Békés Megyei Napló, 2002. április (9. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
6 KAPCSOLATOK Megkérdeztük az olvasót Szokott-e valamilyen szerencsejátékot játszani? Játékteremben szoktam játszani, hetente, kéthetente, amikor ráérek. Havi átlagban számolva, megközelítően három-négyezer forintot költök rá. Csupán a játékkedv visz oda, még sohasem nyertem, szerintem ezeket a gépeket nem is azért találták ki, hogy nyerjünk rajtuk. A játékautomatán kívül lottóban szoktam még nagyon ritkán kipróbálni a szerencsémet. Kollektív lottóban szoktam részt venni, illetve mikor az ötös lottón egymilliárd forint feletti nyeremény volt, akkor külön is vettem, de sajnos nem nyertem rajta. A kollektív lottón eddig hármas találat volt a legnagyobb nyereményünk. Szerencsejátékot egyáltalán nem játszom, ugyanis kevés az esély arra, hogy nyerjek, azt az összeget jobb célra is lehet fordítani, például szegény családok támogatására. Tagja vagyok a Jehova Tanúi egyháznak, a szegény családokat élelmiszerrel segítjük vagy épp azzal, amire szükségük van. Magánemberként is elítélem a szerencsejátékot, sok család élete ment emiatt már tönkre. Azt mondják: szegény ez az ország, milliárdos nyereményekre mégis van pénz. Ha akkora összeget nyernék, a maffiától nem is érezném biztonságban magamat, ugyanakkor tudom azt is: a pénz nem feltétlenül boldogít. Kollektív lottón játszom a munkahelyemen, nem túl gyakran fogad kegyeibe bennünket Fortuna istenasszony. Néha van két-három találatunk, az így nyert pénzeket visszaforgatjuk, újabb szelvényeket vásárolunk rajta. Nagyon ritkán, évente egy-két alkalommal önállóan is szoktam lottót vásárolni, leginkább akkor, mikor nagyobb összeget lehet nyerni rajta, de önállóan sincs nagy szerencsém. Játékautomatán még akkor játszottam néha-néha, amikor kezdett divatba jönni, és húsz forintért lehetett játszani. Úgy gondolom, s talán a fentiek alapján is kiderült, hogy túlságosan nem jellemző rám a szerencsejáték. Ötös és hatos havi lottót szoktam vásárolni, ügyelek rá, hogy minden héten legyen érvényes szelvényem mindkét játékban. A hatvanas évek óta lottózom ugyanazokkal a számokkal. Ezek a kisebb számok közül kerülnek ki, a legnagyobb a 38-as. Most már nem merem megváltoztatni őket, attól tartok ugyanis, hogy épp akkor lenne telitalálatom. Eddig az ötös lottón kettes, a hatoson pedig három találatom volt a legnagyobb. Cégen belül 11 -en játszunk ötös kollektív lottón, ott nem állandó számokkal, hanem variáljuk őket. Hármas találatnál nagyobb nyereményünk kollektív lottón sem volt. Mucsi Imre békéscsabai kőműves Gyúró Erika lőkösházi betanított munkás Nyerges István dombiratosi villanyszerelő Szabó András gyulai hentes A Békés Megyei Napló irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdet alkotó kedvű gyerekek számára címmel. Pályázni lehet verssel, rövid prózai írással (maximum 1 gépelt oldal), rajzzal vagy saját készítésű fényképpel. A legjobb alkotások szerzői könyvjutalomban részesülnek. A szerkesztőségünk címére (5600 Békéscsaba, Tessedik u. 51.) beérkezett pályaművekből anyáknapi összeállítást közlünk. Beküldési határidő: április 25. Érdeklődni a (66) 443-530-as telefonszámon lehet. 2002. ÁPRILIS 16., KEDD Hívja a (66) 443-530-at! Mikor fizetnek? Fia napraforgótermését még tavaly augusztusban elszállították, de a mai napig sem fizettek érte - panaszolta levelében egyik gerendási olvasónk. Megfogalmazta, a sajnálatos eset többeket érint a településen, így például a helyi Munkácsy Mezőgazdasági Szövetkezetei is. Kiss Lászlótól, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, hibrid vetőmag napraforgót értékesítettek az Agrormag Kft. telekgerendási vetőmag üzemének. A termés nagyon jónak mutatkozott, de sajnos a csíraszám nem érte el a 85 százalékot, ami a még elfogadható alsó határ. A beszállított 55 tonnából - többszöri átrostálás után - csak 12 tonna felelt meg. A minősítést független cég végezte. Mivel a napraforgó már csávázott, így a vetőmagnak nem megfelelő minőségű 43 tonnát étkezési célra sem tudják eladni. Az eset mintegy negyven-ötven termelőt érint, illetve harmadrészben a szövetkezetét. A napraforgóból eddig befolyt pénz a szövetkezet adásvételkor felmerült költségeit sem fedezi, ezért nem tudnak fizetni a termelőknek. Eddig a napraforgót újra és újra rostálták, hogy annak minél nagyobb része feleljen meg a vetőmagszabványnak. Az érintett termelőket hamarosan tájékoztatják a helyzetről. M. L Harsányból Frankhonba Győriné Mokrán Ilona pedagógustól, a körösnagyharsányi iskolában működő teleház vezetőjétől megtudtuk, hogy a közelmúltban Körösnagyharsányt képviselte Franciaországban. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Mobilitás és a Német-Francia Ifjúsági Együttműködési Egyesület hirdetett pályázatot „3*3 - Interkulturális képzés három oldalú csereprogramok szervezőinek” címmel, ezen a programon vehetett rész a megyénkben pedagógus. A képzést azzal a céllal pályáztam meg, hogy partnercsoportot keressek harsányi fiataloknak, iskolának, civil szervezeteknek - fogalmazott a Naplónak Győriné Mokrán Ilona. Néhány hét alatt kiderült, hogy a pályázat sikeresnek bizonyult, a Nemzetközi Programok Tanácsa elfogadta azt. A körösnagyharsányi teleház vezetője az országból nyolc fiatallal együtt vehetett részt a Dél-Franciaországban, a Földközi-tenger partján lévő 42 ezer lakosú Sete kikötővárosban tartandó hétnapos képzésen. Mint kiderült, nem csupán Körösnagyharsányt képviselte, hanem Békés megyét is, mivel a megyéből egyedül őt választotta ki a Nemzetközi Programok Tanácsa. A képzés három nyelven - francia, német és magyar - zajlott, a következő témákban: identitás, nemzeti kultúra, interkulturális tanuláselmélet, pedagógus szerepe, énkép, másokról alkotott kép, interkulturális csere. A tapasztalatokról szólva Győriné Makrán Ilona így fogalmazott: - Azt hiszem, őriznünk kell mindazt, ami a saját kultúránkból ered, de nyitottnak kell lennünk, megértőnek akár hazánkban, akár más országban élők mássága, más kultúrája iránt. És ezt még tanulnunk és gyakorolnunk kell! 0. F. Marokkó, az ellentétek országa Ha társaságban szó esik az északnyugat-afrikai királyságról, a hazánknál csaknem ötször nagyobb területű Marokkóról, nem is kevesen a Casablanca című film feledhetetlen kettősére, Ingrid Bergmanra és Humprey Bogartra gondolnak. Tudni kell, hogy közben az elmúlt hat évtized alatt a film helyszíne 2,5 millió lakosú világvárossá vált. Azonban nemcsak az említett metropolisról, hanem a fővárosról, Rabatról, Fesről, Marrakechről, Meknisről, Tétouanról, Tangerről, Agadirról, Kénitráról, Safiról is olvashatunk a Magyar Könyvklub sokak által kedvelt Marco Póló sorozat Marokkó című újdonságában. Különlegességnek számít, hogy az említett városokban és a közvetlen környékükön él az ország 24,5 milliós lakosságának csaknem fele. Ennek az a magyarázata, hogy az ország területének legnagyobb része hegyvidéknek vagy felföldnek minősül. Sokan az ellentétek országának minősítik Marokkót, mivel területének közel egyharmada legelő, míg a szántóföld csak egyhatoda. Foszfátban igen gazdag, hiszen a világtermelésben az elsők között áll, ugyanakkor mintegy hatvanezer kilométernyi közútjából mindössze 73 kilométer az autópálya. A 22 oldalas úti térképpel megjelent színes zsebkönyv kitűnő bédekker, mivel a hasznos tudnivalók mellett bemutatja a nevezetességeket is. Továbbá naprakész tájékoztatást nyújt a szálláshelyekről, az éttermekről, sőt még a programokról, valamint a kirándulási lehetőségekről is. Bányai János ' MMM&SS <1