Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

1962 illítrabír 2., krdil Hogyan teljesíti Nagyszénás a mélyszántási tervet Ötéves tervünk negyedik évének sikeres teljesítése a mezőgazdaságban attól függ, hogy a jó termés alapját megteremtsük, kellő időben végezzük el az őszi munkákat, köztük a mélyszántást. Minden dolgozó paraszt előtt ismeretes, hogy az őszi mélyszántásnak milyen jelentősége van az őszi-téli csapadék tárolása szempontjából. Az őszi mélyszántás elvégzése a kapásoknál többmázsás terméslefelebetet hoz s ez nem közömbös sem nemzetgazdasági, sem egyéni szempontból. Nézzük meg, hogyan áll Nagyszénás e fontos munkával, hogyan hajtja végre minisztertanácsunk határozatát, miért nem fejezte be határidőre a mélyszántást? A tanács értékelése azt mutatja, hogy a termelőcsoportok teljesítése alig haladta meg az 50 százalékot, az egyénileg dolgozó parasztoknál még nagyobb a lemaradás, itt a teljesítés csupán 34 százalék. A lemaradás oka elsősorban az, hogy a pártszervezetek, a kommunisták az ősz folyamán a többi munkák mellett nem fordítottak kellő gondot a mélyszántásra. Bár előre lehetett látni, hogy a gépállomás traktorai nem tudják elvégezni a szántásra leszerződött területen a munkát, mégis a tanács részéről csak később történt intézkedés, hogy a dolgozó parasztok igaerővel is szántsanak. Több kulák pedig egyáltalán hozzá sem fogott a mélyszántáshoz, sőt pl. Gombkötő Sándor az állami gazdaságba ment dolgozni. A községi pártbizottság és a tanács az utóbbi időben kezdett komolyabban foglalkozni a mélyszántással és ennek már mulatsozik eredménye. A tanácstagok közül többen, mint Cserkényi Pál, Kaczkó János már október hó 6-ra elvégezték a mélyszántást s vállalták, hogy igájukkal más területen is szántanak Ezt a vállalást teljesítik. A mihályteleki részen is meggyorsult a mélyszántás üteme, mert Zábrák Sándor dülőbiztos példamutatással, az elmaradók ellenőrzézésével segíti ezt a munkát. A termelőszövetkezetek közül az újonnan alakult »Kossuth« és »Petőf« termelőcsoportok 100 százalékig befejezték a mélyszántást, azonban jelentős a lemaradás a többi termelőszövetkezeteknél. A lemaradás oka ott nagyrészt az, hogy a gépállomás traktorosainál a kettős műszak nem nagyon megy, a gépkihasználás nem megfelelő. Vandák ugyan olyan dolgozók többen, akik komoly vállalásokat tettek és azt becsülettel teljesítik, mint például Megyeri György elvtárs, vagy Trausznyiczki Ferenc, akik tervüket túlteljesítették, de vannak többen olyanok, akik nem jó munkát végeznek. Gyapjas Károly traktoros például húzódozik az éjjeli munkától s egyébként sem dolgozik jól. Gyapjas elvtárs bizonyára nem olvas újságot, pedig a Szabad Nép is foglalkozott azzal, hogyan harcolnak a traktorosok a mélyszántás befejezéséért, s ebben a harcban olyan fiatalok is élenjárnak, mint Vékony Róza traktoros lány, aki bizonyos, hogy nem fél az éjszakai műszaktól. A fiatalok jobb nevelése érdekében a gépállomás üzemi párt szervezetének tanulmányozni kell Központi Vezetőségünk határozatát az ifjúság között végzendő munkáról, mert a zenet úgy tudjuk teljesíteni, ha a dolgozó fiatalok is lelkesen végzik munkájukat, átérzik munkájuk jelentőségét. Az utóbbi nafrok esőzései megnehezítették ugyan a mélyszáu■tást, de tennek ellenére, úgy kell dolgoznunk, hogy a nehézségeket leküzdve a rendelkezésre álló gépiü- és migaerők teljes kihasználásával biztosítsuk a mélyszántás gyors befejezését községünk egész területén. Nádai Árpád tudósító, Nagyszénás. wmmmmmmmmmmHMtrMmmmmmmm—mm* Szabad Föld Téli Este előadások megyénkben A politikai, tudományos, ismeretterjesztő előadásokat figye-lemmel kísérve, megállapíthatjuk, hogy komoly eredményeket értünk el. Békés megyében csupán egy év alatt több mint 2000 Szabad Föld Téli Este előadást tartottunk, melyen mintegy 300.000 dolgozó paraszt vett részt. Az előadások kiterjedtek megyénk valamennyi községére és tanyaközpontjára. Az előadások változatosak voltak. Agrotechnikai, politikai, történelmi, egészségügyi és természettudományos előadások váltogatták egymást. Ezek hozzájárulnak dolgozó parasztságunk öntudatának, kulturális fejlődésének elősegítéséhez. Az elmúlt évivel szemben ez évben növekedett az előadások száma. Tavaly októberben 60 helyen kezdtük meg az SZFTE előadásokat és 100 előadáson 8300 dolgozó paraszt, vett részt. Ez év októberében 78 helyen kezdtük meg az előadásokat és a megtartott 110 előadás hallgatóinak száma meghaladja a 13.000-et. Az idei, jobb eredmény elsősorban a jobb előkészületnek tulajdonítható. Korábban kezdtük meg az előkészítést. Már augusztusban hozzáláttunk az előadások szervezéséhez. Az előkészületi munkákban a tavalyinál sokkal komolyabb segítséget adtál a ’ községi pártszervezetek és a községi tanácsok" is. Különösen, jó munkát végzett a szeghalmi, füzesgyarmati, körösladányi, gyulavári és a ttól megvert pártszervezet és tanács. Az előadásokat mindenütt a dolgozók igényeinek, kívánságainak figyelembevételével választották ki a helyi szervek. Nagy segítséget nyújtott az előadások összeállításához a népművelési minisztérium által kibocsátott «Tanácsadó». Az új oktatási évadban nagy súlyt helyezünk az előadások színvonalánakemelésére. Ennek érdekében előadói csoportokat szerveztünk a községekben és a városokban. Az előadói munkaközösségek tagjai egymás között tárgyalják meg az előadások elvi, politikai, módszer- , tani és felkészülési problémáit. S ennek meg is van a kimutatható, konkrét eredménye, mert ahol az előadói munkaközösségek jól dolgoznak, ott az előadások színvonalasabbal, értékesebbek, mint másutt. Több helyen elértük azt, hogy állandóan 250—300 dolgozó paraszt vesz részt az előadásokon. A legjobb eredményt Füzesgyarmaton érték el, ahol a részvevők száma az ötszázat is túlhaladja. A jó előadások megfeedeltetik az MSZFTE-het s Füzesgyarmaton is már fellépett az ez, igény, hogy a szokásos heti egy előadáson kívül még egy előadást tartanak a községben. Az elért eredmények mellett hiányosságok vannak, főként a szarvasi és a gyomrci járás területén. Ebben a két járásban sem a járási tanács, sem a községi tanácsok nem foglalkoznak fs m megfelelően az SZFTE előadásokkal. Nem segítik az előadók kiválasztását s nem veszi le tudomásul azt, hogy az előadások nagy segítséget tudnak nyújtani a tanácsok fő feladatainak elvégzéséhez. A járási és községi tanácsok a jövőben sokkal nagyobb segítséget nyújtsanak a népművelési propaganda munkához. Segítsék elő a Szabad Föld Téli Estékekénéit, tegyék lehetővé a kultúrotthonok fűtését, a hallgatókat barátságos terem várja, ahol otthonosan érzik magukat. Foglalkozzanak többet a népművelési ügyvezetők munkájával és kérjék szomen tőlük, hogy mit végeztek a Szabad Föld Téli Esték sikere érdekében. Indítsanak versenyt az előadások mind jobb megszervezése és a hallgatók létszámának növelése érdekében. Küzdjenek azért, hogy elnyerjék a járási, illetve a megyei tanács népművelési osztályának vándorzászlaját, amely egyben mutatója lesz annak, hogy eredményesen harcolnak dolgozó népünk általános műveltségének növeléséért. Dobroczki Jánosné MT népművelési, osztály okt. előadó." Beszédes számok A mezőkovácsházi járásban annyi gazdag eredmény van, azt sem tudja az ember, melyikben gyönyörködjön. Persze vannak »panaszok« is. A gyors fejlődés újabb s újabb igényeket támaszt. Nyers igény a fedett megállóhelyek építése az új vasútvonal mentén, aztán új járdák építése és az elkopott gidres-gödrösrégiek kijavítása. Többek között a battonyaiak is panaszkodtak arra, hogy már ki kellene javítani a járdát a főutcán és a Rákosi Mátyás utcában. De növekednek az igények a mindennapi fogyasztási cikkekben is. Mit mondanak erről a számok ? 1949- ben a járásban 73-an vettek kerékpárt, ezévben pedig 456-an. 1949-ben 85-en vásárol fal rádiót, ez évben 680-an. Ruhaszövetet !1941-ben 1355 métert, ebben az évben 206.140 métert. Háztartási cikkekből 1949-ben 3 millió 260 ezer forint értékűt, ez évben pedig 26 millió 505.900 forint értékűt. Kodfekcióáruból ' 49-ben 425.200 forint értékben, ez évben 1 millió 232.600 forint értékben. S végül 16 millió forint értékű bútor, edény és motorkerékpár került forgalomba a járás területén az 1949 évi egy és fél millió forint értékkel szemben. Beszédes számok ezek: naprólnapra nő népünk étet színvonala. Viluusaiak képt nélkülözhetetlen degítőerős münkében 3 Javítsák ki a silózásnál mutatkozó hibákat A kardoskúti földül üvesszövetkezet a jövő évi takarmány biztosítása érdekében több silógödröt tölt meg. Sajnos, a mini folyamatosságát nem kellően biztosították. Hitka az, hogy a silózásra átalakított gép a szárat nem tépte kellően szét. A szár nemcsak zöld és fonnyadt volt, hanem nedves és így a gép nem végzett jó munkát. A széttépett szár közül sok olyan maradt, ami csak a levelet és a vékonyabb részt törte le. Az így elkészített takarmány nem fog egyenletes lenni. Sajnos, úgy látom, hogy könnyen belenyugodtak ebbe. Pedig, ha a rosszul végzett részt még egyszer átengedték volna a gépen, jó minőségű anyagot készíthettek volna. Igaz, hogy a silőlöltő jobb munkát végez, de még nem tudunk mindenhova megfelelő, korszerű gépet adni. Az átalakított gépek is jó munkát tudnak végezni, ezt bebizonyította a múltévi silózás is. • Szerintem lehetne egy kis gondossággal most is a munkán javítani, mert a silózás most sokkal fontosabb, mint a múlt évben, több az állatállomány, kevesebb a takarmányunk, így fokozottabb gondot kell fordítani a silózásra, mivel ezen keresztül, sok jó takarmányt tudunk biztosítani. Irdakfalvi Ideán Orosháza Állattenyésztési szakembereink, állatorvosaink feladata tervünk teljesítésében PÁRTIAK és a minisztertanács állatállományunk fejlesztésére és a takarmánynövénytermesztésre hozott új határozata sokról ij munka megoldása elé állítja, tanácsaink, termőszövetkezeteink állattenyésztési szakembereit, állatorvosainkat. Gondoskodnunk kell arról, hogy azokat az eredményeket, amelyeket a kétéves állattenyésztési tervünk teljesítésében elértünk, tovább szilárdítsuk, megteremtsük ezzel az alapját az új határozat teljesítésének, állatállományunk minőségi erősödésének, hogy biztosíthassuk ezzel országunk közellátását, iparunk nyersanyagszükségletét. Nagy feladat hárul megyénk állattenyésztőire, állatorvosaira abban, hogy állatállományunkat, a rendelkezésünkre álló takarmány gondos felhasználásán keresztül, a lehető legjobban teleltessük át. / Államáltományunk áttétellé tésében nagy jelentősége van a leemeltszővel kezelt csoportjainkban most folyó átteleltelési szemléknek, ahol a tanács mezőgazdasági osztályai, közösen a csoportok vezetőségével felmérik az, hogy készültek fel az állatállomány átételelmelésére, milyen az állatok áthelyezése, megfelelőek-e a férőhelyek, elég szellősek és világosak és nem huzalosak-e? A szemléken ellenőrizni kell, hogy betartják-e csoportjaink az állategészségügyi és az állattenyésztési szabályokat, az állatok rendszeres elelését, itatását, gondozását. Nem úgy, mint a mezőkovácsházi »Új Étel« tszcs-ben, ahol a sertésállomány nincs falkásáva, az anyakocák együtt vannak a malacokkal, süldőkkel egy nem megfelelő, huzatos, rendszertelenül takarított ólban. A mezőkovácsházi — és valamennyi járás — állattenyésztő dolgozóinak és az állatorvosoknak jobban kell segíteni csoportjainkat s ránevelni az állattenyésztés dolgozóit, vezetőit a nagyüzemi állattenyésztés helyes vezetésére. ISMERETES az, hogy állatállományunkban a legtöbb betegség a helytelen nevelésből, rossz gondozásból, elhelyezésből és a rendszertelen takarmányozásból ered. Kevés helyen van még termelőszövetkezeteinkben kifüggesztve az állattenyésztési napirend. Ez elengedhetetlen az ellenőrzés szempontjából is, mégsem követelték meg az illetékes vezetők. Nagyon fontos feladat állattenyésztőinknek és állatorvosainknak, hogy a termelőszövetkezők csoportjaink vezetőségével, dolgozóival még jobban együtt dolgozzanak, ismerjék meg eredményeiket, nehézségeiket, vezessék rá, tanítsák meg az állattenyésztés dolgozóit, tszcszz vezetőit a helyes takarmányozásra, a takarmányozási normák betartására, a rejtett tartalékok feltárására. Úgy, ahogy azt az orosházi járás Filial - tenyésztői, az állatorvosokkal együtt tették, amikor több termelőszövetkezetben — mint például a nagyszénás »Dózsa« (sziléi — bevezették a gyors silózási eljárást. A fenti tsz-ben ezt a munkát nő dolgozók végzik, akik vállalják 30 darab 1,50 kg-os linónak az ár teleltelését. A nagyszénási Dózsa« tsz példáját követte a kondorosi »Dolgozók«, békéscsabai »Kossuth« tsz is. De követendő példa ez megyénk valamennyi termelőszövetkezete és csoportja számára. FONTOS munkája még állattenyésztőinknek és állatorvosainknak az, hogy nagyobb felelősséget érezzenek a silózási terv teljesítéséért. Mutassanak rá ennek jelentőségére, verjék vissza az osztályellenségből eredő olyan véleményeket, mely szerint a siló, mint takarmány nem jöhet számításba. Hogy ez az állítóm nem igaz, azt szakembereink bizonyítsák is be, győzzék meg annak ellenkezőjéről termelőszövetkezeteink vezetőit, dolgozóit. Ugyanakkor ellenőrizzék azt, hogy 11 silózást minőségileg jól végezzék el, apróra szecskázzák a silózandó növényt, a vizenyőstakarmányhoz elegendő száraztakarmányt adjanak, jó legyen a lezördelése, a levegő kiszoruljon belőle, nehogy ezáltal megromoljon. Ne engedjék meg sehol a lazaságot, vonják felelősségre e téren a hanyag munkát végzőket, mint például a békéssámsoni töklmű vesszővétkezet vezetőségét, akik belenyugodtak abba, hogy 3 vagon nyers répaszelet tönkremenjen. Ez lesilózott állapotban 150 köbméter takarmánykeverékhez lett volna elegendő, 30 darab szarvasmarhának 3 hónapi takarmányszükségletét biztosította volna. MINDENT el kell követni állattenyésztőinknek és állatorvosainknak, hogy silózási tervül,két teljesíthessük, méltó versenytársak legyünk ebben és megelőzzük Szabolcs megyét. Ehhez szükséges, hogy fokozottabban ellenőrizzék és segítsék termelőszövetkezeteinket, községeinket. Fala Mihály, Megyei Tanács állattenyésztési előnyvez.