Viharsarok népe, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-17 / 40. szám

­n­.."» Febuár­ 17., csütörtök — Úttörőélet .­ Nekem kitűnő a bizonyítványom Vége a félévnek. Iskolánkban az eredmény nem jó, de nem is rossz. Középúton járunk. Pe­dig a tanulásban nem a közép­utat kell választani, hanem a jó eredményt szerző ösvényt. Nekem kitűnő a bizonyítvá­nyom, igyekszem ezt megtar­tani, segítek tanulótársaimnak is. Hogy jobb legyen iskolánk eredménye, mi, úttörők elha­tároztuk, hogy a gyenge elő­menetelő tanulókat kizárjuk a mozgalomból. Úttörőnek lenni kitüntetés, s ha később jobb eredményt érnek el a tanulás­ban, akkor ismét úttörők lehet­nek. Örülünk a hamis tavaszi idő­nek, most már kint játszhatunk a szabadban. Az úttörő­ órákon labdázunk, vagy csoportosan játszunk, de azért nem feled­kezünk meg a kézimunkázás­­ról sem. Én igen nehezen ta­nultam meg varrni, de most már engedelmeskedik a tű. Sutyinszki Katalin Kétsoprony, Apponyi-földi iskola. i ViVats.awU Jrésze KÉSZÜL­ÜNK a Sarkadkeresztúr Ebben a félig románok­­­a itta községben az őszi szán­tás-vetés befejeztével nem sza­kadt vége a munkának. A lucs­kos, hideg, téli napokon is to­vább folyt az eleven, lüktető élet. Az ekék, fogasok, vetőgépek javítása egyre fokozódott az időjárás jobbrafordulásával. A február eleji, földet szikkasztó, meleg napsütés a határba csal­ta a gazdákat, hogy felszánt­sák az ősszel elmaradt földeket. Az átmenetileg hidegre fordult idő nem téveszti meg a sarkad­­keresztúriakat. Nem akarják, hogy a korán beköszöntő ta­vasz — mert az lesz, úgy vé­lik — készületlenül érje őket. Most is 15—20 eke hasítja fagyott barázdákat. A becsületes, kötelességü­gyen tudó parasztokon kívül ha­nyagságra hajlamos, örökké ráérő emberek Sarkadkeresz­­túron is vannak, hiszen az ősz­szel elég sokan nem vetették el a kötelezően előírt búzát. De ez a község mégis más, mint a­ többi; itt — legalább is egy idő óta, mégpedig éppen a tél beköszöntésétől kezdve — gaz­dája van a munkának. Ősszel, a búzavetés végezté­vel nem sokan követték a 17 holdon gazdálkodó Balogh An­telt munkák serkentésével, el­lenőrzésével igyekszik lehetővé tenni, hogy eredményes kez­dete legyen a mezőgazdasági termelésnek, hanem mással is — a dolgozó parasztok kérel­mének elintézésével, a pana­szok orvoslásával. A községben csak kevés gaz­dálkodónak van magtisztító kó­der, a 14 holdas Kónya Ferenc,­ rendezése; kettőnek csigatnő­­meg a 11 holdas Mike István re, hétnek pedig kalmárrostája, példáját, akik vet­őgépei két ad- L&17 állandó bizottság tagjai dig nem huzatták be a színbe, amíg becsületesen rendbe nem­­ hozták. De az újonnan válasz­tott tanács mezőgazdasági ál­­­­landó bizottsága, ifj. Martyin­­ János középparaszttal az élen, arról is gondoskodott, hogy a­­ a községben található 21 vetőgép­­­tárat is-„­­ néhány*hét alatt üzemképes le- Az előző években sok baj ezekkel megértették, hogy gé­peiket másnak is adják oda. A napokban megkezdett vető­magtisztításhoz így bárki igénybe veheti a csigatri­őröket és a rostákat. Megkaphatják rövidesen a gépállomás szelek­Az előkészületek szorgalmaz­­­zásában az állandó bizottság­nak mindenben nagy segítsé­gére van a termelési bizottság, volt a csávázással — nem lehe­tett csávázószert kapni. Most varta belőle elegendő a földmű­vesszövetkezeti boltban. Az ál­landó bizottság a vetőmag pót- ,­­­í­lásáról is gondoskodott. Hatvan A termelési bizottság 1 mázsa tavaszi búzát, 30 mázsa aktív tagjai most a tavaszi bú- tavaszi árpát szállítanak rövi­­za vetését szorgalmazzák. Dü­­desen a községbe. Aprómagból lelkét lejárva, állapítják meg, sem lesz hiány: 17 mázsa lucer­­ogy ki, mennyi búzát vetett nag­­y és fél mázsa vöröshere­, s az elmaradókkal beszélget-1 210 kiló takarmányrépé­­nek a hiány pótlásáról, s több más magot kap Sarkad-A mezőgazdasági állandó ki- keresztür a dolgozó Petl­asztok több zottság nemcsak az előkészült igénylése alapján. Üzenet a körösladányi szülőknek ! 1954 őszén­­a Szegedi Pe­dagógiai Fő­iskola elvégzése után kerültem Körösladányba. Már kihelye­zésem előtt felhívták egyesek a figyelmem, hogy sok jóra ne számítsak, így vettem át a fel­ső tagozat V. fiúosztályát. Nem egy kisfiút „rossz“ jelzőkkel il­lettek. Gyakorlati tapasztala­tom az év elején még nem volt, de magammal hoztam a főiskoláról Makarenko, a nagy szovjet pedagógus nevelési módszereit. Ennek segítségével kezdtem meg 50 gyermek ne­velését. Munkám közben jöt­tem rá, hogy odahaza, a család­ban még mindig érezhető a polgári nevelési módszer. Sok helyen még ma is ütik-verik a gyerekeket. Így nevelték Körösladányban a kis Szabó Jóskát is. Ez akkor derült ki, amikor egyszer fel­hívtam az édesanyját az isko­lába. Beszélgetésünk célja az volt, hogy megbeszéljük Jóska magaviseletét. Jóska édesany­ja könnyezve korholta fiát, majd azt mondta: „Azért rosszak a gyerekek, mert a ta­nárok is rosszak.“ Megkérdez­tem tőle, hogy miért rosszak ő szerinte a tanárok? — Azért, mert nem verik meg a gyerekeket. Én hányszor megvertem a Jóskát. Csabá­ra helyeztek el, de a körösladányi gyerekek sor­sa ezután is érdekel. Nem-­­ csak azért, mert itt kezdtem el — Ez a baj, Szabó néni. ' életem pályáját, hanem azért Bebizonyítottam neki, hogy TMert ffl év, *­f1 megi­a' van itt az osztályomban leg­ at. & k°r°Sl?d*T alább 10-12 gyerek, aki alig “',5 emlékszik arra, hogy mikor verték meg otthon és mégis példás magaviseletűek, pedig én sem szóltam rájuk egész félév alatt. Szabó néni hallga­tott, majd így szólt: „Az is baj, hogy azt mondtuk otthon a Jóskának: ha rossz leszel, kiveszünk az iskolából?“ Jós­ ! Ezzel a mondattal­­ ha édesanyja meg is magyaráz­ta, hogy miért rossz a fia. Veréssel gyereket nevelni, és az iskolát megszerettetni nem tanulásért. Amikor elbúcsúz­tam tőlük, könnyes volt a sze­mük. Ekkor éreztem életem­ben először, hogy megkaptam tőlük azt, ami egy nevelő szá­mára a legnagyobb ajándék: a gyermekek szeretetét. Én cserébe azt akarom adni, hogy megértessem a körösladányi szülőkkel, ne veréssel neveljék a gyereket, s ne vonják meg tőlük a legfontosabbat: a tu­­j­dást,­i lehet. De vajon, igaza volt-e Jóska apjának, aki azt mon­dotta feleségének: „Nekem csak két ele­mim van, mégis megélek.“ Sajnos, Körösladányban szülőnek még ma is ez a véle­ménye. Helytelen ez.­­ Szeptemberben i két-hat hétig a kis ötödikes tanulókat mezőgazdasági munkára viszik a szülők, s amikor az iskolába jönnek, alig tudnak valamit megérteni. Házi feladataikat nem tudják elkészíteni, mert az iskolából hazatérve, vár reá­juk a munka. A tanulást elha­nyagolva, így lesz később nem egy gyermek iskolakerülő. Ez­ért elsősorban a szülők felelő­sek leit, legalább ők ne vonják vasoltani a vezetőségnek, készít­ ,­­ sírik egy tíznapos tervet, beszél­m­eg gyer­mekeiktől most, ami- jó,­ m€g a munkacsapat vezet­ők­kor népi demokráciánk anyagi­lag is biztosítja a tanulást és a művelődéshez való jogot. Fásítási tanfolyam [ Körösladányból | Békés Megélénkült a munka Ilyen szorgalmasan még nem dolgoztak a mi szövetkezetünk­ben, jobb a munkamegszervezés,­kel és bontsuk fel napokra a ter­vet. Így aztán minden tag tud­ja, hogy melyik nap, milyen mint máskor volt. Januárban 20­ munkát kell végezni és olyan szerszámot hoz magával. A javas­latot elfogadta az intézőbizottság és aszerint dolgozunk. Persze, azért van nálunk még kát, hold cukorrépa-földünket m­egtrágyáztunk és hét hold he­rét fel­trágyáztunk. Gallyaztuk az akácfákat, rendbehoztuk az 500 négyszögöl területű akácfaerdőn­: hiba. A tehenészek még most sem két. Most egy tízméteres dohány-­­ végzik el munkájukat rendesen, pajtát építünk. A tagság azt­­a­­j reggel idejében megfejnel, de vasolta, hogy kocsiszínt is ker­e­­ este már nem. Hat órakor vol­­ne építeni, mert a szerszámok na a fejési idő, de már négy Meg kell érteniök, hogy kint vannak az udvaron, veri az órakor fejnek, hogy mielőbb ha­­az iskola a gyermekek második­­ eső, lepi a hó. Helyes ez a la­­zamentestek. Beszélgettünk velü­k otthona, ahol nevelik, tanítják j vaslat, el is fogadtuk. Építünk ! F­elismerték, hogy nem jó a őket. Ha a szülőktől a múlt­ egy 25 méteres kocsiszínt. A leg-1 módszerük. Reméljük, hogy ez­megvonta a tanulás lehetősé­utóbbi intézőbizottsági ülésen s a­után pontosabban betartják fejési időt. Harsán János brigádvezető, Almáskamarás, Sallai TSZ A Gyulai Állami Erdőgazda­ság kétnapos fásítási tan­folya­mot tartott a fásítási felelősök­nek a mályvádi erdészkerület­ben. A 41 hallgató közül öt ter­melőszövetkezeti tag volt. Az er­dőgazdaság szakemberei ismer­tették a hallgatókkal a fák és az erdő helyes talajművelését, a szakszerű csemete- és suhányke­­zelést, ültetést és az ápolási-vé­delmi munkákat. Segítséget nyúj­tottak ahhoz is, hogy egy-egy­ felelős kisebb fásítási tervet is el tudjon készíteni. A résztvevők megelégedéssel távoztak a tan­folyamról, sokat tanultak, amit munkájukban jól fel tudnak használni.­­ Gyarmati Endre, Állami Erdőgazdaság, Gyula. A NYÍRSÉGBŐL 20 vagon burgonya érkezett megyénk területére. A burgonyát már­­ szétosztották. Elsősorban a nap­ Salamon György tanár,­ kézi otthonok és a bölcsődék Békéscsaba­­t kaptak belőle. 3 HÍREK — Várható időjárás ma estig: erősen felhős idő, sokfelé havazás, délen havas­ - eső. Mérsékelt, majd élénk délnyugati­­nyugatira forduló szél. Tovább tart a hideg idő. Legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel: délen mínusz 1—mínusz 4, északon mínusz 4—mínusz 7, helyenként mínusz 7 fok alatt. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet: délen plusz 1—minusz 2, északon minusz 2—minusz 5 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló közép­­hőmérséklet: minusz 1—minusz 4 fok. — A MÚLT ÉVBEN Lengyel­­ország vasútvonalain új típusú, a wroclawi „Pafawag“ vagon­gyárban készült villanymoz­dony jelent meg. Az üzem megkezdte a villanymozdonyok sorozatgyártását. — TÖBB mint 22.000 kuhányi ifjú és leány kérte, hogy részt­­vehessen a szűz- és parlagon ha­gyott földek meghódításában. Krasznodarból a napokban uta­zik az első csoport a vasutak és vasúti hidak építéséhez. — A HÓ VÉGÉN újra ven­dégszerepelnek megyénkben a Rádió ismert művészei: Mari néni és Gergely bácsi és a Rá­dió vidám népi énekkettőse: Bablyák Jenő és Klamerik Ló­ránt. Febr. 26-án Erzsébethe­­lyen, 27-én Füzesgyarmaton, 28-án Csorváson, március 1-én Orosházán, 2-án Eleken, 3-án Endrődön, 4-én Szeghalmon, 5-én Békésszentandráson és Kondoroson, 6-án Gerlén és 7- én Békésen adnak műsort.­­ AZ OROSHÁZI járási Pe­tőfi Kultúrház tánccsoportja igen nagy érdeklődés mellett mutatta be egész estét betöltő műsorát. A zsúfolásig megtelt színházte­remben egymásután peregtek a számok. A »Dinnyelopás« című tánc jelenetet­ a legények és lá­nyok közösen táncolták s szép teljeítményüket a közönség lel­­­kes tapssal jutalmazta. Az egész est sikeréhez hozzájárult a népi­­zenekar jó játéka. Komoly mun­kát végzett Hering József, az együttes vezetője.­­ SZERDÁN délelőtt Bé­késcsabán, a Balassi Ku­ltúr­­házban ünnepélyes keretek között megalakult a Békés me­gyei Írók Munkaközössége. Az alakuló gyűlésen mintegy 25 szépirodalommal foglalkozó dolgozó előtt Horváth László elvtárs, a Megyei Tanács nép­művelési osztályának vezetője ismertette az írói munkaközös­ség célkitűzéseit. Beszédét vita követte, majd a megalakult munkaközösség megválasztotta öttagú vezetőségét. Új módszerrel a készruhák gyártásának megjavításáért Lengyelországban a felszabadu­lás óta jelentősen megnőtt a kon­­fekciós ipar termelése. Az utób­bi években egyre javul a kész­ruhák minősége, kivitelezése. Mindamellett sok problémát okoznak a ruhák méretei. Az ipar olyan ruhákat is juttatott a kereskedelemnek, amelyek nem feleltek meg sem a kövér, sem a sovány embereknek. Ennek kö­vetkeztében a raktárakban sok olyan ruha halmozódott fel, a­­melyet a kereskedelem nem tu­dott eladni. A szakemberek komolyan fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel, sőt, a tudósok is bekapcsolódtak a megbeszélésekbe. Az antropoló­s SZOMBATON este 7 óra­kor, a Megyei Tanács rendezé­sében, vidám, műsoros jelmez­bál lesz Békéscsabán, az Iroda­ház kultúrtermében. Mások érdekes kezdeményezéssel álltak elő. Azt javasolták, hogy az ország különböző vidékein vizsgálják meg a különböző ko­rú férfiak és nők, valamint gyer­mekek méreteit és az ipar a »mérték-térkép« alapján az eddi­ginél bővebb választékú ruhát gyártson. Hasznosítják e téren a Szovjetunió, valamint Hollandia ezirányú tapasztalatait. Határo­zat is született, amelynek értel­mében két év alatt több mint 300000 személyről vesznek mé­retet. Tíz csoport foglalkozik majd a férfiak, tíz csoport pedig a nők ruhaméreteivel. Kezdetben öt vaj­daság területén hajtják végre a méréseket, később kiterjesztik működésüket az ország egisezte­rületére. Egyidejűleg cipő- és fe­hérneműméretet is készítenek, hogy a cipőgyártó és fehérnemű­gyártó ipar munkáján is javít­sanak.

Next