Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

IS,"S­rteeNii brr­t. s­oinbat [/iUcn&awk hétve Az orosházi vasútállomás dolgozói jobb munkaszervezéssel harcolnak a terv túlteljesítéséért Az orosházi MÁV állomás üzemi háromszöge: Csató Sándor elvjára­tosítani a salakosokat. Meg kell párttitkár, E­rdélyi János főnök­helyettes, Bolla Sándor váltóőr, ül­­titkár hétfőn este megbeszélésre jött össze. Nem kisebb dologért, mint azért, hogy az állomás dol­gozói előtt álló feladatok megol­dásában a kiemelkedő eredményeid mellett olyan jelenségek is mutat­koznak, ami semmiképpen sem a fejlődést, a tervtúlteljesítést szol­gálja. Hibák vannak a tehervona­tok menetrendszerinti továbbításá-i­ban, erős késések történtek nem­ egy esetben. Rakott kocsik vissza­maradnak a tehervona­tokból, így fon­tos anyagok, áruk, sokat késve ér­keznek rendeltetési helyükre... És így sorra teregették egymás elé a hibákat, 711111 osztásokat, határozni pontosan és részleteiben minden dolgozó feladatát. Nagyobb egyéni felelősséget kell teremteni. Tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet Javaslatok, határozatok hangzottak el, amelyeket a gyakorlati élet, a mindennapi tapasztalat szült. Szük­ségszerű és helyes volt ez a meg­beszélés, hiszen az őszi fokozott forgalom, a tengernyi répa, ter­mény, megnövekedett személyfor­galom időben való lebonyolításáról van szó. S az eredmény ? Ezt majd a gyakorlat hivatott megmutatni. Másnap már megindult a csa­patok-brigádok átszervezése, mun­kaerők átcsoportosítása, az egyes munkahelyek, feladatok részletes­ maghatározása. A szervezés ugyan tart még most is, hiszen nem kis dologról van szó, de máris Mi a hibák oka ! Miből erednek? Ezek voltak a kö­vetkező kérdések. Egyenként sorra vették megint a problémákat. Mi­ből ered a gyakori késés? Túl so­káig tart a mozdonyok szerelése, kocsik összeállítása. Miért? A to­latásvezetők gyengék ,szakvonalon, nem­­ismerik jól feladatukat, nincs kellő áttekintésük, önállóságuk. Helytelen a salakosok beosztása. Előfordul, hogy a salakos egyedül küszködik olyan esetben is, amikor kettőnek kellene azt a munkát csi­­inálni. Sorra vették a hibákat, oko­kat, miérteket. Aztán rátértek a legfontosabbra, a hogyanra. Miit tegyünk, hogyan oldjuk meg? Így változott a kérdés és egymásután ezü­ j­­ttek a javaslatok. A jegy­vizsgálók között vannak olyanok, akik tolatásvezetők voltak, jól értik ezt a munkát. Néhányat erre a posztra kell tervezni, amíg a töb­biek megerősödnek, megtanulják a feladatukat. Másképpen kell cs­oport mutatkozik az új, fejlettebb módszerek, a jobb szervezés hatása Gyorsabb a mozdonyok salak­olása, szénszerelése, rendszeresebb, ponto­sabb a kocsik összeállítása. Lényege­sen kevesebb a késés, ritkább a rakott­ kocsik elmaradása. A váltókezelők most már kifogástalan állapotban tartják a váltókat. A salakosok közül egy a kisvasúti, másik a nagy­vasúti gépek időben elvégzendő sa­lakolásáért felelős, harmadik a gé­pek szénszereléséért. Meg van ha­tározva mindhármuk, munkája, de együtt dolgoznak, segítenek egy­másnak, felelősek a munkáért. A dolgozók felismerik a jó munka végzése minden részletének jelen­tőségét, javul a munkához való -viszony, javul a fegyelem is. Szer­dán reggel például már egy későn­­l jövő, vagy igazolatlan hiányzó sem volt. De egymás között is jobban harcolnak a fegyelmezetlenség, la­zaság ellen. Rácz Mihály tolatás­vezető például jelentette, hogy nem dolgozik tovább olyan emberrel, mint Tóth József, mert felületen, hanyag, meggondolatlan és nem fog rajta a szó, intézkedjen a ve­zetőség. A­z orosházi MÁV állomás dol­gozói is kemény katonái az osz­tályharcnak. Küzdenek a már fé­kcsővé vált ósdi módszerek, a régi szellem, lazaság, felületesség el­len. Ez a harc eredményezte, hogy 1951. évi tervüket már november 7-én­­ teljesítették A­ három és félnapos kocsiforduló megvalósításában sokat jelentő ra­kodási időt az előirányzott 5 óra helyett 3 óra alatt teljesítették. Maekula Gyula kocsirakományos raktárnok a rakva-rakott­ mozga­lomban 150 százalékos eredményt ért el a tervhez viszonyítva. A brigádok közötti versenyben élen­járó »Béke«-brigád 142 százalékos eredményt ért el a tehervonatok előirányzott terhelésének teljesíté-­­séb­en. Zalai Ferenc kocsirendező brigádja 143 százalékra teljesítette a fajlagos kocsimozgatási időt. Van­nak tehát szép eredmények, de az állomás dolgozói felismerték, hogy nem lehet ezeknél megállni, hi­­szen a vasutasok jó munkája ha­tással van a többi üzemek, mun­kahelyek dolgozóinak harcára is. Az ország vérkeringése a közle­kedés. Éppen ebből ered, ha a vasutasok jobban dolgoznak, gyar­sabb a forgalom, gyorsabb az épí­tés, az egész ország fejlődése. Ezért keresnek és alkalmaznak új mó­dszereket, ezért szilárdítják mun­kafegyelmüket, növelik a termelé­kenységüket, ezért élvonalbeli har­­cost a jó vasutas. T. Gy. Bógyin János tanácstag méltó a nép bizalmára Amikor az nyáron férje a csép­lőgépnél kijelentette: — »Egyenesent innen viszem be a gabonát a be­­gyűjtőhelyre, nem talált semmi ki­fogást. Ellenkezőleg Bógyin János­­né együtt örült a férjével, hogy az elsők között lesznek megint, akik teljesítik a hazával szembeni kötelezettségüket. Nevüket az el­sők között emlegetik majd Bat­­tonyán, akárcsak az elmúlt eszten­dőben. És milyen jó érzés az, amikor hallja az ember: Bégemn­él, nemcsak beszélnek a kötele­zettség teljesítésről, hanem példát is mutatnak. Megérdemli Bogyin János, hogy beválasztottuk annak­idején a tanácsba. A szabadságutcabeliek, de más utcabeliek is, egész Battonya dol­gozói adták rá a szavazatukat 1950 október 22-én. És ő akkor együtt ígérte meg férjével: mindent megteszünk, hogy méltók legyünk a bizalomra. És mi mással bizonyíthatnák be jobban, mint azzal, ha időben és pontosan eleget tesznek mindenne­mű beadási kötelezettségüknek, ha időben végeznek el minden mun­kát. Kukoricabeadásuk 10 mázsa 92 kilogramm volt. Még le sem törték, még be sem hordták az egészet a földről, amikor a kötelező meny­­nyiséget zsákokba rakták és vitték be a földművesszövetkezet raktá­rába. Amikor befejezték a törést, amikor kiszámolták, mennyi­ kell a hízók kihizlalására, elhatározták: három mázsára szállítási szerző­dést kötünk. Gabonából is, kukoricából is többet adtak be, mint a kötelező. Rendben va­nt a tojás- és baromfi­­beadás is és erre külön büszke Bó­gyin Jánosné elvtársnő. Külön az ő érdeme, hogy így van. Ő volt az, aki nem nyugodott, mig az utolsó, tojást is be nem vitték. Még mond­ták is az asszonyok a földműves­­szövetkezetben: mit siet annyira Bógyinné, messzi még az év vége, ráér bevinni később is. — Dehogy érek rá — mondta ő ilyenkor és bizony nem egyszer félórát, de tán még egy órát is elbeszélgetett az asszo­nyokkal. Elmagyarázta nekik, mi­ért siet ő annyira a beadással. — Várja ám tőlünk az ország a tojást is épp úgy, mint a búzát, vagy a kukoricát. — így mondta — Ina a tojásbeadással elmarad Battonya, éppen olyan hátrányt je­lent az országnak, mintha búzából, vagy más terményből maradnánk el. Egyformán kell teljesíteni, túl­teljesíteni valamennyit, csakis így érhetjük el, hogy ötéves tervünket sikerrel meg is tudjuk valósítani. Még­ júniust írtak akkor, amikor az utolsó darab tojást is bevitte. A baromfibeadásból az utolsó rész­letet e hónap 12-én rendezte. De Bogyinné elvtársnő mindezzel még nem elégszik meg — Hogyan is engedtetnék meg — mondja — amikor Battonya baromfibeadásból még csak 70, to­­j­ásbeadásból pedig még csak 68 o/o-nál tart. Akadnak itt még bő­ven olyanok, akik elmaradtak kö­telezettségük teljesítésével. És eze­ket mind fel kell keresni nekünk, akik már eleget tettünk­­a be­adásnak. Én is elmegyek és elma­gyarázom a tojás- és baromfibe­adásban még hátralékos asszonyok­nak: vigyék le minél előbb, hogy­, Battonya hamarosan a megye élen­járó községei közé kerüljön. (/.a. m.) Az államnak beadandó baromfival spekuláltak , megbüntették őket A kulékokra hallgatva akadnak olyan dolgozó parasztok, akik spe­kulálnak az államnak beadandó ter­ményekkel, tejjel, baromfival to­jással. Dolgozó parasztjaink, akik becsülettel eleget tettek kötelezett­ségüknek jogosan követelik, hogy ezekkel szemben is szigorú bün­tetéseket alkalmazzanak. A megyei járásbíróság ilyen ügyekben is ho­zott ítéletet. Gusnda Jánosné szájú vasi lakost, aki a budapesti piacra rendszeresen hízott baromfit szipili­­zott, 3 havi börtönre és 500 Et ,ipínző büntetésre ítélte a biróság. Ugyan­csak a börtönben gondolt^l^tnak tettük felöl Csikós Járit)8n£ jj0_ vács Lászlóné békési ^ szü­llősi Antalné köröstan­ai lakosok­ iS) akik nem teljesítették be&vasj" kö­telezettségüket, hagyfk­ elfeketézték a hízott baronjját. A megyei biró­­fcjg Csikói­ Jánosnét és Kovács Zászlőnétt háromhavi, Szöllősi An­talt , .­­havi börtönre ítélte. Sza­bó ,­ly­vésztői lakost fekete­­vigasért öthavi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélték. Tár­sát, Szöllősi Istvánt, aki a le­vágott borjút értékesítette, négy és félhavi börtönnel és 300 fo­rint pénzbüntetéssel sújtotta a bí­róság. OLVASD a Viharsarok Népét! A csorf­ási gépállomás trakto­­ristája Biró Imre vállalta, hogy műszaki normáját túlteljesíti: na­ponta 4,1 katasztrális hold mély­szántást végez el és üzemanyagfo­gyasztását 100 százalék alá csök­kenti. A vállalás teljesítése érde­kében párosversenyre hv­ta ki Ger­gely István elvtársat, aki a fenti versenypontot elfogadta és vállalta, hogy őszi tervét december 10-re, befejezi, ő is 100 százalékon aluli üzemanyagfogyasztást vállalt. * A tótkomlósi gépállomáson dol­gozó Szabó Lajos traktoros no­vember 9-e előtt 60 százalékra tel­jesítette idénytervét. November 1- én lépett versenybe, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom AZ ŐSZI TERVÉRT évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy november 7-ig 24 normál­­holdat szánt fel. Vállalását 158 százalkra teljesítette.. Az elért szjn- eredmény még fokozottabb munká­ra buzdította és Sztálin elvtárs 72 születésnapjának tiszteletére fel­ajánlotta, hogy minden műszak alatt 8 normál holdat szánt fel és így őszi tervét november 23-ra be­fejezi. Ezt a felajánlását novem­ber 23-ig műszaki hibák miatt 97 százalékra tudta teljesíteni. Szabó Lajos jó munkájához tartozik az is, hogy jó felvilágosító munkát végzett a dolgozó parasztok kö­zött- Ennek lett az eredménye, hogy ő maga 75 hát. Ind­éra kötött szenlődést dolgozó parasztokkal, így biztosítja a terv teljesítését. Cáfik Mátyás levele nyomán: A Kenyérgyár biztosítja a „Közért“-en keresztül a dolgozók kenyérellátását A Viharsarok Nép­e pénteki szá­mában­­: Nagyobb előrelátást a békéscsabai vasútnál” címmel egy tanulságos cikk jelent meg. Ez a cikk is a dolgozó nép érdekét szolgálta. Én azt szeretném, ha a lap hasábjain a fenti cikkhez hasonló jelenne meg a közellá­­táshoz címezve. Ugyanis az a helyzet, hogy a napokban meg­jelent egy helyi rendelet, hogy minden két napban ki kell venni a kenyeret, mert máskülönben lejár a jegy. Ez sérelmes dolog a dolgozókra, mert nemcsak az a dolgunk, hogy mindig a kenyér­­jegyeket nézegessük. Nem azért nem váltja ki kenyerét a dolgozó mindennap, mert arra nincs szüksége, hanem azért, mert reg­gel esetleg nincs ideje, este szin­tén későn megy haza és akkor már­ a Közért­nél is kifogyott .­ kenyér­. Azt kérem sok dolgozó­társammal együtt, hogy a közel­­látás változtassa meg ezt a ren­deletét úgy, hogy az tényleg a dolgozók érdekét szolgálja. Gálik Mátyás, a Békési Nyomda dolgozója. * * * Gálik Mátyás fenti pána­zat a szerkesztőség továbbította a me­gyei belkereskedelmi osztály és a KISKER felé, melynek vezetői­ az,onnal kivizsgálták azt- , a kö­vetkező tájékoztatást adták: A rendeletet a belkereskedelmi,mi­nisztérium hozta az egész ország területére. A rendelet értelmében pl. december 1-én a dolgozók két szelvényre december 1­4-ig ter­jedő időre, tehát négy napra előre megkaphatják a kenyeret. Vissza­menőleg azonban nem lehet bevál­­tani, mert ez zavart okozna a ke­nyérellátásunkban, ugyanis a ke­nyérgyárban minden nap annyi ke­nyeret sütnek, amennyi a város do­­­­gozóinak a fejadagját fedezi, így ha tömegesen váltanák be vissza­menőleg a jegyeket, nem jutna mindenkinek elegendő kenyér. A hiányosság ott van, hogy a Közértben az esti órákban rend­szeresen kifogy a kenyér, s ez el­sősorban a Kenyérgyár hibája. A Kenyérgyár hónapok óta nem szál­lítja le teljes mennyiségben a Köz­ért részein a megrendelt k­enye­­­ret, s ha leszállítja is, nem ritkán él 6 órás késéssel, amiből az kö­vetkezik, hogy a Közértben fél­napokon keresztül nincs kenyér. Ezt a hibát tetőzi az, hogy a Ke­nyérgyár vállalatvezetője nem ie tud ezekről a hibákról. Elsősorban a Kenyérgyár vállalatvezetőjének, de magának a tanácsnak is késede­lem nélkül ki kell vizsgálnia: mi az oka annak, hogy a Kenyérgyár rendszeresen nem szállítja le a Közért részére a kenyeret, és ezzel akadályozza a dolgozók kenyérel­látását? Meghajtják megérdemelt büntetésüket Nincs olyan munka, amit a ku­­lákok n© igyekeznének­­szabotálá­­sukkal akadályozni. Sokáig azon­ban nem folytathatják különböző mesterkedéseiket, mert a dolgozók ébersége leleplezi őket s megér­demelt helyükre juttatja. A megyei és járásbíróságok a napokban hoz­tak ítéleteket feketézők, szabotálok ellen. A békéscsabai járásbíróság két feketevágás ügyében hozott ítéle­tet. Okos János békéscsabai csép­lőtulajdonos kulák sertést vágott feketén. Zsótér István volt hentes egy sertést és eg­ő birkát vágott engedély nélkül, hónap­i. A bíróság egy évi ,­tetve egy évi és­hathónapi börtönre ítélte őket. Azonkívül Okos Jánost 1500 fo­rint pénzbüntetésre, Zsótér Istvánt 1000 forint pénzbüntetésre és 1500 forint értékű vagyon elkobzására ítélte. Aidák Andrásné 28 holdas mező­túri kulákasszony, akinek férje nyugalmazott MÁV-főkalauz, vas­úti szabad jegyét arra használta fel, hogy Kondorosról rendszeresen ba­romfit szállítson a budapesti fekete­piacra. A megyei bíróság hat és félhavi börtönre, 300 forint pénz­büntetésre, 400 forint vagyonelkob­zásra ítélte és három évre eltiltot­ta a közügyektől. Az amerikai a nők bék­eegyesül­ete követeli Lilly Waechter elleni ítélet felfüggesztését amerikai le- New York (ADN). Az nők békeegyesülete tiltakozó verben követelt© Tinman elnöktől és McCloy nyugatnémetországi USA főbiztostól "a Lilly Waechter ellen hozott ítélet felfüggesztését. A le­vél utal arra, hogy Lilly Waechtert azért ítélték el, mert egy gyűlé­sen beszélt az amerikai agresszo­­rok koreai kegyetlenkedéseiről. Az egyesület a levélben megírja: úgy vélik, hogy a további gyilkosságo­kat meg lehet akadályozni, ha a Koreában dúló borzalmas háborúról mindenki megismeri a teljes va­lóságot. A békeegyesület magáerömését fejezi ki amiatt, hogy az ari­­kai vádlók a Lilly Waechter elleni perben erre a kijelentésre vetemed­tek: »Nem érdekel bennünket, hogy az, amit Lilly Waechter mondott igaz-e, vagy sem«. Ezt az állás­pontot — írják a levélben — nyil­vánvalóan nem lehet összeegyez­tetni azokkal a sokat hangoztatott kijelentésekkel, hogy az ITS­A az igazságért száll síkra.

Next