Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

I»51 an­gnezliM I., s­yrA* Vitairatok Héfic A CSABAI TÉGLAGYÁRBAN FOKOZÓDIK A HARC A SELEJT ELLEN Egy nap kevés lenne rendetes, hogy már felismerték ezt a hiányosságot és intézkedtek a megszüntetésére. A gyár udvará­nak legf­orgal­masabb helyen egy téglafalat emeltek, ezen fes­z a ver­­seenytábla. Da fesz minden üzemrész­ben s hangos híradóról is beszélnek már. Mindez helyes, azonban még más is kell (s éppen Szikora Erzsé­bet esete igazolja ezt): nevelő, fel­­világosító munka üzemen b­elül. És ez egyike a legfontosabbaknak. A papíron lévő népnevelő­csoport helyett eleven, talpraesett népnevelőgárdát kell szervezni és segítésüket, ellenőrzésüket biztosí­tani. A népneveléshez tartozik a Te nem akarsz dolgozni, elso­­rolni mindazt a sok üzemet, iskolát és egyéb épületet, amit ötéves ter­vünkben megvalósítunk. Renge­teg ez! Hát még a hozzávaló tégla és cserép? Millió és millió! Ennyi­ből egy százalék is elegendő több ház, óvoda építéséhez, befejezésé­hez. Amennyi selejtet eddig gyár­tottak, a Békéscsabai Téglagyár­ cserépprés üzemében, abból is sok háznak piroslana a teteje. Hétfőn reggel minőségi ellenőrnek állítot­ták be Zahorán Ilonát. Eddig az 1-es gépnél dolgozott. Most ott ül fenn a kakasülőn, amerre a vég­nélküli szalagok hordják a nyers­­cserepeket a száritóba fel, egyre fel. Azokat válogatja: — Ez itt ni, milyen ferdéig van vágva. Amaz szegény, hogy el van nyomorítva. Egyiknek a széle, másiknak a vége van hibásan levágva, amaz meg össze-vissza gyűrögetve, nyomorgatva. — Nem, ilyen cserepeket nem engedhet­­ to­vább Zahorán Ilona. Félre rakja a selejtes, hibás cserepeket. Már egész halom van előtte, mögötte a sok selejtből. Reggel 7 órától 9 óráig több mint 70 selejtes dara­bot tett félre. Volt is zúgolódás a 2-es présgépnél. Ugyanis a leg­több selejt onnan jött el. Külö­nösen »Bözsi néni« (polgári nevem Szikom Erzsébet) sérelmezett na­gyon. Haragszik Zahorán Ilonára, az­ért ültél oda fel! Mikor itt voltál kö­zöttünk, ta még így sem csináltad. Személyes leteszú ez ellenem. Tu­dom! — így beszél Bözsi néni a a 2-es gép többi kezelői még se­gítenek neki. Pedig nincs igazuk. Csak nehéz elismerni, hogy Szi­­kora Erzsébet csinálta a legtöbb selejtet. Kilenc órakor átcsopor­tosították őket- Szikora Erzsébet a Szurkácsi­ muláft­t kapta meg. Meg is szűnt nyomban a selejt. Kilenc órától­­egészen ebédidőig mindössze három selejtes darab ment fel a széles szalagon. Ez már igazán nem sok. Eddig nem volt minőségi ellenőrzés, a selejt simán elcsúszott a jók között. Most van minőségi ellenőrzés. Új do­log ez és eredményes. Minden gép­nél igyekeznek, hogy ne legyen selejt. Ilyen merészen és bátran kellene megszervezni az üzemben a termelés értékelését is. Számláló­szerkezetek vannak felerősítve min­den gépnél, de éppen, hogy csak ott vannak. A teljesítmény értéke­lésénél mindig, az egész üzemre vonatkozó adatokat szed össze a versenyadminisztráció. Nem is cso­da. Ebben az évben­­ én vagyok a nyolcadik versenyfelelős. Én is most kezdtem a napokban ezt a munkát. Mondja Márta Sándor. Re­méljük, hogy nem lesz hamarosan kilencedik és Márta elvtárs ala­posan megismeri feladatát s hasz­nálható, versenyszellem növelésére alkalmas értékeléseket fog készíteni. A napokban járt a Ruhagyárban, hogy az ottani értékelést és szem­léltető agitációt megismerje és ta­pasztalatait átültesse a téglagyárbe. Mert éppen ez hiányzik ebből az üzemből nagyon: a verseny érté­kelés és nyilvánossága. Minden dolgozó, minden brigád ismerje meg, hogy mennyit és milyen minőséget termelt. A dolgozókban megvan az egészséges versenyszellem, az aka­rat a többtermekőre. Például a jú­lius 26-i értékelés szerint 26.300 darab cserepet készítettek, ami or­szágosan is kiemelkedő eredmény. Az ilyen eredményeket tartósítani, fejleszteni kell. Éppen ez a ver­seny nyilvánosságának és a szem­léltető agitációnak a feladata. Kü­lönösen a pártvezetőség és a vál­lalati vezetőség részéről történt mu­lasztás, hogy ezzel a jelentős fel­adattal nem­ foglalkozott eddig, ez­ tömegszervezetek mozgósítása is. Az üzemi pártvezetőség merjen bátran támaszkodni a szakszervezetre, a DISZ-re, az MNDSZ-re, bízza meg azokat konkrét feladattal, kérje számon azok végrehajtását. Nem több munkát jelent ez a vezetőség­nek, hanem kamatos eredményt, amely a termelésben a selejtesük­ké ütésben gyümölcsözik. így lehet csak elérni azt, hogy az öntudatos dolgozók versenylendülete állandó­suljon s­­magukkal ragadják­­a ke­­vésbbé felvilágosult dolgozókat is. így lehet elérni azt, hogy az alkot­mányi vállalásokban ne csak teljesí­tést, de túlteljesítést érjenek el az üzem dolgozói. Cséplőtraktorosaink eredményei Megyénk dolgozó parasztjai szor­galmasan hordják osztagba a csép­ Tésre váró gabonát. Azt akarják, hogy minél előbb kamrájukba ke­rüljön az idei jó termés és telje­síteni tudják a nép államá­val szembeni kötelezettségüket. Hogy ez minél előbb megvalósul­jon, a cséplőgépek gépészeinek és a cséplő­brigádok tagjainak a jó munkájától függ elsősorban. Az ed­­­dig végzett cséplések során számos jó eredmény is született a me­gyében. Például Balogh János kun­­ágotai traktorista cséplési tervét már 52 százalékban teljesítette. Po­­zsár György, a kaszaperi gépállo­más traktoristája gépének jó kar­bantartásával és a cséplő-brigád­ tagjai lendületes munkájával napon­ta több mint 150 mázsa gabonát esik-­ pernek el. De nem elégednek meg ezzel az eredménnyel és közös meg­beszélésen elhatározták, hogy napi teljesítményüket 180 mázsára fo­kozzák. Napi 150 mázsát csépel el Szabó Imre orosházi traktorista is. Juhász András, a kunágotai gépál­lomás traktoristája 920 milliméteres cséplővel már 65 százalékban tel­jesítette cséplési tervét. Cs. Nagy Sándor, a sarkadi gépállomás trak­­­toristája pedig 95 százaléknál tart nyári tervének teljesítésében. Mun­káját 103 százalékos üzemanyag­fogyasztással végzi. Jó eredményt ért el a sarkadi gépállomás orosz cséplőbrigádja is, amely 100 szá­zalékos üzemanyagfogyasztás mel­lett 46 százalékban teljesítette csép­­lési tervét. A Márk-brigád 21 szá­zalékra teljesítette cséplési tervét 27 százalékos ü­zem­anyagfogy­asztás­sal­, ugyancsak a sarkadi gépállo­más gépével. A Jantyik-brigád is megközelítette már cséplési tervé­nek 40 százalékát, azonban itt 124 százalék az üzemanyegfogyasztást, amit feltétlenül csökkenteni kell. A sarkadi DISZ kultúrcsoportjának látogatása a Lenin tsz „Ifjú Gárda“ cséplőbrigádjánál • A sarkadi területi DISZ kultúr­­csoportja szombaton délután meg­látogatta a sarkadi »Lerain­« tsz Ifjú­ Gárda, cséplőbrigádját, amely a cséplési munkában állandóan 130- 150 százalékos teljesítménnyel dol­gozik. A kultúrcsoport rövid kis elő­adás keretében mutatott rá arra, hogy milyen fondorlatos aknamun­kával próbálja a kulák a cséplést akadályozni és a begyűjtést hát­ráltatni dolgozó parasztjaink félre­vezetésével. A kultúr­műsor után a DISZ-titkár arról beszélt az Ifjú­ Gárda ceéplőbrigád tagjainak, hogy óriási feladat hárul a fiata­lokra a most folyó cséplési mun­kák elősegítésében, mind a ter­melő-, mind a kultúrmunkáb­an. Az ifi-cséplőbrigád tagjai a kul­­túrcsoport tagjait és műsorukat sze­retettel fogadták és búcsúzáskor megígérték, hogy még fokozottabb munkával igyekeznek mielőbb be­fejezni a cséplést, mert tudják, hogy ezzel hazafias kötelességüket teljesítik s egyben a békét erő­sítik. " Ji­gXVI . , j Eredmények és hiányosságok a kevermesi „Petőfi“ tsz-ben Nálunk, a kevermesi »Petőfi« tsz-ben is nagy munka folyik. A cséplés előtt befejeztük 35 kát, hold gyapot kapcsolását, most pedig megkezdtük a do­hány és az aprómagvúak (pet­rezselyem, sárgarépa, zel­ér, mák, stb.) szedését. Azonban egy kis hiba is van nálunk. A má­sodnövények elvetésével nem já­runk elől jó példával. Igaz, hogy ezzel a kunágotai gépállomásnál is volt hiba, olyan vetőgépet adott ki, hogy mikor megkezdtük a vetést, nem ment még 10 mé­terre sem, összetört. Utána meg­javították, ami egy napba is bele­telt. Vetettünk vele s újból ösz­­szetört. Emiatt csak 98 kát. hold másodnövényünk van elvetve. Pedig jobb lett volna többet vet­ni, hiszen valamennyien nagyon megörültünk a minisztertanács határozatának, az új jövedelem­­elosztásról. Meglesz a háztáji gazdálkodáshoz a takarmányel­látás, így minden család tud tar­tani tehenet, disznót, baromfit. Éppen ezért hiba, hogy kevés másodnövényt vetettünk. De nem volnánk igazságosak, ha csak a gépállomásra tolnánk a hiányos­ságokat. Én a legnagyobb hibát abban látom, hogy nálunk a ver­senymozgalom még nem alakult ki, pedig az előre lendítené mun­kánkat. Hiba, hogy a kommunista elvtársak sem nagyon foglalkoz­nak úgy a tagokkal ez irányban, ahogy kellene. De a pártonkívü­­liek sem nagyon igyekeztek kez­deményezni a versenyt. Talán azért is, hogy a verseny politi­kai jelentőségét nem nagyon ad­­ják, így látom én néhány szó­ban a hiányosságokat, ami úgy gondolom, megszívlelendő mind­nyájunknak. Pápai Mihály, " Revenues, »Petőfi« tsz. Elméleti színvonalunk emelését­ segíti elő az iVeri­uummr.nnm Megyénkben új termelőcsoportok és előkészítőbizottságok alakulnak "t­erm­őszövetkezeteink ter­mésátlagai már az eddig végzett cséplések során is túl­szárnyalták az egy­énileg dolgo­zó parasztok termésátlagát. A dombegyházi »Petőfi« tsz. 16 mázsa 20 kiló, a mezőkovácshá­zi »Petőfi« tsz. pedig 150 mázsa 50 kiló búzát takarított be hol­danként. Ezek a magas termésát­lagok nem a véletlen, hanem a géppel való táblás művelés, a műtrágya-használat következ­­ményei. Főként azért váltak el­érhetővé, mert termelőszövetke­zeteink a Párt útmutatása szerint felhasználták a szovjet kolhoz­parasztok­ gazdag tapasztalatait. Idejében végezték el a talajmun­kát, a vetést, a növényápolást Jó eredményt csakis közös erő­vel, nagyüzemi gazdálkodással le­het elérni. Jó megyénkben mind több és több dolgozó paraszt is­meri ezt fel. Felismerik a már meglevő termelőszövetkezetek jó munkájából, annak ellenére is, hogy egyes termelőszövetkezetek­ben hiányosságokat tapasztaltak a hiányos vezetés és a munkafe­gyelem lazasága miatt. A dol­gozó parasztok a szorgalmasan és eredményesen dolgozó terme­lőszövetkezetekről vesznek példát. Megvan rá a lehetőség, hogy ők is a legjobbak szerint végez­zék munkájukat az újonnan ala­­kított termelőszövetkezeti cso­portokban. Megyénkben ugyanis már számos helyen működnek fszcsz-előkészítő bizottságok. Em­k­­­ődön például­ 37 család 310 hold földön alakít előrelátható­lag III. tipusú tszcs.-t. N­ánván 27 család fogott össze 280 hold földdel és az őszi szántás-vetést egyes tipusú tszcs.-ben kezdik meg. Tszcs.-előkészítő bizottsá­gok működnek Békéscsabán, Bi­­harugrán és Zsadányban is. Új­­szalontán a kommunisták alakí­tottak tszcs.-előkészítő bizottsá­­got, élükön Oláh Sándor községi párttitkárral. Az előkészítő bi­zottság tagjai között vannak: Hajdú János tanácselnök, Szap­panos Gáborné és Kürti János, 5—6 holdas dolgozó parasztéivű társak. Az elmúlt hét folyamán a dévaványai »Szabad Nép« I.-es tipusú tszcs. III.-as mintára ala­kult át. A lőkösházi I.-es tipusú tszcs.-k bejelentették, hogy csat­lakoznak a jól működő »Május 1.« termelőszövetkezethez. Ezek­nek az I.-es tipusú tszcs.-knek a tagjai az eddigi munkájuk so­rán már tapasztalták az összefo­gás eredményeit s közben felis­merték, hogy soraikat még­ szo­rosabbra zárva, s többen össze­fogva sokkal nagyobb eredmé­nyeket tudnak elérni, új termelőszövetkezetek harc árán jönnek létre, ke­mény harcot vív az új a régivel. Mivel az új hasznosabb és jobb megélhetést biztosít, egyre több dolgozó paraszt győzi le magá­ban a régit, a megszokottat, az elavultat. A dolgozó parasztok­nak a régivel vívott harcát a kommunistáknak kell megköny­­nyíteni. Ezt elsősorban azzal tud­­juk elérni, ha megyénk vala­mennyi­ öntudatos dolgozó pa­raszt kommunistája az elsők kö­zött lép be, vagy alakít új ter­melőszövetkezetet az újszalon­­taiak példájára. Másodsorban pe­dig azzal, hogy jó felvilágosító munkát végeznek a dolgozó pa­rasztok körében. A kommunisták példamutatása és felvilágosító munkája így újabb győzelmet arat termelőszövetkezeti mozgal­munkban. CSABAI VASUTASOK ÚJABB SIKEREKÉRT ötéves tervünk célkitűzései egy­re nagyobb feladatokat rónak a vasu­tas dolgozókra is, éppen ezért mun­kaversennyel készülnek alkotmá­nyunk évfordulójára. Ebben a mun­­kaversenyben a békéscsabai vasút­állomás forgalmi dolgozói a július 27-ig terjedő versenyszakaszban or­szágos elsők lettek. Az elmúlt na­pok eredményei azt mutatják, hogy a békéscsabai állomás dolgozói to­vábbi jó eredményeket értek el. Lehel János ezt ahánovista tola­tásvezető és Davis György tola­tásvezető kocsimozgatásban 137 szá­zalékot értek el. Vári János szta­hanovista vonatvezető az utazási sebességet az előírt normához vi­szonyítva 126 százalékra teljesítette. Az utóbbi napokban a kereskedelmi dolgozók is jól haladnak a munka­­versenyben. Szabó Mihály, Puskás József raktári munkások árumoz­gatásban a gyorsraktárnál 187 szá­zalékot teljesítettek. Sárkány Mi­hály és Boch István gyorsraktári munkások árumozgatásban 160 szá­zalékot értek el. A MÁV R. K. for­galmi dolgozói sem maradnak el a munkaversenyben. Itt is egyre in­kább jobb és jobb eredmények szü­letnek. Kes­­ár Pál forgalmi szol­gálattevő, normáját 136 százalékra, Bereczki Mihály váltóőr pedig 138 százalékra teljesítette. A felsorolt dolgozók a hős szov­jet vasutasok gazdag tapasztalait használják fel munkájukban. Mun­kalendületük nem csökken, hanem eredményeiket fokozva magukkal ragadják az állomás valamennyi dolgozóját és újabb kimagasló ered­ményekkel akarják erősíteni ha­zánkat, megteremteni az őszi csúcs­­forgalom sikerének feltételeit.. A béke barátai és ellenség-@** Dolgozó parasztságunk nap, mint nap tesz hitet a termény­beadás teljesítésével, illetve túl­teljesítésével a béke mellett. So­vány Mihály szarvasi dolgozó pa­rasztot is a haza­, a béke szere­­tete, megváltozott élete vezette, hogy egyenest a géptől 1050 százalékban teljesítse beadását. Vagy Bakályos Jánost, aki 918, Kolompár Jánost, aki 600, Gyu­­la Mihályt, aki 458, Bohrát Im­rét, aki 355, Szénási Pált, aki 275 százalékban teljesí­tette kenyérgabona beadását. A bé­ke ellenségeire mérnek csapást ezek a dolgozók, az olyanokra, mint Bükkfi János 89 holdas fü­­zesgyarmati kulák, aki 1790 db tojás-, 13 kg baromfibeadási kö­telezettségének nem tett eleget. Ezért a napokban a szeghalmi járásbíróság 1 évi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre és 5000 fo­rint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Fejes Zoltán kardoskúti ku­lák 8 hold búzáját nem aratta le kellő időben, 570 db tojásbe­adási kötelezettségének nem tett eleget. Az orosházi járásbíróság 10 hónapi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 forint ér­tékű vagyonelkobzásra ítélte.

Next