Viharsarok népe, 1955. április (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-05 / 54. szám
AZ MDP Mezőhegyes parasztok a tavaszi munkák sikeréért A nemzetközi nőnap megyei előadói ________________A BÉKÉS MEGYES PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955 MÁRCIUS 5., SZOMBAT 41- 50 fillér XI. ÉVFOLYAM 54. SZÁM A megbonthatatlan barátság útján . A magyar-szovjet barátság hónapja évről-évre nagy ünnepi esemény országunk életében. E hónap megrendezése, megtöltése nagyszerű társadalmi és kulturális eseményekkel, a hazánkba érkező szovjet vendégek találkozása népünk különböző rétegeivel, sokban hozzájárul ahhoz, hogy a két nép barátsága tovább erősödjön, hogy népünkben a Szovjetunió iránti szeretet még jobban elmélyüljön. A barátsági hónap egyben jelkép is. Jelképe annak, a népek közötti újfajta kapcsolatnak, amilyet a kapitalista rendszer soha nem ismert, nem ismerhetett, és amilyen csak a szocialista rendszerben születhetett meg. E kapcsolat lényege a testvéri szolidaritás, egymás őszinte megbecsülése és tiszteletben tartása. Nincsenek alárendelt országok, hanem a jogos nemzeti érdekek kölcsönös tisztelete, a nemzeti önállóság és függetlenség kölcsönös védelme, a kis és nagy országok teljes egyenrangúsága az alapja az együvé tartozásnak. A Szovjetunióval való barátságunk azt jelenti, hogy tagjai lehetünk a szabad népek nagy családjának. Azt jelenti, hogy nemzetünk szabadsága és függetlensége örökre biztosítva van. Voltak dicső emlékű szabadságharcaink — de végleges, alkotószabadságunk a múltban soha nem született. Most van először történelmünk során, hogy népünk teremtő kedve, nagyszerű tehetsége szabadon kivirágozhat. A szovjet-magyar barátság a békés építőmunka biztosítását jelenti számunkra. Országunk egy sorban harcol a Szovjetunióval a béke megvédéséért, a háborús uszítók ellen. A Szovjetunió békepolitikája, a szovjet nép békébe vetett hite, a mi népünk nagy erőforrása is. Ebből ered feladatunk, hogy — híven az egyedüli helyes nemzeti politikánkhoz — tovább szilárdítsuk a baráti Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz fűződő kapcsolatainkat. Beszélgetések közben, gyűléseken sokszor előfordul, hogy egy-egy egyszerű ember feláll, elmondja élete sorát. Ahogy ezek az emberek a múltról beszélnek, még abban is benne van az a biztos tudat, hogy örökre elmúlt, s vissza nem jöhet. E számvetésekből soha nem marad el az elismerés, a köszönet szava a Szovjetunió felé. Dolgozóink tudják, soha nem felejtik el, hogy eddigi eredményeinkben, életünk nagyszerű változásában benne van a Szovjetunió segítsége. Újabb tíz esztendő küszöbére értünk. Népünk jövőbe vetett hite ma szilárdabb, mint valaha. Mert tudja azt, hogy biztosan számíthatunk a Szovjetunió baráti segítségére. Ez a tudat bátorítás, erősítés számunkra. A szovjet élet kimeríthetetlen gazdag tapasztalatai rendelkezésünkre állnak továbbra is. Nagy feladatot, kötelességet ró ez ránk: az eddiginél még termékenyebb módon, még tartalmasabban kell hasznosítanunk a szovjet példa nagy tanúságait. Ez a tudat mindenek előtt azt követeli tőlünk, hogy soha ne elégedjünk meg a példa egyszerű, szólamszerű hangoztatásával, hanem mélyedjünk el a tanulságok lényegének elemzésébe, ne engedjük a szovjet tapasztalatokat megmerevíteni, hanem az állandóan fejlődő valóságos életet lássuk meg bennük. A nagy szovjet nép, dicső pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártjának biztos és bölcs vezetésével már a kommunizmust építi. Mi természetesen a fejlődésnek egy más, kezdetibb szakaszánál tartunk. De azért már nálunk is,pártunk irányítása nyomán, felnőtt ennek a korszaknak az új embertípusa, ők azok, akik dacolva a nehézségekkel, élenjárói szocialista hazánk építésében. A szovjet emberek méltó társai, ők, a szovjet kultúra megismerése is könnyebbé tette számukra a felemelkedés útját. A hatósági hónap kulturális eseményei módot adnak arra, hogy egész dolgozó népünk körében még tovább szélesítsük a szovjet kultúra alkotásainak megismerését. Nem volt még példa rá, hogy egy idegen nép kultúráját más népek, ilyen szeretettel fogadják. Ennek az a magyarázata, hogy nem érzik idegennek... Egy olyan új világ, egy olyan új emberi magatartás és erkölcs tükröződik ebben a kultúrában, amelyet mindjárt rokonnak, testvéri melegségűnek érez az, akiben az élet igazsága, szépsége iránti vágyakozás él. Mély humanizmus, demokratizmus, eszmei magasság, szocialista hazafiság és egyben proletárnemzetköziség jellemzi ezt a kultúrát. A szovjet kultúra nagyszerűsége azt is tanítja, hogy csak az a kultúra virágozhat ki teljes gazdagságában, amelyet millió és millió erős szál fűz egybe a néppel. Országunkban a múlt év ősze óta csaknem mindennap van valahol olyan ünnepség, amelyen a községek, városok felszabadulásuk tízéves évfordulóját ünnepük. E néhány hónap alatt százezrek, milliók emlékeznek az első szovjet katonára, akinek megjelenésével életük új korszaka kezdődött. Minden eltelt nap, esztendő a felszabadulásunk óta új és új bizonyság volt egész dolgozó népünk számára — pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül —, hogy jó úton haladunk, amikor a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság útját járjuk. ________________ --------------------------------------- A Megyei Párt-végrehajtó bizottság zászlajáért A Gyulai Cementipari Vállalat az első A felszabadulási versenyben a helyiipari vállalatok között a következő sorrend alakult ki: 1. Gyulai Cementipari Vállalat; 2. Gyulai Textilhulladékfeldolgozó Vállalat; 3. Orosházi Seprűgyár Vállalat; 4. Orosházi Vasipari Vállalat; 5. Gyulai Nyomda; 6. Békéscsabai Szőrmeipari Vállalat; 7. Békéscsabai Vasipari Vállalat; 8. Békéscsabai Patyolat Vállalat; 9. Gyulai Vegyesipari Válla- alat; 10. Békési Kosáripari Vál- lalat; 11. Orosházi Vegyesipari Vállalat; 12. Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés, 13. Békéscsabai Vegyesipari Vállalat. A legjobb eredményt elérő vállalatok a tervteljesítés, az önköltségcsökkentés eredményeivel, valamint az egyéni versenyzők kimagasló teljesítményei alapján lettek elsők. A lemaradt vállalatok is tegyenek meg mindent a hátralévő időben, hogy e nemes vetélkedésben az elsők közé kerüljenek. Ezen keresztül tudják biztosítani, hogy a Megyei Párt-végrehajtó bizottság vándorzászlójáért folytatott küzdelemben jó eredményeket érjenek el. Íléltó versenytársak a nők Az Orosházi Seprűgyár dolgozóinak 91 százaléka tett vállalást annak idején a felszabadulási verseny idejére. Sokan az egyéni tervük túlteljesítésére és minőségi munkára tettek ígéretet. Csupán minőségi gyártásra száz-huszan vállalkoztak. E nemes versengés tette lehetővé, hogy a 158.200 forintos felajánlásból a februári eredmények alapján már 117.120 forintot teljesítettek. Szép eredményeket értek el egyénenként is a dolgozók. Földes Gábor seprűkötő harminc nap tervtúlteljesítést ígért és ebből már 26-ot teljesített. Kiss Ferenc seprűkötő 23 nappal, Sállai János seprűkötő pedig 13 nappal teljesítette túl eddigi tervét. A nők sem maradnak le ebben a vetélkedésben a férfiaktól. Nyerges Mária seprűvarró a nők napján már arról számolhat be, hogy negyedévi tervét is teljesítette. Február elsején 27 nappal volt előbbre tervével. Flantos Ilona 19, Szántó Júlia és Fiaisz Gizella 18 napot teljesített már a vállalt 25 napból. Elfogadták a versenykihívást A mezőhegyesi Törekvő TSZ tagjai nagy örömmel fogadták a kondorosi Búzakalász TSZ versenykihívását. A versenypontokat, egy kivételével, helybenhagyták. Azt az egyet amely a gyümölcsfák tavaszi ápolására vonatkozik a gyümölcsös hiányában, nem fogadhatták el. Helyette a következőket vállalták a szövetkezet tagjai: 186 hold őszi búzát kétszer fejtrágyáznak; tavaszi kalászosaikat műtrágyával együtt vetik; a kukoricából 33 holdat istállótrágyázott földbe, 33 holdat pedig fészektrágyázással, négyzetesen vetnek el. ígéretükhöz híven dolgoznak Az országos ifjúsági verseny elindítói, a Szarvasi Állami Gazdaság fiatal traktorosai már február hónapban is ígéretük-höz híven dolgoztak. Legjobb munkát az 1-es számú üzemegység traktorosai végeztek. Zima János és ifj. Janurik György G 35-ös gépével 210,3, Kiszely Mihály és váltótársa DT lánctalpas traktorával 185, Nagrand János és váltótársa G 35-ös erőgépével pedig 151,8 normál holdat teljesített a vállalás óta. Említésre méltók még a 2-es üzemegységben dolgozók igyekezete is. Az itteniek közül Bércesi György és Janurik Pál váltótársaikkal együtt 173, illetve 170 normál holdat teljesítettek a múlt hónapban. íme, a kisdombegyházi népfront-bizottság! A kisdombegyházi Hazafias Népfront-bizottság alakuló ülésén több mint háromszázan voltak jelen. Megválasztották a 25 tagú vezetőséget, köztük Urbán József községi párttitkárt és Germák Józsefet, a községi VB-elnököt. Úgy szokták mondani: ahol jól választottak, bíznak a vezetőkben, ott megy a munka. Így van Kisdombegyházán is. Igaz, a tanácsválasztás előtt ebben a faluban is más szemüvegen nézték a Hazafias Népfront munkáját. Azóta a dolgozók és a vezetők felismerték, hogy ennek a szervnek segítenie kell a párt és a tanács célkitűzéseinek megvalósítását. Jelenleg több egyénileg dolgozó paraszt, pedagógus végzi munkáját lelkiismeretesen a falu dolgozóinak érdekében. Elkészítették az akcióprogramot és az abban foglaltakat, a lakosság segítségével igyekeznek végrehajtani. — Nem könnyű ez a munka — említi meg Bene Béla, a népfront-bizottság elnöke. — De ha megkezdtük, becsülettel folytatjuk. Programunkba a falu lakosainak kívánságát vetük be. Például a temető bekerítését, a sporttelep fásítását és a két szivattyús kút javítását. Az elmúlt héten Pestien jártam, a falu villamosítása és egy orvosi lakás építése ügyében. Ez nem valósulhat meg az idén, előbb kellett volna erre gondolnunk. Na, de ami késik, az nem múlik. — Programunk megvalósításához több falusi dolgozó jelentkezett. A tavasszal járdát készítünk. A szükséges cementlap a másik faluban készül, ideszállítását több egyénileg dolgozó paraszt — közöttük Dunai Tivadar — vállalta. De a tsz-ek sem maradnak el. A cementlapok elhelyezését is társadalmi munkával végezzük el. Ha a tanácsnak kellett volna mindezt megvalósítani, csak felényi járdánk lett volna az erre fordítható összegből. — Készülünk a tavaszra. A hetenként megtartott szakelőadásokat az állami gazdaság agronómusa, Szekeres Ferenc tartja. Huszonöt-harminc hallgató jelenik meg egy-egy megbeszélésen. Az elmúlt héten a talaj megismeréséről és vizsgálatáról volt szó. Minden hallgató magával hozta földje mintáját egy kis zacskóban. A vizsgálat után megtudják, melyik a föld milyen növény termesztésére alkalmas és milyen trágyát kell használni. Az előadásokon beszéljük meg a programban vállalt növényféleségek átlagtermésének növelését is. — A jószágállomány egy részének törzskönyvezését is tervbe vettük. Ez talán könynyebb lesz, hiszen mindenki örül majd annak, hogy törzskönyvezett jószága lesz. A Hazafias Népfront munkáját ismerik a faluban. Most is kisgyűléseket szerveznek, ahol a negyedéves adóbefizetésről beszélgetnek. Emellett kérik a lakosság segítségét is egy-egy munka elvégzéséhez. De még mindig kevés a helyi kezdeményezés. Ezt kell szaporítani a népfront-bizottság minden tagjának.—Joós—