Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

2 ________________________________________ Vi Laisai&U Plépe Ar Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása A Magyar Dolgozók Pártja já­rási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozásán Ács La­jos, az MVP Politikai­­Bizott­ságának­­tagja, a Központi Veze­tőség titkára mondott referátu­mot. A referátumot hozzászólá­sok követték, legalább is nyíltan — a kezdet­ben hangoskodó ellenséges ele­mek kiállása. A pártaktíva-há­­lózat széleskörű kiépítésével ja­vítják tovább az agitációs mun­kát és arra törekszenek, hogy a legjobb termelőszövetkezeti dol­gozókat is bevonják ebbe a munkába. Lipcsei István: Azt mondjuk — mondotta —, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövetkezeteik munkájáért, termeléséért. Én azonban azt lá­tom, hogy ezidáig a gépállomá­sok többségénél ez a felelősségér­zés nem mutatkozott meg. Véle­ményem szerint azért nem ér­zik ezt a felelősséget, mert a gépállomások munkájának érté­kelése a termelőszövetkezetek ter­melésétől függetlenül történik. A gépállomásnak tehát nem fontos a termelőszövetkezet tervének tel­jesítése, csupán a normál­hold számít. Véleményem szerint értékelni kellene azt is, hogy a gépi munka nyomán milyen értékben emel­kedik a termelőszövetkezet terme­lése és ennek alapján kellene meghatároznunk azt, hogy a gépállomás hány százalékra tel­jesítette tervét. Igen fontos fel­tétele a termelőszövetkezetek és a gépállomások kapcsolata el­mélyítésének az, hogy termelő­­szövetkezeteink kellően tudják ér­tékelni és megbecsülni a géppel végzett munkát. A gépi munka mindig előnyösebb volt a kézi munkánál. S tudvalevő, hogy csak a gépek alkalmazásával tudunk olyan növények eredményes nagy­üzemi termelésére áttérni , ame­lyekre a gépi munka alkalma­zása nélkül gondolni sem lehet­ne —, mint a cukorrépa, cirok, vagy egyéb más ipari növény. A gépi munka ezenkívül nagymér­tékben elősegíti az önköltségcsök­kentést is. Mi egy pár termelő­­szövetkezetben számításokat vé­geztünk, főleg azoknál, amelyek a gépi munka ellen voltak, és be tudtuk nekik bizonyítani azt, hogy ha géppel végzik el a ka­pálást, 30 forinttal kerül keve­sebbe katasztrófs holdanként, mint hogyha lófogattal, nézzel kapálták volna meg. De a gépi munka nemcsak kevesebbe ke­rül, hanem, ha azt jó időben alkalmazzuk, a termésátlag — főleg kapásoknál — nagymérték­ben növekszik. Tudvalevő, hogy 2, sőt 5 mázsával több kukorica terem ott, ahol kétszer-hároms­zor kultivátoroztak. Mi tervbe vettük, hogy járásunk területén minden gépállomáson, minden termelő­­szövetkezetben konkrét példával bizonyítjuk, érdemesebb a ter­melőszövetkezetnek a gépállomás­sal dolgoztatni, semmint iogatos erővel, kézierővel dolgozni. Sipos Károlyi a gyulai járási pártbizottság el­ső titkára bevezetőben hangjú- az orosházi pártbizottság titkára h­ozta, mennyire fontos, hogy h a a gépállomás munkájával foglal­járási pártbizottságok és appará­tusok tagjai a helyszínen segít­sék, illetve ellenőrizzék a határo­zatok végrehajtását. Az agitációs munka néhány kérdéséről szól­va elmondotta, hogy járásukban nagy gondot fordítanak a rend­szeres felvilágosító munkára. En­nek egyik formája a kisgyűlés. Kisgyűléseken vitatták meg pél­dául a begyűjtést is. Az első kis­­gyűléseken sok ellenséges elem is részt vett. Hangoskodtak, de a kisgy­űlések végére fokozatosan felszínre került az egészségesen gondolkodó dolgozó parasztok hangja. Elmondotta, hogy az egyik kisgyűlés végefelé például egy idős parasztasszony a követ­kezőképpen szólt: »Én már hat­vannyolc éves vagyok, férjemmel együtt gazdálkodom. Még soha sem maradtam el az állammal szemben és maguknak az a kö­telességük, hogy biztosítsák: min­denki teljesítse az állam iránti kötelezettségét.­ Az ilyen állásfog­lalás után alapvetően megfordult a hangulat és az utóbbi időkben már egyre kevésbé jelentkezik o közott. Beszélt a gépállomási pártszervezetek javuló munkájá­nak eredményeiről, majd így foly­tatta : Komoly feladat a gépállo­mások pártszervezetei előtt az állandó törzsgárda kialakítása. Ehhez a mi járásunkban is hoz­záfogtunk. Az a feladat, hogy a gépállomások pártszervezetei olyan traktoros gárdát kovácsolja­nak ki, amely a traktoros fog­lalkozást élethivatásnak tekinti és ezért odaadóan, becsülettel dol­gozik és nem csupán a normál­­holdak teljesítését, vagy hajszo­lását tartja szem előtt, hanem elsősorban, ami a legfontosabb: a termelőszövetkezeteik termelési tervének a teljesítését is. A továbbiakban arról beszélt, hogy sok a tennivaló még a gép­állomásokon is az önköltségcsök­kentés és a munkafegyelem te­rületén. Tovább kell javítani a gépállomások vezetését,é­s nö­velni kell az igazgatók jogkörét, illetve önállóságát. Végül a gépállomások és a ter­melőszövetkezetek kapcsolatával foglalkozott. si Minisztertanács határozata a tavaszi búza 1955. évi kötelező vetésének megszüntetéséről A Minisztertanács módosítot­ta a tavaszi búza vetésével kap­csolatban korábban hozott hatá­rozatát. -m­. A tapasztalatok szerint tavaszi búzából biztos termésre akkor lehet számítani, ha annak vetését a legkedvezőbb időben elvégzik. Az idei rendellenes időjárás, a kitavaszodás elhúzódása meg­akadályozta, hogy a tavaszi búza az egész országban idejében el­vetésre kerüljön. A Miniszterta­nács határozata szerint a tavaszi búza vetése a továbbiakban a­­ kedvezőtlen időjárás miatt nem kötelező, és az e tárgyban kiadott 1016/1956. 11. 6-i számú minisz­tertanácsi határozat hatályát veszti. A határozat szerint ez­után tavaszi búzát csak olyan területen vessenek, ahol az eddi­gi tapasztalatok szerint a tavaszi búza még biztos termést ad. Azok a termelők, akik tavaszi búza­ve­tési kötelezettségüknek eleget ten­ni nem tudtak, ehelyett elsősor­ban kukoricát és ipari növényt vessenek. Az ország bőséges kenyér- és lisztellátása érdekében az állami gazdaságok, a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok a leggondosabban végez­zék el az őszi kenyérgabonaveté­sek tavaszi ápolási munkáit: a fejtrágyázást, a hengerezést, a fogasolást, a gyomirtást. 19­15 március 27­, vasárnap T­ávirat MEGYEI TANÁCS GÉPÁLLOMÁSI OSZTÁLY, BÉKÉSCSABA Csatlakozunk a megyei felhíváshoz, annak feltételeit ak­tí­vaértekezleten megvitatjuk és pontról-pontra megvalósítjuk. Kovács Lajos igazgató, Szabadkígyósi Gépállomás. A Füzesgyarmati Gépállomás dolgozói csatlakoznak a megyei igazgatóság által kezdeményezett felszabadulási hét mozgalomhoz, a tavaszi búzát március 31-ig, a többi korata­vaszi növényt április 4-ig elvetjük. Seres Gyula, igazgató: A megyei igazgatóság által kezdeményezett mozgalomhoz gépállomásunk minden dolgozója csatlakozott. A felszabadu­lási hét sikerével ünnepeljük hazánk felszabadulásának 10. év­fordulóját. Fuchs György igazgató, Vésztői Gépállomás. VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba. Jelentjük, hogy az ősziek fejtrágyázása és fogasolása a mai napig hatvan százalékig ké­sz, a tavaszi kalászosok vetését száz százalékig befejeztük. Szabadkígyósi Tangazdaság igazgatója és üzemi pártszerve Jelentjük, hogy Kétegyháza község az 1955. évi első ne­gyedévi adóbevételi tervét március 25-ig 101 százalékra, a ta­vaszi búzavetést 100 százalékra, minden tsz a tavaszi árpave­tést 100 százalékra teljesítette. Végrehajtó bizottság: ♦ a ♦ A nagybánhegyesi Zalka M­áté TSZ az április 4-re tett fel­ajánlását már teljesítette, az 5000 liter tejbeadási felajánlását 200 literrel túlteljesítette, 10 kh. tavaszi árpát, 1,5 kh. ta­vaszi takarmánykeveréket, 5 k­h. zabot elvetett, 16 kh. lucer­nát fejtrágyázott, valamint 20 kh. búzát fejtrágyázott, a cu­korrépavetést is megkezdte. Gyebnár Mátyás tsz-szervező: Mi, a békési járás termelőszövetkezeteinek elnökei, a bé­kési járási tanácsnál tartott tsz elnöki értekezleten elhatároz­tuk, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkal­mából a tavaszi munka időbeni elvégzése érdekében felszaba­dulási hetet szervezünk. Vállaljuk, hogy a tavaszi búzát március 28-ig 100 száza­lékig, a tavaszi árpát, zabot, borsót, cukorrépát, cukorrépa­­dugványt, tavaszi takarmánykeverékeket április 1-ig elvetjük.. Április 1-ig az ősziek fejtrágyázását is befejezzük. Várjuk a megye valamennyi termelőszövetkezeteinek csatlakozását. Békési járás tsz-elnökeinek értekezlete■. ­ EGY HÉT LEVELEI • A múlt héten szerkesztőjé-­­ özv. Szántó Istvánná. Arról írt, günkbe 140 levél érkezett. A hogy a szövetkezet tagjai a levelek többsége a mezőgazda- B­KV márciusi határozatának Ságban és az iparban elért megvalósításáért hogyan kezd­­eredményekről adott számot, ték meg a tavaszi munkát. Idős De kulturális életünkről is jó­ Tarr Lajos, csorvási egyéni dol­­néhány levélből olvashattunk. Fozó paraszt boldogan írja le­igen értékes levelet küldött vejében, hogy április 4-e tisz­­a­békéstarhosi Petőfi TSZ-ből tetejére tett vállalását már tel­jesítette, rendezte adóját és be­adási kötelezettségét. Endrőd­­ről Dávid Vincéné arról adott számot, hogy az asszonyok meg­ AZ ELSŐ PRÓBA <4« irta: DER ENDRE Már nem volt mai legény Bár minél több hasznot hajtva lint, nagyon szeretett volna meg­ Csepke-vállalatnak, termettről, fanatikus fényű sze- lád számára az ebéd, mellé egy méből a legszigorúbb aszkéta tér- darab kenyér, semmi más... Misa mészet rítt ki. Utálattal fordult el bácsi módfelett utálta a karalá- s emlékeztek az endrődi csend­­mindenről, ami megcsontosodott két, s ebben az egyben híven t őrsortűzről. A megemlékezéskor az asszo­nyok vállalást tettek, hogy adó- és beadási kötelezettségüket határidő előtt teljesítik. Tassy Lajos Magyarbánhegyes község adófizetéséről írt, többek között arról, hogy a kulákok mennyi­felfogásával ellenkezett, követte az egész ház, kivéve én-Misa bácsival ilyen tekintetben ném. Én ilyenkor repetálhattam a nem volt baja, a mester sajnált is, nyakig vedelhettem magam­ dorbézolásra fordítani egy tó­ a karalábés lébő. Elég fura íze nősülni, családot alapítani, de Ebből is kezdtem látni, meny­­lért is, csak­ nagynéha történt volt pedig, mert Zsofka néni csupa olyan nővel akadt össze, nyíre érzéketlen a mások baja, meg, hogy kirúgott a hámból, minden mérgét belefőzhette, de­akik csak jámborságát, hisze­ nyomorúsága iránt... Igaz, akkor aztán alaposan, hát bántam is én, csak étel lé­kenységét használták ki, s pénzét Csepkéné nemcsak azért fogta Olyankor esett ez meg vele,ami­­gyen! Egyre leírhatatlanabb éhség csalták el. A rendesebbje félt pártját Tóth néninek, mert saj­­kor pálinkát ihatott potyán, kit­ uralkodott el akkoriban rajtam,­ re hátráltatják a község adóst­­hozzá menni, egyrészt részegeske­ nálta kicsit az öregasszonyt, pec­somát, vagy a gazdák kon- mert bár egyre szaporodott a­zetési tervének teljesítését. Lu­déséről tudva, másrészt a bizony- hanem azért is, mert átáll min­­tájára. Akkor két-három féldeci- munkám, tagadhatatlanul silány I­tyinszki Katalin úttörő, az is­inkul elhelyezkedés, és minden­denfajta pazarlást. Olykor hih­e­­től is megkótyult már, keresztbe­ volt a koszt, úgy látszik, az első í­r0 ma életéről küldött hasznos krekvés ellenére nevetségesen itten mértékben s teljesen in- néző szemekkel nyúlt belső zse- napok tűrhetőbb ételeit, csalét-­­ levelet. Tudósítóink is rendsze­sovány kereset miatt. Így aztán dokolatlanul spórolt a család ha- hebe, öblös tárcájáért s nagy ct­­kül szánták... reMA adtak híranyagot, mező­harmincegyedik életévében is Pó­­sán Annyira fogához verte a ge­nom-danomot kanyaritott cimb­o- A, multik a hetek, testi gazdaságból iparból és kultu­­n­ó Fannikkal vígasztala ma- ist’ oyan fukar vö­t önmagával novai. Amikor utóbb ezek haza- éhséggsel párhuzamosan lelki ránx életünkből Táviratok is gát Bálint, meg kadarkával, és családjával­ szemben is, hogy támogatták Misa bácsit, parázs éll­em is n£ni kezdett. némai_ laits eletunkb°l. táviratok is már attól majdnem kiugrott a haddelhadd kerekedett Zsofka . i-----------------——»------— A szaktársak sót, maga (­sep- jjgr£böl és egészen kivetkőzött néni rikácsolva esett szeretett . .. . 1,’ í«i-"kívü­l* ♦»■miit versei--i *)en a felszabadulásra tett fel­eme is azon igyekeztek, hogy a­mi­ magából, ha mást látott paza- párjának, fújt, fogait mutogat­ .J,® történelem eseményeiből ! ajánlások teljesítéséről adtak ki kevesebbet »vigasztal­hassa« rfUn. I r I rpn f vacív vízamcivilí ta mini stív tiíií - -j-í 11 k y n' íí cnvánu ’­ó érkeztek több helyről, amelyek­ként­nél kevesebbet »vigasztalhassa« rojnij idegent, vagy valamelyik fa, mint egy meredtszemű, sovány ’ , * ' számot, magát, s hogy Tóth néni minél szomszédját. Csak a lányainak macska, belemarkolt csontos uj­ az ed'usott regenyestódl. Olykor ! Ezenkívül megyénk MNDSZ- biztosabban és idejében juthat- bocsátott meg olyankor, ha vár­jaival Misa bácsi gyér bajába, s vasárnapi pihenő időben meg- . .­son a pénzhez. Misa bácsit telje-­ratlanul drága ruhaanyagot vet- úgy ráncigálta az öreget, akit­ próbáltam felmondani magam­sen hidegen hagyta, mit csinál­tok. A ruhán kívül minden egyéb egy kóckábút. Azt hittem, azon­­ban egy rége­bben tanú­t lat i­n ver­ Bálint a keresetével, s hogyan vásárlási ablakon kihajított pénz­­mód megöli... 16* 1­5 vagy tört­énelm­i évszámo­t süllyed a züllésbe, miképp rontja nek minősített. Hogyne bántotta Néhány kék folton kívül mégse utat é­s kescégleesve kellett tapasz- amelyben a dolgozok segítséget az egészségét. Őneki csak az volt volna a pénznek ez a Bálint- lett semmi baja Misa bácsinak, vam­o­m’ hogy felejtek rendidőt- kértek a szerkesztőségtől egyé­n fontos, hogy hétköznap be-­féle levegőbe­ szórása, hacsak annyi nem, hogy másnap lenül... j nj, vagy dolgozótársaik pana­londra dolgozza magát a legény. Tisztántartott ruháiról, szikár karalábéleves volt az egész csa- (Folytatjuk, szávunk elintézéséhez, sok levélben munkájukró­l. érkezett olyan.

Next