Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-30 / 151. szám
1933 június 30., kedd ViUaísaiök Hépe A haszonbéres földön dolgoznak a bucsai Isz-tagok, ezért maradt el a növényápolás Ha egy becsületes ember végigmegy a bucsai határban, csak haraggal gondolhat azokra, akik engedték, hogy az acat és gyom fojtogassa a cukrot adó répát, vagy a zsírt biztosító kukoricát. A község határában ilyen kukoricát nagyon sokat lehet találni. A «Petőfi» termelőszövetkezetbenpéldául még 120 hold kukorica kapálatlan. A «Béke» tszcs tagjai mindössze 20 százalékát kapálták meg kukoricájuknak. 20 hold kapálatlan az élenjáró «Győzelem» tszcs-ben is. De nagy a lemaradás az «Előre»-nél is. — Nincsenek a csoportban tagok, nincs, aki csinálja — mondja Nagy elvtárs, a községi párttitkár. Nincsenek a szövetkezetben tagok, akik kapálni kaszálni járjanak? Nehéz elhinni. Hiszen a bucsai dolgozók nemigen hanyagolták el a munkát ezelőtt sem. A Hajdú-Bihar megyei Szerep község határos Bucsával. A két község között alig van 10 km távolság. Mégis ott már csaknem váltig ér a kukorica. Nem is csoda, már kétszer-háromszor megkapálták. Meglátszik, hogy a bucsaiak szorgalmas, dolgos emberek, ugyanis Szerep határából 540 kát. holdat a bucsai tsz tagjai művelnek meg De a tsz-tagoknak Kertészszigeten is van földjük. A községben is volt 40 hold tartalékterület a földművesszövetkezetnél, de abból egyetlen tsz-tag sem vett ki, hiszen itt többen meglátnák. Sokan úgy gondolták, hogy más községben nem ismerik. Petiig tévedtek. Sokan tudják már, hogy a «Petőfi» termelőszövetkezetbren legkevesebb 30—35 tagnak van egy pár hold haszonbéres földje. De úgy van ez a többi szövetkezetben is. Olyanok is Madár Imre 6 holdat vitt a szövetkezetbe és most, mint községi kézbesítő, 2 holdat haszonbérbe vett ki a szerepi határban. Persze, a csoportban «nem tud» dolgozni. A tavaszon minden termelőszövetkezetben, tszcs-ben felosztották a területet egyénekre. Az olyan tsz-tagok, mint Flak József, Balogh István, akik a féléVarga Etel nevén is 6 kh. föld van a szerepi határban, pedig Vargáék is csoportagok. De, ha Vargától megkérdik, mennyi haszonbéres földje van, azt mondja : neki semmi, a lánya nevén van. Bangó Lajos egyénileg dolgozó 100 hold földet vett bérbe s továbbadta a tsz-tagoknak, így jutott földhöz id. Madár Gábor, Kazsmir Pál, Lengyel András, akik a «Petőfi» tsz tagjai, ők néha kijárnak dolgozni, de a felesége egyiknek sem veszi ki a részét a munkából, mert a 3 hold kukoricát is meg kell kade még egyetlen egyszer sem voltak egy csoportban sem, hogy elmondják, milyen kára lesz ebből a Tíz egész szövetkezetnek. A «Petőfi»-nek például 431 hold kukoricája van, legkevesebb 3500— 4000 mázsa kukorica veszteség vannak, mint Balázs István, vagy Takács Albert tsz-tagok, akik a földművesszövetkezetnél dolgoznak, cégeiket is kivitték dolgozni, megkapálták a területüket, már szép a kukoricájuk. De bizony nem látszik a gyomtól Jánosik Gyula, Majoros János kukoricája, mert még egyszer sem kapálták meg. Pedig lehetett volna, de ezek a tagok «nem értek rá» a csoportban kapálni, mert az állami tartalékból kivett földeken kapálták a kukoricát. Így legkevesebb, pálni. Ezzel a tsz becsületeim dolgozó tagjai több mázsa kukoricát veszítenek el. Hajzer Mihály a «Petőfi» tsz-ben 9 holdat vitt be, most haszonbérbe vett ki földet és a tsz-be nem jár dolgozni. De lehetne tovább sorolni: Deák Ferencné, akinek férje a «Petőfi» tsz tagja, 13 holdat, özv. Havancsák Ferencné tsz-tag 5 holdat, Balázs Ferencné 5, Keller Pál 4, Kovács Andrásné 3, Pengő István 9, Bálint János 6 holdat béreltek, a saját földjüket a csoportban pedig nem művelik meg becsülettel. van így, amit ha széjjelosztanak, tagonként- 12-14 mázsa jutott volpig. Töb,JN:á?.ezer forinttal károsították meg a becsületes dolgozókat, meg saját magukat is a «földbérlők». Lipcsei Mária állami tartalékból vettek ki földet, saját földjüket meg a tsz művek 20—25 mázsa kukoricával károsították meg a szövetkezet tagjait Erről tudott a járási pártbizottság, a járási tanács, a megyei tanács. Kövessük a szovjet példát Élenjáró kombájn vezetők kicserélik tapasztalataikat írta: P. Frolor A kolhozparasztok, a gépállomások és szovhozok dolgozói úgy készülnek fel a betakarításra, hogy szemveszteség nélkül, mielőbb elvégezzék a betakarítást és határidő előtt teljesíthessék beadási tervüket. Kirovográd-területen nemrég tapasztalatcsere-értekezletet tartottak a legjobb kombájnvezetők, a Szocialista Munka Hősei. Vaszilij Bojko híres kombájnvezető elmondta, jelszava: «A kombájntól egyenesen a magtárba!» Kombájnjától már évek óta utólagos tisztítás nélkül szállítják a gabonát a raktárba. Ezt oly módon érte el, hogy észszerűsítette a kombájn tisztítóműveit. Szemjon Csernovszkij annak a véleményének adott kifejezést, hogy a siker titka elsősorban— a helyes beszabályozás, a gondos gépkarbantartás, az észszerű munkaszervezés. A kombájnolás mesterei sorra ismertették haladó munkaszervezési módszereiket. Konkrét példákkal mutatták meg, hogyan értek el betakarításkor magas teljesítményeket. Valamennyien óragrafikon szerint dolgoztak, a minimumra csökkentették az üresjáratokat, szorosan együttműködtek a növénytermelő brigádokkal s gondosan, de minimális idő alatt végezték el a gépkarbantartást. Az értekezlet részvevői megfogadták, hogy gépállomásukra visszatérve, segíteni fognak a többi kombájnvezetőnek a leghasznosabb, a betakarítást legjobban gyorsító, minőségét legjobban megjavító módszerek gyakorlati felhasználásában. Greksza Pál elvtárs, a csorvási „ Vörös Október“ tsz párttitkára mutasson példát A Szabad Nép június 26-i számából olvastam, hogy minden kommunistának példát kell mutatni a növényápolás és a tertmény bétakaritás ideje alatt. Nálunk, a csorvási »Vörös Október« tsz-ben Greksza Pál, az üzemi párttitkár nem mutat jó példát. A tsz-ben nagyon sürgős volt a növényápolási munka és családja mégis a kívülállóktól vállalt tengerikapálást, nem törődve azzal, hogy a termelőszövetkezet tengerijét ellepte a gaz. Hivatkozik arra, hogy neki pénzre van szüksége. A termelőszövetkezetünkben ebben a hónapban már kétszer kaptunk munkaegységeink után előleget, így őneki is, mint a többi elvtársinak, akik kora hajnaltól, feleségükkel együtt, igyekeznek a párt és a kormány határozatának eleget tenni, feladata volna, hogy példát mutasson. Ezzel szemben az egyik családja az állami gazdaságban, feleség® és a fia pedig a kivn állóktól igyekszik munkát vállalni, pedig a termelőszövetkezetben biztosítva van megélhetésük. A fia az aratás idején az egyéni dolgozó parasztoknál akar aratási munkát vállalni. Vannak olyan dolgozók, akik róla vesznek példát. Vájjon akkor ki aratja le a tsz gabonáját ? Gleksza Pál párttitkár elvtárs ne csak a népnevelő értekezleteken beszéljen arról, hogy mi a kötelesség© egy párttagnak, hanem ő maga is igyekezzen bevonni a családját a közös munkába, hogy a termelőszövetkezetünk minél kevesebb szemveszteséggel tudja a bő termést időben betakarítani Kovács Pál, munkacsapatvezető, Csorvás, »Vörös Október« tsz. 3 Tótkomlós szavára Örménykút és Csabacsüd párosversenyben harcol a betakarítás és begyűjtés sikeréért Örménykút a felszabadulás előtt megyénk egyik legelhagyatottabb tanyavilága volt. Mint mindenütt, itt is a kulákok vitték a hangot, kevés szava volt a becsületesen dolgozó parasztembernek. Ma az út két oldalán egyenes jegenyesor vezet az új tanácsházához, ott a dolgozók választottjai intézik a község ügyét, irányítják, segítik a falu munkáját. Az örménykútiak igen sokat kaptak a jelentől, kevés szóval, de annál több tettel köszönik azt meg. Az előző években is élenjártak a munkában, de most, hogy a szövetkezés útját választották, különösen nincsenek lemaradva. A gondosan ápolt kukorica, napraforgó, a kiegyelt és többször megkapált gyapot bizonyítja, hogy megszerették a kollektív munkát, sajátjuknak érzik a közöst. Az örménykútiak most újra nagy dologra vállalkoztak. Az elmúlt hét első napjaiban a «Petőfi» tszcs kezdett először mozgolódni, míg aztán a verseny lendülete átcsapott a „Kossuth“, „Előre“, és a többi tszcs-kbe is A péntek esti tanácsülésen vitatták a verseny állását, beszélték meg a tótkomlósi betakarítási békeverseny pontjait, határozták meg, hogy mit akarnak tenni a bő termést ígérő gabona időbeni betakarításáért. Versenykihívásukban, amit elküldtek a csabacsüdieknek, ez áll a többi között: Július 1-ig elvégzik a cukorrépa, gyapot egyelésutáni harmadik mélyítő kapálását, befejezik a kukorica, napraforgó másoduk kapálását. A búza, zab, árpa aratási idejét 2 nappal rövidítik le, a gabona osztagba hordását 5, a tarlóhántást 7 napra fejezik be az aratás elvégzésétől számítva. Július 15-ig a másodvetési tervet 5 százalékkal teljesítiktúl. A cséplőgépekhez a megfelelő munkaerő biztosítva van, négy gépet két műszakban üzemeltetnek. A begyűjtést közvetlen a géptől teljesítik, a cséplést augusztus 10-ig befejezik. A versenykihívás után másnap reggel kettőzött erővel láttak a munkához az örménykúti tizcstagok, egyénileg dolgozó parasztok. Szombaton este a határszemlét tartó bizottság 16 százalékát találta sajonlatlanul másodjára a napraforgónak, 2 százalékát a kukoricának, ősziárpájuknak eddig 60 százalékát learatták, 400 mázsa árpát el is csépeltek. A «Petőfi» és «Kossuth» tszcs-ben vasárnap is búgott a cséplő, harcoltak a tszcs-tagok, hogy a gabona minél hamarább a magtárba kerüljön. A csabacsüdiek sem ijedtek meg az örménykútiak versenykihívó- kútiak, de a kapálással is vésától. Alapos megbeszélés után elfogadták, sőt egyes pontjain, módosítottak is. Az aratást például fél nappal hamarább akarják befejezni, mint az örménygezni akarnak július 1-ig. A növényápolásban előbb vannak el csabaerjüdiek, mint az örménykútiak, hiszen szombat estig a kukoricát és a napraforgót kétszer megkapálták a termelőszövetkezetek tagjai, a község egyénileg dolgozó parasztjaMost még nehéz azt eldönteni, hogy a párosversenyben melyik község lesz az első. A csabacsüdiek hátrább vannak az aratásban, mint az örménykútiak, de alaposan felkészültek. A «Béke» tsz már az aratás megkezdésének első napján példamutató munkát végzett. De a község egyénileg dolgozó parasztjai, Mezővári Lajos, Szuhaj Pál, Omilják Mihály és a többiek, minden erőt és időt kihasználva harcolnak a község becsületéért, az elsőségért, hogy győzelemre vigyék a növényápolás, betakarítás, begyűjtés nagy munkáját. DISZ-tagok, akik példát mutatnak a növényápolásban DISZ-szervezetünk fiataljai általában megállják helyüket. Urbán András elvtársat kora reggeltől késő estig a tsz földjén lehet látni. A reá bízott feladatot mindig becsületesen végzi. Egyéni területén a növényápolási munkát egy héttel ezelőtt 100 százalékig befejezte. Azóta a lemaradókat segíti. Szerinte legfontosabb, hogy az összes növényeknél mielőbb befejezzük a kapálást, így készen állunk az aratásra és a lehető legkisebbre csökkentjük a szemveszteséget. Dicséretet érdemel Urbán Júlia, aki nem tagja a termelőszövetkezetnek, de az utóbbi hetekben rendszeresen kiveszi részét a növényápolási munkában. Vannak olyan fiatalok, mint Horváth István, Baksa Mária, Éliás Jolán, Tóth Etelka, akik jól dolgoznak a tszben, de hanyagolják a DISZ-szervezet munkáját. Dénes Pál Pusztaszentetornya, »Kossuth» tsz. A Mélyépítő ipari Technikum építkezésének dolgozói Békéscsabán már egy hónapja kérték a vibrátort (elektromos döngölő) a 65/4. sz. Építőipari Vállalat vertikális üzemrész dolgozóitól. — Előbb ki kell javítani — mondották ekkor. Már két hete ki van javítva és mégsem küldik ki az építkezésre, (?!), pedig négy-öt ember munkáját könnyű szerrel végezné el ez a gép. Gellényi Imre elvtárs, a vertikális üzemrész vezetője fordítson nagyobb gondot a dolgozók javaslataira, panaszaira. De ugyanakkor a vállalat vezetőségének is ellenőrizni kell, teljesítik-e az egyes munkahelyek a reájuk bízott feladatot.