Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

AZ HDP B­É­K­ÉS ME­GYEI P­ÁR­T­B­I­Z­O­TTS­ÁGÁN­A­K LAPJA 1955. JÚLIUS 1., PÉNTEK óra 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÍVEgészségünk védelmezői Negyedszerre emlékeznek meg megyénk dolgozói júllius 1-én az orvosok munkájáról Kormányunk az ország száz legjobban dolgozó orvosát kiváló, illetve érdemes orvosi címmel tünteti ki ezen a napon 1950 óta. Ez a nap egybe­kapcsolódik Semmelweisz nagy tudós nevével, akinek neve nemcsak fényt áraszt erre a napra, de egyben kötelezettséget is jelent. Jelenti elsősorban a harcot az újért, a jobbért, a múlt rossz, elavult hagyományai ellen. Ma ez a harc össze­­­hasonlíthatatlanul könnyebb, mint Semmelweisz idejében volt. Ma az orvos, aki­­a dolgozó emberek egészségéért, a beteg emberek gyógyításáért harcol, nem egymagában áll, mint Semmelweisz. Ma társadalmunk berendezkedése, dolgozó né­pünk törekvése, a fejlődő tudománynak kedvez és elszigeteli a korlátolt maradiságot. Mérhetetlen a fejlődés, melyet egészségügyünk a felszabadulás óta eltelt tíz évben tett meg a Szovjetunió példája nyomán, pártunk vezetésével. A múlt kapitalista korszakában a közegészségügy egy vékony erecske volt, amely mellett néppusztító ártalmak, cse­csemőhalandóság, tbc. és más betegségek szabadon garáz­dálkodhattak. A gyógyítómunka a kórházakban folyt — de a kórházak a dolgozóknak megfizethetetlenek voltak — csak jómódú, kiváltságos réteg vehette igénybe. A tömegek szá­mára a kórház a végső kényszert jelentette, ahová éppen ezért igen gyakran késve mentek. Népi demokráciánk az egészségügyet népünk közkincsévé tette. Szovjet elvtársak segítségével a meglévő intézményeket kiszélesítette, újakat létesített, s ő jelszóvá vált: a betegség megelőzése. Szinte lemérhetetlenek eredményeink, amelyek közül csak a csecs­mevédelmet említve, arról beszélhetünk, hogy felét sem teszi ki a felszabadulás előttinek a csecsemő­halandóság. Jelenti ez a szám a terhesvédelem fokozását, a szülőotthoni ágyuk szaporodását, gyarapodását, a bölcsődék elterjedését, stb. Megyénk lépést tart az általános fejlődéssel, hímek el­ismeréseképpen több szakorvos, körzeti orvos, egészségügyi d­olgozó részesült kormánykitüntetésben, érdemes orvosi ki­tünt­­ésb­e­­n az egészségügy­é váló dolgozója a megtisztelő cím adományozásában. A kórházak mindinkább kilépnek hajdani elzárkózottságuklól és megértik, hogy a betegellátásért, az orvosok állandó továbbképzéséért végső fokon ők a felelősök. A legnagyobb feladata van a Megyei Kórháznak, mely köz­vetve, vagy közvetlenül felelős az egész megye betegellátásá­nak jó minőségéért. Dr. Juba Adolf elvtárs, a Megyei Kór­ház igazgatója, akit kormányunk jó szakmai tudása és szer­vező képességei alapján alkalmasnak tartott ara, hogy a testvér Albániába egy évvel kiküldje az albán egészségügy segítségére. Biztosíték ez arra, hogy a Megyei Kórház mind több támogatást adjon megyénk egészségvédelmének. Megyénk túlnyomóan mezőgazdasági jellegű, ezért a gyó­gyító-megelőző munkát a falun a dolgozó parasztság között kell m­i­nősíteni. Közegészségügyünk fejlődése és szervezése ma már nem kizárólag­­orvosi problémai. A közegészség­­ügy közkincs, amelynek kialakításában az egész társadalomnak részt kell venni. Ez az új szemlélet az, amelynek célja az egészségügy társadalmasítása. A feladatok elvégzésében igen komoly szerepe van az egészségügyi szakszervezetnek, val­uk rusznn­k, tömegszer­vezeteknek. Ez a munka úgy lesz eredményes, ha a dolgozó nép közül minél többen megértik jelentőségét és minél több aktívát sikerül bekapcsolni. Dr. Krajcsovics Bál megyei főorvos, d­r. Szentkereszti László KÖJÁL igazgató, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet terü­leti bizottsága igen lelkesen, nagy hozzáértéssel szervezik ezt a munkát. Ide nem szabad elfelejtkezni a körzeti orvosok munkájáról sem. Ők a közvetlen kivitelezői a gyógyító-meg­előző munkának. Ebben az odaadó munkában a szarvasi körzeti orvosokat kell megdicsérni, akik több éve rendsze­resen, sikeresen támogatják egészségügyi munkájukkal a me­zőgazdaság szocialista szektorait. Köszönet illeti a megye többi körzeti orvosait is, akik lelkiismer­­esen, becsületesen igyekeznek ellátni a feladatokat. Ilyen áttekintés után öröm­­teljes érzéssel tekintünk az orvosok nagy napja, július 1-e elé és bízunk abban, hogy ez a nap megyénk egészségügyi dolgozóinak külön is megadja az elismerést. dr. laikus Enő, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet területi bizottsági tagja." A rat. csépel a kombájn . KUN PÉTER MEGÁLLÍTO­T­­­TA lovait a kombájnszérü mel­lett. A ponyvával bélelt kocsiban ömlesztett őszi árpaszemek sár­gállanak. A fogatos gyorsan le­ereszti a csubert, és könnyed mozdulattal túrja le az első be­takarított termést kocsijáról. A szérűn dolgozó tsz-tagok és csa­ládtagok vödörrel merik azután serényen a két tisztítóba a ma­got. A két kalmár-rosta zakato­lása felveri a szérű csendjét. A tisztított, kirostált őszi árpát fe­dett szín alá szállítják pony­vára és ott forgatással szárítják. Alig indul el Kun Péter új teherért, máris megérkezik a má­sik megrakott kocsival Soós Já­nos Gyakran kell fordulniok, mert sűrűn megtelik a kombájn tartálya szemmel. Úgy látszik, bő őszi árpa termésük lesz a gerendási Petőfi Termelőszövet­kezet tagjainak. Ma — június 29-én — kezdték meg kombájn­nal aratni, csépelni 20 hold ke­­resztsorosan vetett őszi árpáju­kat. Kőtár Péter, a Gyorvási Gép­állomás kombájnvezetője büsz­kén ül gépén, amint a táblán­­ kőrös-körül járva vágja, csépeli az érett gabonát. Igyekszik mi­előbb végezni a 20 holddal, mert sok lábon álló kalászost kell még learatnia a szövetkezet földjein. Kombájnja még új, óvatosan, vi­gyázva dolgozik vele, de holnap — június 30-án — estére le­aratja vele 20 holdról az őszi ár­pát. MÓLNÁR MIHÁLY, A SZÖ­VETKEZET ELNÖKE gyönyör­ködve szemléli az arató-cséplő működését. — Hogyan vélekednek a tagok a kombájn munkájáról? — kér­dezzük tőle. — Csak egy esetet említek meg — válaszolja. — Tavaly az ara­tás utója felé közeledtünk, alig volt már 5—6 hold lábon álló ga­bonánk, amikor el akarták kül­deni a gépállomás vezetői más területre a nálunk dolgozó kom­bájnt. A tagok »berzenkedtek« ezért és nem engedték addig el a gépet, amíg a mi földünkön le nem vágta az utolsó szál ka­lászost. Ez mindent megmagya­­j s ráz. Azt, hogy szeretjük a gé­pet, igénybe is vesszük, mert megkönnyíti munkánkat, segít gyorsan betakarítani tömésün­ket a legkevesebb szemveszteség­­gel. — Számításunk szerint — mondja az elnök elvtárs — 80 kiló szemet takarítunk meg hol­­­danként a kombájnnal aratott te­rületen Ennyi veszteségünk len­ne, ha kézzel aratnánk. Így a 20 holdról 16 mázsával több árpa kerül a közös raktárba, osztáskor pedig a tagok kamrájába. A KOMBÁJN UTÁN MIND­­JÁRT lehúzzák a szalmát és be is kazlazzák, hogy szánthassanak, vethessenek a tarlóba naprafor­gót, silókukoricát takarmánynak. A termény behordását úgy szer­vezték meg, hogy ponyvával bé­lelt lovaskocsikkal szállítanak. Így négy ember munkáját taka­rítják meg, mert nem kell zsá­kos sejt a kombájnra, sem a ko­csikra. A ponyvával bélelt kocsi­val csak odaállnak a gép mellé , és a tartályból teleengedik Versenyvállalás • Mi, a Dobozi Gépállomás DISZ- cséplőmunkacsapata az alábbia­kat vállaljuk a cséplési munkák sikeres befejezéséért: 1. 1220 dobmilliméteres cséplő­gép műszaknormáját naponta 180 százalékra teljesítjük; 2. A cséplőgéphez járó pártsaj­tóból rendszeresen felolvasást tar­tunk ebédidő alatt; 3. A szemveszteséget 0,3 száza­lékra csökkentjük; 4. A munkavédelmi és tűzren­dészeti utasításokat betartjuk, s ennek tudatosítására faliújságot készítünk. Balogh M. János munkacsap, vez. Fekete Ferenc fel. traktorvez. Vass Gábor etető Lagzi János etető , Megyeri Mihály, a gépállomás másik cséplőmunkacsapata, 1310 dobmilliméteres cséplővel napi 150 százalékos műszaknorma tel­jesítést vállalt. Befejezték az őszi árpa aratását Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba A Szarvasi Állami Gazdaság­ban 27-én megkezdtük az ara­tást. Petrovszky György kom­­­­bájnvezető 25 munkaóra alatt 24,5 kát. holdról 417,72 mázsa, Gyemján György kombájnve­­­­zető 24,5 kát. holdról 407,13 mázsa őszi árpát takarított be.­­ Átlagtermésünk 16,49 mázsa holdanként. Szarvasi Állami Gazdaság A Ballai Állami Gazdaságban 150 hold őszi árpa aratását jú­nius 29-én estig befejezték. Az aratást teljes egészében kom­bájnnal és aratógéppel végez­ték el. BÉKEGYŰLÉST tartanak szombaton este Békéssámson dol­gozói, a helsinki béke-világtalál-­­­kozó befejezése alkalmából. A békegyűlés előadója Nagy Károly, Békés megyei országgyűlési kép­viselő lesz.­­ Egész évi sertésbeadásukat teljesítették A nagykamarás­ Ságvári TSZ tagjai jól dolgoznak, így gyara­podik a szövetkezet vagyona, kö­telezettségüket is mindig teljesí­tik. 1955. évi sertésbeadásuknak száz százalékig eleget tettek és sertéssel 7494 kg takarm­ánygabo­­nabeadást is teljesítettek, amely az összes takarmánygabona (ku­korica) beadási kötelezettségük­nek 23 százaléka. Soványbaromfi­­beadást 100, tojásbeadást 101, vágómarhabeadást pedig 135 szá­zalékban teljesítették. Az őszi ár­pa aratását 27-én megkezdték, amelyet a búza aratásáig el is csépelnek. A beadást a csép­lőgéptől teljesítik. Az őszi keve­rék helyén már szépen zöldes a másodvetés, amit egyszer már meg is kapáltak. Minden tsz-csoportunk igyek­szik, hogy az aratásnál, csép­lésnél minél kevesebb legyen a­­ szemveszteség, minél több ne-­j nyérgabonát tudjunk az ipari­­ munkásoknak juttatni, mert a mi­­ falunk is több gépet, kerékpárt­­ és egyéb cikket vár az üzemi­­ munkásoktól. Vékány István, VB-elnök­­. Aratás — cséplés Csorváson • Gépállomásunkon minden ara­­tógép és kombájn kijavítva vár­ja a nyári mezőgazdasági mun­kát, amit hamarosan meg is kez­dünk. Javítási munkánkon felül négy tíz arató­gépét javítottuk ki. A cséplőgépeink is kint van­nak már a határban A felkészü­lés mellett nem maradt el az egészségvédelmi és tűzvédelmi oktatás sem. Tehát mindent meg­teszünk, hogy a nyári munká­kat jól elvégezzük. ///: Baranyai János, Gyorvási Gépállomás. Tatársáncon Az Orosházi Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság tatársánci üzemegységeiben jú­nius 28-án megkezdtük az ara­tást. A kü­lönböz­ő apróm­agva­k­at már csépeljük. Július 24-én megtartott üzemi értekezletet­ a dolgozóink vállalták, hogy az aratást és cséplést két nappal a tervezett határidő előtt befeje­­zik. Varga Milá­dy, párttitkár. Izeadták az első elcsépelt gabonát A szabadkígyósi tangazdaság dolgozói még e hét elején learat­ták a félszáz holdnyi őszi árpáju­kat két nap alatt. Átlagtermésük 15 mázsa lett. A learatott árpát csütörtökre — június 30-ára — el is csépelték és 150 mázsát — a kitűzött határidő előtt két héttel b­e­szállították a Terményforgal­mi Vállalat raktárába. Első beta­karított őszi árpájukból már gyorsbeadásuk egy részét teljesí­tették.

Next