szokás”. V. A. ■

Next