Békés Megyei Napló, 2002. április (9. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. ÁPRILIS 16., KEDD GAZDASÁG r Érdekegyeztető fórum Sarkadon A helyi iparosok jövőjéről tárgyaltak Sarkad belvárosában található a Veress Sándor u. 1. sz. épület. Ódon ház, egyidős a ’48-as forra­dalommal, akkor építették az itt letelepedett iparosok. Helyben csak egyszerűen Iparnak neve­zik. Persze nem csak erről neve­zetes ez a ház. Az 1920-as évek­ben a Kónya család bentlakással vállalta az épület és a szervezet gondnokságát. Itt született a ké­sőbb világhírűvé vált Kónya Sán­dor operaénekes, aki a New York-i Metropolitan és a Milánói Scala örökös tagja. Ennek kap­csán a város vezetése szeretett volna Kónya-emlékházat létesíte­ni az épületben, de nem sikerült. (A városi képtárban kapott végül helyett az énekes emlékszobája.) 1950-től az ÁFÉSZ üzemeltetett itt vendéglőt, ahol az igencsak ne­vezetes Kovács József - ismertebb nevén Csúnya Jóska - cigányprí­más muzsikált. A homlokzaton márványtábla őrzi a nevét. 1972-től 1990-ig itt működött a sarkadi váro­si helytörténeti múzeum, majd újra vendéglő nyílt a régi helyén, melyet egy magánvállalkozó bérel a mai napig. A sarkadi iparosok székháza volt ez a kezdetektől fogva és még egy kicsi része most is az, bár aktív ipa­rosból mindössze tíz van a telepü­lésen. Az ipartestület egyébként 30 tagot számlál, ám ebből 15 nyugdíjas és 5 a pártoló tag. Tíz ember szeretné megmenteni az ipartestületet és a székházat, de nehéz a helyzetük. Megoldást ke­resve ültek asztalhoz a közelmúlt­ban a városházán a város vezetői és a helyi iparosok az Iparosok Or­szágos Szövetségének (Iposz) ve­zetőivel megerősítve soraikat. A megbeszélés bevezetőjeként Tóth Imre polgármester ismertette a 2002-es év önkormányzati fel­adatait és főbb célkitűzéseit, ami­ből kiderült, hogy a székház a vá­rosfejlesztési koncepció keretében kialakítandó területen helyezkedik el. Ezért is fontos a megbeszélés. Olyan megoldást kell találni az épü­let jövőjével kapcsolatban, amely mindkét fél számára megfelelő. Szűcs György, az Iposz orszá­gos elnöke a beszélgetés folytatá­saként bemutatta az Iposzt, s en­nek során kiemelte, hogy az iparos­ság, a kézművesség, mely minden­kor tevékeny részt vállal az ország gazdasági életében, legtermésze­tesebb szövetségesének az önkor­mányzatokat tekintette. Tudják, hogy a saját fejlődésük, megélheté­sük, boldogulásuk mindig a szű­­kebb környezetük lététől, szükség­leteitől függ. Ami pedig a sarkadi ipartestület létét illeti, abban gondolkodnak, hogy a kisvállalkozói, tulajdonosi érdekek érvényesítését megőrizve bekerülhetnének az Iposz által ter­vezett szolgáltatói rendszerbe. En­nek lényege, hogy a vállalkozók helyben megfelelő piaci, jogi, okta­tási stb. információt kapjanak, még­pedig olyan szinten, hogy minden vonatkozásban gazdaságosabban tudják működtetni vállalkozásaikat. E rendszer segítségével növelhető lenne a helyi taglétszám is. Nyilván megtalálhatók lennének az iparo­sokon túl a kereskedők, mezőgaz­dasági vállalkozók, de még a szel­lemi szabad foglalkozásúak is. S ami a legfontosabb, az ország 280 ipartestületéből mintegy 120-140 helyi támaszpontot létesíthetnének, természetesen megfelelő szaktu­dással rendelkező létszámmal, melynek egyike lenne a sarkadi ipartestület is, így meg tudnák tar­tani a nagy múltú székházat. Ehhez kérte Szűcs György az önkormány­zat és az ipartestület segítségét. Az érdekegyeztető megbeszélé­sen elhangzott javaslatok, megoldá­si formák kidolgozása azóta meg­kezdődött, de hogy végül melyiket választják a helyi iparosok, az csak rajtuk múlik, hiszen a székház az ő tulajdonuk még ma is. F. L. Az Ipar, itt született Kónya Sándor operaénekes. Fotó: Fazekas László Terepbejáráson a PHARE-miniszter • Új út fogadja a nyári átmenőforgalmat Négy évvel ezelőtt pályázott a PHARE-CBC Magyarország-Ro­­mánia programhoz a Békés Me­gyei Közútkezelő Kht. a Dél-Bé­kést Orosházával összekötő 4455. jelű közút első felújításá­nak támogatására. Az I. ütemet a kivitelező 2000. augusztusára adta át, a munkákat 2001. au­gusztustól folytatják a II. ütem­mel. A tegnapi terepbejátráson megtudtuk, hogy az átadásra ez­úttal határidő előtt sor kerül. Tegnap Hanó Miklós képviselő vendégeként a térség több települé­sén látogatást tett Boros Imre PHARE-ügyekért felelős tárca nél­küli miniszter. Kora délután terepbe­járáson vett részt, melyen kísérője volt Domokos László, a Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanács elnö­ke is. Először a mezőkovácsházi benzinkútnál épülő körforgalmat, majd Battonyán a Száraz-eret átíve­lő belterületi hídépítés munkálatait tekintették meg. A beruházásról Sztankó Ilona, a Közútkezelő Kht. osztályvezetője elmondta, hogy va­lamennyi helyen nő a közlekedés­­biztonság, a kaszaperi átépítés pe­dig különösen fontos, mert az a me­gye második legveszélyesebb ke­reszteződése volt. Domokos László a dél-békési térség eddigi legjelen­tősebb olyan infrastrukturális fej­lesztésének minősítette a Battonya határátkelő-Mezőkovácsháza-Ka­­szaper-Orosháza közút felújítását, mely 1,5 milliárdos költségvetés mellett PHARE-támogatással ké­szül el. Ehhez hozzájárult a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közlekedési Minisztérium is. A kivitelező DEBMÚT-HÓDÚT Közös Vállalkozást képviselő Károly Ferenc műszaki igazgató bejelen­tette, hogy az átadásra május 31- én, 3 hónappal a határidő lejárta előtt kerül sor, így a nyári nagy átmenőforgalmat már biztonságos és jó minőségű út vezeti a határát­kelőhöz. Boros Imre elmondta, hogy az előző ciklust követően vég­óráit élte az a H0 05-ös PHARE- program, melyet sikerült feléleszte­ni és melynek keretében ez a fon­tos útszakasz és 5­sszekötő út is épült Békés megyében. A miniszter szerint azon kell dolgozni, hogy a dél-alföldi régió még több figyelmet kapjon Brüsszelben. M. K. K. A vendégek a helyszínen tájékoztatást kaptak a beruházás terveiről. Fotó: Kovács Ferenc 5 Gazdaság és környezet Az orosházi Liget utcaiak panasza Az orosházi Liget utca lakóinak élete akkor változott meg, amikor mintegy másfél éve egy műanyagüzem kezdte meg működését a szomszéd telephelyen. A volt vetőmagvállalat udvarán található csarnokban korábban élelmiszerdiszkont működött, amelyet nem csak azért sírnak vissza, mert a közelben vásárolhattak, hanem azért is, mert napi gondot okoz számukra a zaj, a kellemetlen szag, s munkál bennük a környezet iránti aggodalom is. A Pest megyei Tápióságon szé­kelő Continuitás Kft. műanyag-fel­dolgozással foglalkozó orosházi te­lephelye 2000 decemberében kap­ta meg működési engedélyét a he­lyi polgármesteri hivatal jegyzőjétől a megfelelő szakhatósági engedé­lyek alapján. A Liget utcaiak azonban folya­matosan bizalmatlanul méregették a szomszédjukban három műszak­ban dolgozó üzem tevékenységét, végül 2001 nyarán 41 lakó aláírá­sával megerősítve fordultak az ön­­kormányzathoz, elsősorban a zaj elviselhetetlensége és a környezet­­védelmi aggályok miatt, mondván: a műanyag kevéssé mondható kör­nyezetbarátnak. Habár a társaság tápiósági és orosházi menedzsmentje elzárkó­zott a nyilatkozattétel elől, más for­rásból úgy tudjuk, tavaly nyáron a helyi vezetés készségesnek bizo­nyult: különböző zajszűrő intézke­déseket tettek, például a szel­lőzőberendezéseket átépítették, il­letve ígéretet tettek az ajtók és az ablakok folyamatos csukva tartásá­ra. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezet­­védelmi Felügyelet (ATIKÖFE) a bejelentés hatására méréseket végzett, de nem állapítottak meg környezetszennyezést, azaz nem találtak a környékbeli növényzeten káros tevékenységre utaló port - nyilatkozta lapunknak Kovács György, a polgármesteri hivatal igazgatási osztályának vezetője. Az azóta eltelt néhány hónapban azonban nem mindenkit sikerült megnyugtatni, sőt ez év elején újabb aláírásgyűjtés indult. Többen fenntartják korábbi, a levegő­­szennyezéssel kapcsolatos aggá­lyaikat, sőt ennek tudják be, hogy sok itt élő gyermek allergiás tüne­tekkel küzd. A zajcsökkentés terén valóban történtek előrelépések, azonban a darálógépek okozta mo­rajlás gyakran hallatszik - mesélik a lakók. De leginkább az eljárás ál­tal keletkező bűz elviselhetetlen, ami miatt újabb beadvány készült. Azt mindenki elismeri, hogy való­ban fontos, hogy a kft. munkahe­lyeket teremtett Orosházán - la­punk ugyancsak más forrásból úgy tudja, hogy több mint félszázan dol­goznak az üzemben -, azonban a gazdaság szempontjai nem valók előbbre az egészség és a környe­zet érdekeinél. De a Liget utcaiak gazdasági érdekei is sérülnek - te­szik hozzá -, hiszen lakásaik érté­ke az üzem közelsége miatt min­den bizonnyal csökkent. Dr. Zilahi Lajos, a körzet önkor­mányzati képviselője átérzi a pana­szokat és fel is vállalta azokat. - A lakók nevében március 7-én fordultam a polgármesteri hivatal­hoz, akik továbbították is azt a kör­nyezetvédelmi felügyelethez. Arról tájékoztattak, hogy az átlagos átfu­tási idő kilencven nap, amit én meg­lehetősen hosszú időnek találok - nyilatkozta lapunknak a városatya. Természetesen kíváncsiak vol­tunk a Continuitás Kft. vezetőinek véleményére is, azonban mind a helyi, mind a tápiósági menedzs­ment elzárkózott a nyilatkozattétel elől, mondván, hogy őket nem ke­resték meg a lakók képviselői. Korbely György ÜZLETI HÍREK VPOP: vámbevétel A Vám- és Pénzügyőrség áprilisig 460,7 milliárd forint vám- és adóbevételt könyvelt el, 5,5 milliárddal többet, mint a múlt év első három hónapjában - tájékoztatta a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága (VPOP) Bevételi Fő­­igazgatósága az MTI-t. Az első három havi vámbevétel 26 mil­liárddal, illetve 1,4 százalék­­ponttal kevesebb, mint az idő­arányos teljesítés, ami a szak­emberek szerint az év eleji, szezonálisan kisebb külkeres­kedelmi teljesítményt tükrözi. Ugyanakkor a 23,6 százalékos időarányos teljesítés 0,6 szá­zalékponttal több, mint a múlt év azonos időszakának ered­ménye. Devizaintervenció csak euróban A Magyar Nemzeti Bank a jövőben kizárólag euróban avatkozik be a devizapiacon. Ezt a döntést nemrég hozták, tekintettel az euró fontos sze­repére a magyar gazdaságban és a magyar tőkepiacon - mondta Járai Zsigmond, a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) el­nöke a hét végén a spanyolor­szági Oviedoban, az EU pénz­ügyi és gazdasági vezetőinek tanácskozása közben. A ma­gyar devizapiaci ügyletek több mint 80 százaléka euróban zaj­lik, és a beavatkozás euróban növeli a piac átláthatóságát -magyarázta az MNB elnöke. A központi bank sem tavaly, sem idén - eddig - nem avatkozott be a devizapiacon - idézte szavait a Dow Jones hírügy­nökség. Ellenőrzés, szankciók A Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyelete (PSZÁF) el­lenőrzéseinek célja a piac és az intézmények biztonságos működésének és a jogszabá­lyok megfelelő érvényesülésé­nek biztosítása, valamint az ügyfelek védelme - hangsú­lyozta Kábái Gyula, a PSZÁF ügyvezető igazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Kábái Gyula megerősítette, hogy a felügyeleti intézkedések közül a prevenciót tartják a leg­fontosabbnak. Garay Lászlóné ügyvezető igazgató beszámolt arról, hogy a PSZÁF hatáskö­rébe tartozó mintegy 1100 in­tézmény közül 529-nél végez­tek helyszíni ellenőrzést tavaly. A felügyelet az ellenőrzéseket követően több mint ezer intéz­kedést hozott, a legtöbb eset­ben a jogszabályoknak való megfelelésre szólították fel az intézményeket. Az elmúlt év­ben összesen 163 esetben szabtak ki bírságot az intézmé­nyek terhére, 44 esetben pedig vezető állású személyekkel szemben. A PSZÁF-nak tavaly 249 millió forint bírság bevétele származott, amiből 25 millió fo­rintot utaltak vissza eljárási hi­ba miatt.

Next