Viharsarok népe, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

1950 JÚ­LIUS L, SZOMBAT Ára 50 fillér A Békés megyei Tanács végzettajtői jizsaság aratási, cséplési és begyűjtési versenyre hívta az összes megyéket Ma délig valamennyi Állami gazdaság befejezi az aratási VI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM I­ Szovjet Békevédelmi Bizottság tagjai aláírták a stockholmi békefelhívást A Szovjet Békevédelmi Bizott­ság j­únius 29-én Moszkvában tel­jes ülést tartott. A teljes ülés a stockholmi határozatokat támo­gató aláírások Szovjetúnióbeli gyűjtésével foglalkozott. Tyiho­­nov, a Szovjet Békebizottság el­nöke hangsúlyozta, hogy a stock­holmi békefelhívás meleg vissz­hangra talált az embermilliók körében. A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának történelmi jelen­tőségű nyilatkozata az egész szov­jet nép részéről egyhangú támo­gatásra talált. A nyilatkozat is­mét bebizonyítja a Szovjetunió béketörekvését és kívánságát, hogy más államokkal együttmű­ködjék a nemzetközi biztonság fenntartása és a béke védelme ügyében. A szovjet ország min­den részéből érkeznek szovjet emberek válaszai erre a nyilatko­zatra, államuk békeszerető poli­tikájának erre az új megnyil­vánulására. Az emberek milliói és mil­liói, testsén­et nélkül társadal­mi állásukra, politikai és val­lási meggyőződésükre, tevé­kenyen védelmezik a béke ügyét. A szovjet emberek ezzel" kifeje­zik odaadásukat a Jacke ügye iránt és ismételten tanúságot tesznek, hogy­ szilárdan tömörül­tek a drága Bolsevik Párt kö­rül, feltétlen odaadással viseltet­nek a nagy Sztálin, a népek nagy vezére, a béke ügyének kipróbált harcosa iránt. Tyih­onov megnyitó szavai után G. M. Dubinyin, a leningrádi „Krasznij Viborzsec” gyár dol­gozója mondott lelkeshangú be­szédet. Úgy gondolom — mon­dotta —, hogy Lenin városa va­lamennyi dolgozójának kívánsá­gát fejezem ki, ha azt mondom, hogy egyhangúlag aláírjuk a stockholmi felhívást. Mi, a teg­nap volt harcosai, a harctereken kivívtuk a diadalt, s nem ke­­vésbbé ragyogó diadalokat tu­dunk kivívni a békés munkában a gépek m­ellett is. G. M. Leonidze Sztálin-díjas költő kijelentette: Mi, a kommunizmus építői, a szovjet haza fiú fiai, teljes egészében támogatjuk kor­mányunk békepolitikáját. Büszkék vagyunk Sztálinnak, a béke legnagyobb bajnoká­nak nevére. Oparin akadémikus felszólalá­sában kijelentette, hogy a Szov­jetunió tudósai csatlakoznak a stockholmi felhíváshoz. Tudjuk — mondotta, — hogy a hábo­rúk nem elkerülhetetlenek. Tud­juk, hogy a tűzveszély megaka­dályozható, ha a béke erői egye­sülten visszavonásra kényszerí­tik a háborús uszítókat. Nina Popova, a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának titká­ra, a szovjet nők antifasiszta bi­zottságának elnöke kifejezte meg­győződését, hogy a szervezeti munkások és munkásnők, mérnö­kök és technikusok, alkalmazot­tai« és értelmiségi dolgozók mil­liói, akik­ a szakszervezetekben egyesültek, mély megelégedéssel írják alá a stockholmi felhívást. A szovjet ifjúság épp úgy, mint az egész szovjet nép egyhangúan írja alá a Béke Isivel Világkon­gresszusa Állandó Bizottságának felhívását — mondotta Vjacsesz­­láv Kocsemaszov, a Szovjet Ifjú­ság Antifasiszta Bizottságának el­nöke. A többi szónok is mind ki­fejezte meggyőződését, hogy a szovjet nép egyhangúlag támo­gatja a Béke Hívei Világkon­gresszusa Állandó Bizottságának stockholmi felhívását. A Szovjet Békevédelmi Bizottság ezután egyhangúan elhatározta, hogy a Szovjetunióban aláírásgyűjtést in­dít a Béke Hívei Állandó Bizott­sága felhívásának támogatására. Ezután a szervezési kérdéseket vitatták meg. A teljes ülés el­határozta, hogy Ilja Ehrenbu­r­­got, a Szovjet Békevédelmi Bi­­zottság elnökségi tagjává és a bi­zottság­ elnökhelyettesévé választ­ja. A bizottság felelős titkára N. S. Kotov lett. A napirend ezzel befejezőtlön. A Szovjet Békevé­­delm­i Bizottság tagjai ü­nnepélye­­sen aláírták a stockholmi felhí­vást. A Béke Hívei Állandó Bi­zottsága stockholmi felhívása tá­mogatására megkezdődött az alá­írások gyűjtése a Szovjetunióban. Pártszervezeteink feladata a cséplés sikeréért Békés megyében a pártszerve­zetek útmutatásával és segítségével a dolgozó pa­­sztság kemény harc­ban az osztályellenséggel jól előre­­haladt az aratással. Egyre több és több lesz a búzakereszt és a dol­gozó parasztoknak bőségesen fizet a föld. Az egyre szaporodó búza­keresztek, az igen előrehaladt ara­tás azt a feladatot rója pártszer­vezeteinkre, hogy a lehető legjob­ban, leggondosabban, fokozottabb mértékben, mint eddig, szervezzék és biztosítsák a cséplés sikerét. Tudni kell, hogy minél közelebb c kerül a gabona a zsákhoz, annál in­kább igyekszik kárt tenni az osz­tályellenség. A cséplési munkák meg­indulásánál számtalan módja nyí­lik az osztályellenségnek a kárte­­vésre, ha a pártszervezeteink nem ébereik s nem készítik kellően elő a cséplés hatalmas munkáját. A kulák és a klerikális reakció a cséplés megkezdésekor vad dühbel fokozza támadását és megkísérli majd, hogy kévébe rejtett vasdarabbal, vagy más módon üzemképtelenné tegye a gépeket. De ezen túlmenően arra is igyekszik rábírni a dolgozó parasz­tokat, rémhírekkel és más egyébbel, hogy ne idejében végezzék el a be­hord­ást, akadály­ozva ezzel is a gépek folyamatos kihasználását, hogy minél több legyen a szem­­veszte ég. Egy nő fokozza az osztály­­ellenség támadását, aljas rágalom­­hadjáratát a szállítási szerződések, a közös szérűk kialakítása ellen, iz­gatni próbálja a cséplőmunkásokat, vesztegetni igyekszik s a cséplő­­dob rossz beállítását, a tűzren­dészeti intézkedések elmulasztását szeretné. Néhány példa: Hunya Mátyás endrőd-öregszöllősi kulák azt a hazugságot híresztelte: «Aki szállítási szerződést köt, attól még a fejadagot is elviszik, kenyérje­­­gye­ik lesznek. Az avatómunkásokat pénzben fizetik ki, nem érdemes hokik jó munkát végezni.» Terno­­ván Jefta battonyai kulák a közös szérűk ellen beszélt aljasul: «Kö­zös szérűről minden terményt el­visznek.» Aztán Ternován nép el­­leni gyűlölete kártevés megkísérlé­séhez vezetett, tüzet rakott és a lángokkal al­a tne­ emésztetni a maga­s és a dolgozó parasztok búzame­zőit. Ilajda Károly kötegyáni­ku­lák az aratást próbálta szabotálni, ezen túlmenően cséplőgépét, sem akarta kijavítani. Azt mondta, jó a gépe és amikor a szakértők meg­nézték, megállapították, hogy a gép óriás szem veszteséget okozna, ha nem javítják ki. Biharugrán Oláh Béla «szentéletű pap», aki nemré­gen csempészekkel állt összekötte­tésben, lovakkal kereskedett s me­legen udvarol a szép asszonyoknak, az «istentiszteleteken» szemtelenül és tűrhetetlen pimasz­ módon uszít a népi demokrácia, a­­ nyári mun­kák ellen. A pártszervezeteknek irányítani és szervezni kell a cséplési mun­kát. Őrködjenek azon a pártszer­vezetek, hogy kellő számú iga áll­jon rendelkezésre a behordlás el­végzésére, — az igaerő tervsze­rűen és helyesen legyen elosztva. f­­elvilágosító munkával hozzanak létre minél több hordást végző bri­gádot. Ügyeljenek arra ,­ hogy a kulákok igája is ki legyen hasz­nálva. A gépeket megfontoltan és alaposan kell beosztani, hogy, fe­lesleges géphúzatás nélkül, min­den gép szüntelen kihasználásával gyorsan haladjon a cséplés, mely azt jelenti, hogy újabb sokmázsa búzát takarítunk meg a dolgozó parasztnak, az egész, magyar nép­nek. Ez pedig egyben a dicsőséges Szovjetunió­ vezette béketábor erő­sítését, az ötéves terv sikerét, a még boldogabb falu kialakítását segíti elő. Ügyeljenek arra párt­­szervezeteink, hogy a gépeknek ál­landóan biztosítva legyen az üzem­anyag, ezen a téren se történjen fennakadás. Gondoskodjanak arról is, hogy a raktáraknál rendben és gyorsan történjen a gabona­átvé­tel, segítsék a dolgozó parasztok­nak azt a kezdeményezését, mely a legünnepélyesebbé kívánja tenni az ötéves terv­ első évi termésének beadását. Fokozottabb mértékben értessék meg pártszervezeteink a dolgozó parasztokkal, hogy milyen jelentőségű­­ a közös szerv, a szál­lítási szerződés. A népnevelők is­mertessék a dolgozó parasztokkal, hogy a Békés megyei Tanács végre­hajtó bizottsága aratási, cséplési és begyűjtési versenyre hívta az összes megyéket. Ismertessék, mi­lyen megtiszteltetést,­­ de egyben, milyen felelősséget jelent ez min­den békés megyei dolgozó paraszt számára, hogy be kell bizonyítani az ország dolgozó előtt: a vál­lalásnak eleget teszünk. Semmi­sítsék meg, leplezzék le a kulá­­kok és klerikális­­reakció legkü­lönbözőbb megnyilvánuló hazug hí­reszteléseit,­­mely a cséplést,­­ az egész nyári munkát igyekszik akadályozni. Fontos, hogy a fel­adatokat ne külön-külön, egymás­tól elvonatkoztatva, hanem együtt és összefüggéseiben világítsák meg a do­lgozó parasztoknak. Ma este hívják össze pártszer­vezeteink azokat a népnevelőket, akik a cséplőgépekhez lesznek be­osztva, ott végeznek munkát. Ér­tessék meg alaposan ezekkel az elvtársakkal, hogy milyen sok mú­lik a cséplőmunkásokon, milyen nagy jelentőségű az ő feladatuk. A tennivalókat közösen beszéljék át a népnevelőkkel, hogy az­után azok minden cséplőmunkás­­sal meg tudják értetni, magukkal, családjukkal, hazájukkal szembeni kötelességüket. Pártszervezeteink politikai meggyőzéssel, felvilágo­sító munkával érjék el, hogy a cséplőmunkások a lehető legjobb munkát, végezzék. Mindig szem előtt kell tartani, hogy egy cséplő­gép kiesése is óriási veszteségeket okoz. Segítsék elő pártszerveze­teink, hogy a cséplő­munkások meg­akadályozzanak mindenféle, esetle­ges kártevést, jól megszervezzék munkájukat. A cséplőmunkások a munkásosztályt képviselik, — pél­dát kell tehát mutatniok, erősítve a munkás-paraszt szövetséget. Cséplőmunkásainknak — öntudatos dolgozókhoz illően — szüntelenül felvilágosító munkát kell végezni. Bőven lesz erre módjuk, mert a cséplés során sok dolgozó paraszt­tal találkoznak. Magyarázzák meg a cséplőmunkások is, hogy mit jelent a­ gabona gyors beadása, szervezzék a dolgozó parasztokat arra, hogy közvetlenül a géptől szállítsák be felesleges gabonáju­kat, mondják meg, mit jelent a nyári munkák jó elvégzése. Párt­szervezeteink gondoskodjanak ar­ról, hogy a gépekhez kikerüljön a Párt központi és megyei lapja, továbbá a brosurák. Ebédszünetben tartsanak rövid felolvasásokat és beszéljék meg tartalmát. Jó po­litikai felvilágosító munkával se­gítsék elő pártszervezeteink, hogy a­ gépeknél is meginduljon a ver­seny, a harc minden szem gabo­náért. Értékeljék ki pártszervezeteink a nyári munkákkal kapcsolatos ed­digi munkájuk eredményeit és fo­gyatékosságait, tervszerűen hatá­rozzák meg a feladatokat. Készül­jenek jól elő a holnapi, vasárnapi agitációra, kisgyűlésekre. A kis­gyűl­ések előtt végezzenek egyéni agitációt, hogy a dolgozó parasz­tok a kisgyűléseken már javasla­tokat, tanácsokat tudjanak adni. Az egyéni agitáció és a kisgy­űlé­sek során alaposan foglalkozzanak a népnevelők a Megyei Tanács, a tótkomló­i dolgozó parasztok ver­senyfelhívásával és a szállítási szerződések jelentőségével is. A kifigyelések mellett fokozottabban kell vinni az egyéni agitációt és be kell vonni a munkába a DiSz, a DÉFOSz, MNDSz tagjait. A Párt és a tömegszervezeti népnevelők tartsanak aktívaértekezletet és kö­zösen határozzák meg a feladato­kat. Pártszervezeteink egy pillanatra se feledjék Rák­osi elvtárs sza­vait: «Mindenért, ami ebben a­z országban politikai, gazdasági és kulturális téren történik, mi va­gyunk a felelősek.» Hatalmas fel­adatok állanak előttünk — tegyük jobbá munkánkat a gabonafr­ont győzelméért. . . A szovjet kormány válasza az USA kormány nyilatkozatára a koreai kérdésben Június 27-én,a Kirt, az USA, Szovjetunióbeli nagykövete emlék­iratot intézett Gromikóhoz, a ko­reai kérdéssel, valamint a Bizton­sági Tanács június 25-i jogellenes döntésével kapcsolatban. Az em­lékirat álszent és hazug módon úgy állítja be a kérdést,­­ mintha a Szovjetunió küldötte tagadta vol­na meg a részvételt a Biztonsági Tanács ülésén. Az emlékirat sze­rint a Szovjetuniónak szoros kap­csolata van a Koreai Népi Derrib­­eratikus Köztársasággal és ezért az Egyesült Államok kormánya kéri a Szovjetuniót, biztosítsa azt, hogy nem vállal felelősséget ez­ért a »ki nem provokált támadás­ért« és latba ve­ti befolyását, hogy az északkoreai hatalmi szervek ha­ladéktalanul visszavonják benyo­mult erőiket Dél-Koreábó. Gromikó külügyminiszterhelyet­tes­­v­ál­aszában leleplezi, hogy a koreai eseményeket a délkoreai hatalmi szervek provokálták ki s ezért a felelősség ezekre a ha­talmi szervekre hárul és azokra, akik hátuk mögött állnak. A Szov­jetunió és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság közötti kap­csolatokról kijelentette, hogy a szovjet kormány előbb vonja ki csapatait Koreából, mint az Egye­sült Államok kormánya és ezzel megerősítette azt a hagyományos elvét, hogy nem avatkozik be más államok belügyeibe- A szovjet em­lékirat megdöntötte az USA ál­láspontját, hogy a szovjet küldött megtagadta volna a részvételt a Biztonsági Tanács ülésén, mint­hogy a részvétel ott lehetetlen volt, mert az USA kormányának álláspontja miatt Kína, a Bizton­sági Tanács állandó tagja nem jut­hatott be a tanácsba.

Next