Békés Megyei Napló, 2001. december (8. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-06 / 284. szám

2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Ki fizet kártérítést az özönvíz után? Orosházi szocialisták az elutasított belvízjavaslatról A Magyar Szocialista Párt orosházi szervezete sajnálattal veszi tudomásul, hogy a napokban a parlament elutasította azt a módosí­tó indítványt, melyet Vastagh Pál, Tóth Károly és Tóth Sándor ter­jesztett elő a Békés megyei belvízveszély elhárítására - jelentette ki szerda reggeli sajtótájékoztatóján Bozsár Lajos elnök és Varga Zol­tán elnökségi tag, a megyegyűlés korábbi elnöke. A két politikus reményét fejezte ki, hogy az idei időjárási viszonyok nem járnak együtt a korábbi évek­hez hasonló belvízkárokkal. Egy­ben hangoztatták: az MSZP vá­lasztási győzelme esetén megvaló­sítják a pályázatban foglalt mintegy 3,8 milliárdos programot. Mint arról korábban többször be­számoltunk, a megyegyűlés 35 te­lepüléssel összefogva pályázatot nyújtott be a költségvetéshez, me­lyet a kormány nem támogatott. Ezért a három Békés megyei ellen­zéki képviselő módosító indítvány formájában igyekezett napirenden tartani azt, ám a szükséges parla­menti többséget nem sikerült meg­szerezniük. Különösen azt fájlalták a sajtótájékoztatót tartó politikusok, hogy több viharsarki kormánypárti képviselő is nemmel szavazott, köztük a két orosházi honatya is. Az egyik leginkább érintett vá­ros, Orosháza a közelmúltban százmillió forintot fordított a belvíz okozta károk enyhítésére és az ez­zel kapcsolatos prevenciós munká­latokra - hangsúlyozta Bozsár La­jos, aki tagja a helyi képviselő-tes­tületnek is. Hozzátette: a júliusi rendkívüli esőzések során 317 he­lyi ingatlant ért kár, ezek tulajdono­sait azonban a város saját erőből nem tudja kártalanítani, központi támogatást pedig nem kapott a vá­ros e célra. K. Gy. A befektetőt területtel segíti a gyulai önkormányzat Kell-e konferencia-központ? Ismét visszatérünk lapunk hasábjain erre a témára. Tesszük ezt azért, mert nem teljes a konszenzus ebben a kérdésben az illetéke­sek között. Emlékezetes: a legutóbbi testületi ülésen is szóba ke­rült, hogy a gyulai városvezetőkhöz érkezett egy megkeresés, mely szerint 19 megyei konferencia-központot valósítanak meg az or­szágban, és a megyei döntés szerint erre majd Gyula pályázhat a Széchenyi-terv keretein belül. Ehhez a várostól egy befektetési aján­latot kértek. Dancs László polgármester ez­zel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az akkori információk birtoká­ban - mely szerint nem érkezett ér­tesítés arra, hogy a régió valóban Gyulát választotta volna ki erre a célra, másrészt akkor még nem le­hetett tudni, hogy a Széchenyi-terv keretében lesz-e lehetőség ilyen beruházásokra pályázni az ön­­kormányzat csak azt tudta felvállal­ni, hogy adott esetben területet biz­tosít ehhez, ha valaki felvállalja a konferencia-központ megvalósítá­sát. Időközben megjelent a Szé­chenyi-terv 2002-es pályázata, amelyben valóban van konferen­ciaturizmust megcélzó rész, amely megfogalmazza, hogy ötszáz fő fe­letti konferencia-központ építhető ott, ahol ehhez megfelelő szellemi háttér áll rendelkezésre, valamint a megközelíthetősége a központnak közúton, vasúton vagy repülőtérről kifejezetten jó legyen, illetve még egy „apróság”, hogy lehetőség sze­rint ez Észak-Magyarországon vagy a balatoni régióban legyen. Ennek tükrében tehát látszik, fogal­mazott Dancs László, nincs szó ar­ról, hogy megyei központok épül­nének és Gyula semmiképpen nem felel meg ezeknek a kritériumok­nak. Ezért a város nem tudja felvál­lalni, hogy több millió forintért meg­valósítási tanulmányt készítsen a pályázó helyett, ezt a felesleges pénzkidobást most semmi nem in­dokolja. Az álláspont tehát a város részéről továbbra is annyi, ha van olyan befektetői kör, amelyik ötszáz fős konferencia-központot szeretne építeni a fürdővárosban, azt segíte­ni fogja az önkormányzat azzal, hogy területtel hozzájárul a beruhá­záshoz. Hogy ez elegendő lesz-e a jövőbeni befektetőnek, reméljük, rövidesen kiderül. V. Z. Megjött már a Mikulás! Megkezdte évi rendes munkanapját a Békéscsaba finn testvérvároséról (Mikkeli) elneve­zett nagyszakállú Mikulás, aki bevallása szerint éjjel jött a Lappföldről, ahol némi bosszú­ság érte, mert már csak pult alól kapta meg a tegnapi lappot. Neki is tetszik, mondta elis­merően. Meg nem erősített szemtanúk szerint egyik cikkünktől egyszerűen hanyatt esett. A Szabó Dezső utcai leányiskola fiúkórusa ekkor zendített rá a közismert dalra: Hull a pely­hes Télapó... Fotó: Kiss Zoltán KÖRÖS KÖRÜL Kisebbségek A Békéscsabai Román Kisebbségi Önkormányzat keddi ülésén döntött az idei kitüntetett személyéről. A „Bé­késcsabai Románokért” elismerést december 13-án adják át a kisebbsé­gek napján, melyen részt vesz Láyer József, az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke. Láyer József a délután öt órakor kezdődő ünnepség előtt ellátogat a szlovák főkonzulátus épületébe és a megye­házára, valamint találkozik a három békéscsabai - a szlovák, a román és a cigány - kisebbségi önkormányza­tok elnökeivel is. December 13-án a Party kisvendéglő ad majd otthon a három nemzetiség ünnepének. A keddi ülésen a román kisebbségi ön­­kormányzat áttekintette az eddig ho­zott határozatait is. V. A. MI­ÉP-fórum A Bocskai István Szabadegye­tem és a Magyar Igazság és Élet Pártja Békés Megyei Szervezete december 7-én, pénteken 18 órai kezdettel mezőgazdasági fórumot tart Füzesgyarmaton a művelődési házban. A fórum vendége Győri Béla agrárszakértő, a MIÉP szóvi­vője. Az est házigazdája Hrabovsz­­ky Endre agrár szakmérnök, a Ma­gyar Igazság és Élet Pártja Békés megyei 4. számú választókerületé­nek - Sárrét - országgyűlésiképvi­­selő-jelöltje. 0. F. Feljelentett a feljelentett (Folytatás az 1. oldalról) Mindez azért fontos, mert az ön­kényuralmi jelképek használatáról szóló törvény 1947-es határdátummal engedélyezi ezeket, ha azokat a szov­jet csapatok építették vagy közremű­ködésükkel, esetleg kérésükre ké­szült.­­ Semmi mást, csak igazat és a hatályos törvények betartását akarom elérni - mondta lapunknak a dobozi református lelkész. Szatmári János érdeklődésünkre megjegyezte: to­vábbra is kitart amellett, hogy a dobo­zi emlékmű nem tartozik az önkény­uralmi jelképet ábrázoló obeliszkek közé. Ehhez hozzátette: sem ő, sem a polgármesteri hivatal nem lépett kap­csolatba az orosz nagykövetséggel, így nem is tájékoztatták a budapesti diplomáciai képviseletet semmiről. Végül elmondta: ő és Kiss László jegyző jó hírnév megsértése és hamis vád miatt feljelentést tesz Balogh La­jos Barna lelkész ellen. B. T. A belügyminiszterhez fordultak A Csabaszabadi Szlovák Kisebb­ségi Önkormányzat legutóbbi ülésén sem a település új jegyzője, sem pe­dig a polgármester - aki egyébként kisebbségi képviselő is - nem vett részt, így tulajdonképpen Csaba­­szabadiban maradt a patthelyzet: nincs párbeszéd a kisebbségi és a települési önkormányzat között. A megyei közigazgatási hivatal törvényességi észrevételei - melyek mindkét testületet érintették - végre­hajtásáról, ellenőrzéséről sincsenek új fejlemények. A közigazgatási hi­vatal 60 napja nem válaszol a ki­sebbségi önkormányzat észrevéte­leire, ezért a csabaszabadi kisebb­ségi önkormányzat november végén a belügyminisztert kereste fel törvé­nyességi észrevételeivel, kifogásai­val. A levélben a kisebbségi önkor­mányzat megpanaszolta a törvé­nyességi eljárások hiányát: szerin­tük 1998 vége, a helyhatósági vá­lasztások óta a település jegyzői és a megyei közigazgatási hivatal sorra mulasztást követtek el, nem felügye­lik a törvényességet a településen. Kesjár Mátyás kisebbségi elnök sze­rint érdemben nem foglalkoznak a problémáikkal. A keddi kisebbségi ülésen elfogadták az elnöki beszá­molót és a munkatervet. Döntöttek arról, hogy részt vesznek az oroshá­zi megyei kisebbségek napján, de­cember 14-én. A helyi iskolának ka­rácsonyra 11 ezer forint támogatást szavaztak meg. V. A. Szégyenlős gazdagság R­enault Lagúnával járok, ami mondjuk felső középkategóriájú autó. Bármennyire szeret­nék - gyerekkori vágyam - egy Jaguart, tu­dom, hogy Magyarországon nem lehet ezzel a ko­csival járni - mondta el a vele készített interjúban Fábry Sándor nemrégiben a Magyar Hírlapban. Ebben a mondatban mintha benne lenne a tel­jes magyar valóság. Mert benne van, hogy élnek közöttünk anyagilag sikeres emberek. Az is, hogy többségük szégyenlősen, pironkodva éli meg ezt a helyzetet. De benne van ebben a mondatban az is, hogy bizony sokak a szegény­ség perspektívájából szemlélik a gazdagok vékonyka rétegét. Meg­található ebben a mondatban az a fajta irigység, ami évtizedek óta megmérgezte a társadalmunkat. Mert mifelénk az emberek minden­kire féltékenyen néznek, aki többre vitte náluk, aki tehetősebb lett, aki tehetségesebb, aki elhivatottabb a többségnél. A társadalomnak az utálkozásra egyetlen menlevele lehet. Mégpedig az, hogy ezen a ki­­lencvenháromezer négyzetkilométeren nagyon sokan emelkedtek egészen magasra képességek, szorgalom és alázat nélkül. De tény, hogy a sikerek mögött a legtöbb esetben elképesztő munkát, hivatás­­tudatot és tehetséget találni. A legnagyobb baj az, hogy a társadalmi irigység nem tesz különbséget az érdemes és érdemtelen siker kö­zött, hanem ugyanazzal a hévvel utál mindenkit, aki anyagilag is többre vitte az átlagnál. Mindez nem nagyon jutott volna eszembe, ha nem beszélgetek egy régről ismert gazdasági vezetővel, aki cége sikereiről beszélt nekem olyan átéléssel, amit ritkán tapasztalni. Javasoltam is neki, hogy üljünk le néhány nap múlva, mert mindaz, amit előadott, új­ságcikkért kiált. - Ne hülyéskedj már, hogy mostantól engem utál­jon mindenki - hűtött le megváltozott hangon egy pillanat alatt. - Nem kell erről írni. Éppen elég, hogy úgy megy nekünk, ahogy megy. Nincs szükségem ellenségekre - mondta. - Ne is hívjalak? - kérdeztem egy utolsó kísérletet téve. - Semmi értelme - mond­ta és sarkon fordult. Ahogy az utcán néztem ismerősöm távolodó alakját, szomorúan arra gondoltam, hogy azt érzem ilyenkor: itthon vagyok. Bod Péter A jövő elkezdődött A Fidesz A jövő elkezdődött című kiadvány Vitairat kulturális fejezetének bemutatását Szeghal­mon december 7-én, pénteken 18 órai kezdettel a vállalkozói köz­pontban tartják meg. Vígh Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője (úgy is, mint a rendezvény házi­asszonya) nyitja meg és mond vitaindító beszédet, majd Lévai Tibor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bi­zottságának tagja ismerteti a Vita­irat kulturális fejezetét. 0. F. Januártól érkezik az asszonyok behívója Saját és családjuk érdekében (Folytatás az 1. oldalról) Az emlőszűrő területén kétéves gyakorlattal rendelkező orosházi kórház a szegedi központ alköz­pontjaként kezdi meg működését, ugyanis a Szegedi Egyetemmel kö­zösen nyertek pályázatot. Mindezekről szerdán délelőtt esett szó dr. Kiss Viktória megyei tiszti főorvos, dr. Gervain Mihály, az orosházi kórház igazgató-főor­vosa és dr. Mocsonoky Zsuzsa, a megyei ÁNTSZ szűrésprogramo­kért felelős főosztályvezetője sajtó­­tájékoztatóján. Egyebek közt el­hangzott: a szűrések eddigi, oros­házi tapasztalatai szerint a részvé­tel 31 százalékos. A jelen lévő szakemberek reményei szerint ez a szám javulhat, bár ehhez a hazai egészségügyi kultúra fejlődésére lenne szükség, hiszen Magyaror­szágon még nem tapasztalható a nyugatihoz hasonló betegség­­megelőzés. Az érintettek - mintegy 50 ezer, a célcsoporthoz tartozó hölgyről van szó - nem csak a megjelölt idő­pontokban, hanem egyeztetés után is részt vehetnek a szűrésen. Napi negyven pácienssel számolnak a szakemberek, így elkerülhető a tu­multus, sőt a munkarendet is a vár­ható igényekhez igazítják. A vidé­ken élők részére útiköltség-térítést is fizet az egészségbiztosító - de­rült ki a sajtótájékoztatón, melyen arra is figyelmeztettek: az emlőda­ganatos kezelések korábbi formái is tovább léteznek, így akinek pa­nasza van, ne várja meg a szűrő­központ levelét, hanem azonnal forduljon orvoshoz. Korbely György Elfogadták a városfejlesztési tervet Gyulán Testületi ülés tv-f­el­vétel­lel Meglepő látvány fogadta mindazokat, akik a szerdai rendkívüli ülésen részt vettek Gyulán, hiszen helyi televízió jelenleg nem mű­ködik a fürdővárosban, az ülés mégis kamerák kereszttüzében zaj­lott. A Csaba Televízió jelen lévő vezetője, Szudár László a Békés Megyei Napló kérdésére elmondta, alulról jövő kezdeményezésként vállalták el, hogy a decemberi ülésről felvételt készítenek. Mint mondta: gyulai polgárok és vállalkozók keresték meg, hogy közvetítsék a közgyűlést, erre ők adták össze a pénzt és bízták meg a társaságot, hogy készítsen felvé­telt az ülésről. A Csaba Televízió adása jelenleg megfelelő antenná­val Gyulán is fogható, de informáci­óink szerint folynak a tárgyalások a kábelen történő sugárzásról is. Az ügy pikantériája, hogy a Csaba Tv korábban már pályázott műsorké­szítésre Gyulán, de a tv ügyét mindig lesöpörte a testület anyagi okokra hivatkozva, így tehát érde­kes helyzet állt elő tv-fronton Gyu­lán ismét, melynek gyaníthatóan lesz még folytatása. Az ülésen az egyik fő napirend a jövő évi város­­fejlesztési terv volt, a határozatot -néhány apróbb módosítással - el­fogadták a városatyák. Eszerint az Erkel tér egy szám alatti ingatlanra kiviteli tervet kell készíteni a meg­adott összeghatáron belül, a testü­let erre ötmillió forintot különített el. A képviselő-testület garanciát vál­lalt a Gyulai Várszínház hároméves működésére, 2002-re (inflációval megemelt) 21,6 millió forintot sza­vazott meg támogatásként. A vá­rosgazdálkodási igazgatóság tevé­kenységi körével kapcsolatos elő­terjesztést a képviselők levették a napirendről. A tanácskozás lapzár­takor még tartott. Varga Zoltán

Next